Ácsva

Ácsva (Avram Iancu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Rang	falu
Községközpont	Halmágycsúcs
Irányítószám	317391
Népesség
Népesség	756 fő (2002) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260–360 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ácsva Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 21′ 8″, k. h. 22° 26′ 39″46.3522222222, 22.4441666667

Ácsva (románul Avram Iancu, korábban Aciua) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Román nevét Avram Iancu román felkelővezérről kapta.

Fekvése

A Béli-hegységben, Borossebestől 24 km-re keletre fekvő szétszórt település.

Nevének eredete

Neve az ács foglalkozásnévből származik, a helység jelentésű -ova szláv utótaggal.

Története

Ácsva a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott.

Nevét 1439-ben említette először oklevél Alsovachva alakban.

1441-ben p. Felsew Achwa, 1444-ben pr. Achwa, 1477-ben Felsewaczua, 1553-ban Fenyeachowa, 1808-ban Acsuva, Acsova, 1913-ban Ácsva néven írták.

1477-ben Felsewaczua Világosvár tartozéka volt.

1510-ben Brandenburgi György birtoka volt.

1553-ban Suraklini Petrovics Péter temesi ispán, királynéi tanácsos Fenyeachowa valamint Csúcs, Lázur, Pestere, Pojána és Kaszarészi nevő szerzett birtokát néhai nővére: Kendi Ferencné Petrovics Anna Zsigmondtól született leánya: Katalin javára vallotta be.

1610-ben Sennyei Miklós birtoka volt, aki azt Bethlen Gábornak adta cserébe, ő pedig Rácz Györgynek adományozta.

1670-ben itt húzták meg Erdély és a hódoltság határát.

A trianoni békeszerződéselőtt Arad vármegye Nagyhalmágyi járásához tartozott.

1910-ben 1366 lakosából 1352 fő román, 11 magyar volt. A népességből 1351 fő görögkeleti ortodox volt.

A 2002-es népszámláláskor 756 lakosa közül 755 fő (99,9%) román, 1 fő (0,1%) ukrán nemzetiségű volt.

Források

• Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv