Elek (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elek
Elek monument deported Germans.jpg
A kitelepített németek országos emlékműve a város főterén
Elek címere
Elek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Gyulai
Kistérség Gyulai
Jogállás város
Polgármester Pluhár László (MSZP)[1]
Irányítószám 5742
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 4797 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 90,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 54,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Elek (Magyarország)
Elek
Elek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 21° 14′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 21° 14′ 49″
Elek (Békés megye)
Elek
Elek
Pozíció Békés megye térképén
Elek weboldala

Elek (németül: Elek, románul: Aletea) város a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Gyulai járásban, közel a román határhoz. A második világháborúig a megye legnagyobb lélekszámú német közössége élt itt, a várost szinte teljes egészben svábok lakták.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régió és a megye keleti részén található, Békéscsabától 25, Gyulától 12 km-re, a román határ közelében fekszik. Szomszédos települések: Gyula, Kétegyháza, Lőkösháza, illetve a jelenlegi határ másik oldalán Ottlaka (Grǎniceri).

Természetföldrajzilag az Alföld Körös-Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján fekszik.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Gyulát Lőkösházán keresztül Battonyával összekötő alsóbbrendű főúton, illetve Kétegyházán keresztül Medgyesegyháza és Békéscsaba felől egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Működő vasútállomás legközelebb a 6 km-re lévő Kétegyházán található, a MÁV 120-as számú, Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza közötti fővonalán, illetve a 121-es számú, Újszeged-Makó-Mezőhegyes-Kétegyháza-Békéscsaba közötti vonalán. Elek egykori vasútállomása és vele együtt a Kétegyháza–Elek-vasútvonal is 1972-ben megszűnt.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.

  • Cím: 5742 Elek, Gyulai út 2.
  • Tel.: (+36) 66/240-411
  • Fax: (+36) 66/240-411
  • E-mail: elek@elek.hu
  • Hivatalos honlap: www.elek.hu
  • Hivatalos újság: Eleki Krónika (havilap)

A településen (4-4 fővel)

  • Cigány Kisebbségi Önkormányzat
    • Cím: 5742 Elek, Lökösházi út 50.,
  • Német Kisebbségi Önkormányzat
    • Cím: 5742 Elek, Kétegyházi út 2.
    • Tel.: (+36) 66/240-504,
  • Román Kisebbségi Önkormányzat
    • Cím: 5742 Elek, József A. u. 10. és
  • Szlovák Kisebbségi Önkormányzat
    • Cím: 5742 Elek, Gyulai út 2.
    • Tel.: (+36) 66/240-411

is működik. [3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elek területe már a honfoglalás előtt is lakott volt. Elsőként 1232-ben említik. A török időkben kihalt. 1724-ben Békés megye több más településéhez hasonlóan Harruckern János György betelepítette német telepesekkel.

Vályi András 1796-ban ezt írta a településről: "ELEK. Elegyes német, és oláh falu Arad Vármegyében, földes Ura Báró Harucker Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik közel a’ fejér Köröshöz, határbéli földgye elég termékeny, noha egy részen határja salétromos, melly hasznos marháiknak, szőlei is meglehetősek lévén, első Osztálybéli."[4]

Fényes Elek 1851-es leírása alapján: "Elek, oláhul Aletye, német falu, Arad vgyében, Békés vgye szélén, Gyulához délre 2 mfd., 382 házzal, és 3090 lak., kik kevés oláh cselédet és házatlan zsellért kivéve, romai kath. németek, kiket 1724-ben b. Haruckern Ferencz telepitett ide Würtembergből, Frankfurt vidékéről, Bajorországból. Van szép paroch. temploma. Róna határa 7517 1/2 h., mellyből szántóföld és kaszálló, mindenik lakosnak egy tagban, 5196 1/2 hold; közlegelő 1914 h., szőlő 130 h., pótlék urb. föld 260 hold, majorsági curialis hely 12 h. és 5 hold dézsmáskert, s 17 hold föld. Földje fekete homokos, s az idevalók főleg tisztabuzát, s ugar helyett kukoriczát termesztenek. Marhatenyésztése a juhon kivül virágzó, de nem a határon, hanem a szomszéd pusztákon bérlett földeken. Általjában az eleki lakosok igen vagyonos és fáradhatlan emberek. Birtokosa: gr. Wenkheim Ferenczné, szül. gr. Pálffy Borbála."[5]

1854-ben már mezőváros, majd e rang megszűnése után a 19. század végén nagyközséggé alakult. Ekkoriban már zsidók is éltek a községben. Kiemelkedett közülük a Schillinger, Philipp és Blantz család.

A Révai nagy lexikona szerint: "Elek: nagyk. Arad vm. eleki j.-ban (1910) 7261, túlnyomóan német, tov. oláh és magyar lak. A járás szolgabirói hivatalának székhelye, van takarékpénztára, takarék- és hitelegylete, tejszövetkezete, csendőrőrse, vasúti állomása, posta-, távíró és telefonállomása."[6]

A trianoni békeszerződés után a fejlődő község az országhatár közelébe került, elvesztette piaca nagy részét. 1920 és 1923 között a csonka Arad vármegye székhelye volt, 1923-tól 1946-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéhez tartozott, melynek neve 1945-től egyszerűen Csanád vármegye lett. Eleket 1946-ban csatolták Békés vármegyéhez, és ekkor vesztette el járási székhely szerepkörét is.

A második világháború alatt a helyi zsidóság tagjait munkaszolgálatra és Auschwitzba hurcolták, a huszonhat eleki zsidó közül csak nyolcan maradtak életben. A háború után a német lakosokat elhurcolták kényszermunkára és más telepeseket telepítettek a helyükbe. Eleken a kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonukból, többet, mint amennyi a város teljes mai lakossága [1]. 1990 óta rendszeresen találkozókat rendeznek Elek lakói az elüldözöttekkel.

Eleknek 1950 és 1990 között mindvégig önálló tanácsa volt, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították. Békés megyéhez 1946-ban történt csatolásától a járások megszűnéséig, 1983 végéig a Gyulai járáshoz tartozott, ezután 1990-ig a Gyulai városkörnyékhez.

Elek 1996 óta város. Napjainkban több nemzetiség is lakja, németek, szlovákok, románok, cigányok.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 84%-a magyar, 8%-a román, 4%-a cigány és 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[7] illetve kisebb szlovák közösség is él itt.

Lakosságszám alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 38,5 %-a római katolikus, kb. 12,5 %-a református, kb. 4 %-a görög katolikus és kb. 2 %-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 5 % tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt kb. 38 %.[8]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A [[Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességében lévő Gyulai Esperesi Kerülethez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Sarlós Boldogasszony. Római katolikus anyakönyveit 1734 óta vezetik.[10]

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.[11]

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Gyulai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint leányegyház.[12]

Görög katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város görög katolikus vallású lakosai a Szórvány Helynökség Makói paróchiájához tartoznak, mint filia.[13]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1956-os emlékmű
  • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom emlékére állított obeliszk.
  • II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve: Mladonyiczki Béla alkotása.
  • Cigány tájház.
  • A kitelepített németek országos emlékműve: Kingl Sándor alkotása 2001-ben készült.
  • Kopjafa emlékmű: 1999-ben állították.
  • Német tájház.
  • Polgári házak: A 19. század végén, a 20. század elején épültek.
  • Volt Vármegyeháza: az egykori Csonka-Arad vármegye (1920-23) székházának épült.
  • Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) templom: 1796-ban épült, barokk stílusban. 1904-ben két oldalhajóval bővítették.
  • Román tájház.
  • Sírkőkert.
I. István király mellszobra
  • Szent István király mellszobra.
  • I-II. világháborús emlékmű: 1924-ben és 1996-ban készült.
  • Zsidó temető, a román temető területén belül, kiemelt zsidó épített emlék.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település labdarúgó-csapata a Békés megyei bajnokság III. osztályának "A" csoportjában szerepel.

Eleken születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Maszkos felvonulás: minden év februárjában
  • Nemzetiségi bálok
  • Elekiek Világtalálkozója: kétévente augusztus első hétvégéjén

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Elek (település) témájú médiaállományokat.