Mezőberény
| Mezőberény | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség 2012-ig | Békési | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Siklósi István[1] | ||
| Irányítószám | 5650 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 128 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 93,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 118,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46° 49′ 32,70″, k. h. 21° 1′ 44,87″ | |||
| é. sz. 46° 49′ 32,70″, k. h. 21° 1′ 44,87″ | |||
Mezőberény (németül Maisbrünn, szlovákul Poľný Berinčok) város Békés megyében, a Békési kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Békéscsabától északra, Békés és Köröstarcsa közt fekvő település.
Megközelíthetősége [szerkesztés]
- Közúton elérhető a 46-os, a 470-es és a 47-es főúton.
- Vonattal a MÁV 120-as számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Csárdaszállás és Murony között található.
Története [szerkesztés]
Mezőberény (Berény) nevét 1347-ben említették először az oklevelek Beren néven.
1347-ben Acsai Berend birtoka volt, fiai; Márton, Berend és Gergely osztották az örökségül kapott birtokot három részre egymás közt.
Berény ekkor két faluból állt és már kőtemploma (ecclésia lapidea) is volt.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 4%-a cigány, 3%-a szlovák és 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Bodoki Károly Vízügyi Múzeum – a Hosszú foki csatorna és a Kettős-Kőrös találkozásánlál levő szivattyútelepen
- Orlai Petrics Soma Múzeum – néprajzi gyűjtemény udvarán a Holokauszt-emlékmű
- Zsidó temető és ravatalozó épület, Gyomai út.
- Mezőberényi Termálfürdő
- Wenckheim–Fejérváry-kastély
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1822-ben Orlai Petrics Soma festőművész
- Itt született Csabai-Wágner József (1888–1967) festőművész, építész
- Itt született Somos András (1911–1996) kertészmérnök, a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi meghonosítója, az MTA tagja.
- Itt született Czakó József (1923–1990) agrármérnök, a hazai alkalmazott etológia megalapítója
- Itt született Gschwindt András(1941.03.19.) villamosmérnök, egyetemi oktató; az első magyar műhold, a Masat-1 egyik megalkotója.
- itt született Udvardy Anikó (1952) szobrászművész
- Itt született Lengyel Imre (1954) közgazdász
- Itt született Bereznai Péter (1955) Munkácsy-díjas festőművész
- Itt született Prof. Dr. Bak Mihály (1946) patológus, cytopatológus szakorvos.[4]
Testvérvárosai [szerkesztés]
Gronau, Németország (1987)
Münsingen, Németország (1993)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Az MTA és az Onkológia Intézet honlapja
- ↑ Testvérvárosi megállapodás született Csantavér és Mezőberény között. Hét nap – Vajdasági magyar hetilap, 2007. június 13. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
- ↑ Testvérvárosok. Mezőberény város honlapja. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
Források [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||

