Kunágota
| Kunágota | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség | Mezőkovácsházi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Pápai Zoltán (FIDESZ)[1] | ||
| Irányítószám | 5746 | ||
| Körzethívószám | 68 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2654 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 41,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 63,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kunágota
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kunágota
Pozíció Békés megye térképén
|
|||
Kunágota község Békés megye Mezőkovácsházai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Alföld dél-keleti részén, a román határ közelében. Legközelebbi városok: Battonya, Mezőkovácsháza.
[szerkesztés] Nevének eredete
A település neve az először betelepülő kunokra és a falu templomának védőszentjére utalhat.
[szerkesztés] Története
Kunágota első említése egy 1463-as oklevélből ismert, de a település korábbi eredetű.
Már az avar korban is lakott terület volt. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.
1844-ben újra betelepítették, Csongrádból, Hevesből és Pécskáról érkezett telepesekkel. Ekkor szerveződött a környéken a dohánykertészet. Ennek hagyományaira és egykori gazdasági jelentőségére utal a község jelenlegi címerében található levél és ennek fűzésére használt tű.
Kunágota népessége jelentős ütemben gyarapodott: 1869-ben mindössze 2353, 1930-ban viszont már 6964 főt tett ki a lélekszáma. A megháromszorozódás elsősorban a belterületet érintette. A külterületi népesség 1930-ban meghaladta a 2000 főt, melyből mindössze 400-an éltek saját tanyájukon. A többség az uradalmi majorokban, cselédsorban élt.
A második világháború idején, 1944 nyarán a községből az itt élt zsidó családokat, Auschwitzba hurcolták. A 70 kunágotai zsidó közül csak 10-en élték túl a holokausztot, ők a háború után elhagyták a települést.
A község 1950-ben, a közigazgatás átszervezésével Békés megyei település lett; előtte Csanád megyéhez tartozott.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Móra Ferenc 1926-ban honfoglalás kori lovas sírokat tárt fel itt.
- Temetőjében áll a magyar gyümölcsnemesítés egyik úttörőjének, Bereczki Máté (1824-1895) pomológusnak a sírja.
- A faluban két templom található, mindkettőt ugyanaz a plébános, „Bandi pap” építtette.
- Zsidó temető, a régi református temető szélén. Kiemelt jelentőségű zsidó épített emlék
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Balta Manó orvos.
- Itt élt Bereczki Máté pomológus (Romhány,1824. szeptember 24. – Kunágota,1895. december 9.)
- Seres József szerkesztő, kritikus, pedagógiai író 1910. január 4. – 1984. október 9.
- Itt született Varga Mihály újságíró (1928. január 4.)
- Itt született Szokolay Sándor zeneszerző (1931. március 30.)
- Itt született Pócsik Dénes olimpiai bajnok vízilabdázó (1940. március 9. – Eger, 2004. november 20.)
- Reichmann Ernő, Ezra. Izraelben a magyar kormánytól posztumusz “Bátorságért érdemjelet” kapott 2004-ben
- Itt született Ronyecz Mária színésznő, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja (1944. június 25. – Budapest, 1989. november 2.)
- Gyermekéveit itt töltötte Molnár Piroska színésznő, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja (1945), Kossuth-díjas, a Nemzet Színésze.
- Itt született Zsíros Géza gazdálkodó, 1990-1994. országgyűlési képviselő – FKGP (1946.)
- Pócsik Dezső citeraművész
- Itt született Szalkai Zoltán rendező-operatőr (1961.)
[szerkesztés] Testvértelepülése
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
- Seres József: Kunágota község társadalomrajza. Budapest, 1937.
|
||||||||||||||||
