Kunágota

Kunágota címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Mezőkovácsházi

Jogállás

község

Polgármester

Pápai Zoltán (FIDESZ)^[1]

Irányítószám

5746

Körzethívószám

68

Népesség

Teljes népesség

2654 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

41,49 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

63,96 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kunágota

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,43°, k. h. 21,05°

Kunágota

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 46,43°, k. h. 21,05°

Kunágota község Békés megye Mezőkovácsházai kistérségében.

Fekvése [szerkesztés]

Az Alföld délkeleti részén, a román határ közelében. Legközelebbi városok: Battonya, Mezőkovácsháza.

Nevének eredete [szerkesztés]

A település neve az először betelepülő kunokra és a falu templomának védőszentjére utalhat.

Története [szerkesztés]

Kunágota első említése egy 1463-as oklevélből ismert, de a település korábbi eredetű.
Már az avar korban is lakott terület volt. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.
1844-ben újra betelepítették, Csongrádból, Hevesből és Pécskáról érkezett telepesekkel. Ekkor szerveződött a környéken a dohánykertészet. Ennek hagyományaira és egykori gazdasági jelentőségére utal a község jelenlegi címerében található levél és ennek fűzésére használt tű.

Kunágota népessége jelentős ütemben gyarapodott: 1869-ben mindössze 2353, 1930-ban viszont már 6964 főt tett ki a lélekszáma. A megháromszorozódás elsősorban a belterületet érintette. A külterületi népesség 1930-ban meghaladta a 2000 főt, melyből mindössze 400-an éltek saját tanyájukon. A többség az uradalmi majorokban, cselédsorban élt.
A második világháború idején, 1944 nyarán a községből az itt élt zsidó családokat, Auschwitzba hurcolták. A 70 kunágotai zsidó közül csak 10-en élték túl a holokausztot, ők a háború után elhagyták a települést.
A község 1950-ben, a közigazgatás átszervezésével Békés megyei település lett; előtte Csanád megyéhez tartozott.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei [szerkesztés]

Móra Ferenc 1926-ban honfoglalás kori lovas sírokat tárt fel itt.
Temetőjében áll a magyar gyümölcsnemesítés egyik úttörőjének, Bereczki Máté (1824-1895) pomológusnak a sírja.
A faluban két templom található, mindkettőt ugyanaz a plébános, „Bandi pap” építtette.
Zsidó temető, a régi református temető szélén. Kiemelt jelentőségű zsidó épített emlék

Híres emberek [szerkesztés]

Itt született Balta Manó orvos.
Itt élt Bereczki Máté pomológus (Romhány,1824. szeptember 24. – Kunágota,1895. december 9.)
Seres József szerkesztő, kritikus, pedagógiai író 1910. január 4. – 1984. október 9.
Itt született Varga Mihály újságíró (1928. január 4.)
Itt született Szokolay Sándor zeneszerző (1931. március 30.)
Itt született Pócsik Dénes olimpiai bajnok vízilabdázó (1940. március 9. – Eger, 2004. november 20.)
Reichmann Ernő, Ezra. Izraelben a magyar kormánytól posztumusz “Bátorságért érdemjelet” kapott 2004-ben

Itt született Ronyecz Mária színésznő, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja (1944. június 25. – Budapest, 1989. november 2.)

Gyermekéveit itt töltötte Molnár Piroska színésznő, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja (1945), Kossuth-díjas, a Nemzet Színésze.

Itt született Zsíros Géza gazdálkodó, 1990-1994. országgyűlési képviselő – FKGP (1946.)
Pócsik Dezső citeraművész
Itt született Szalkai Zoltán rendező-operatőr (1961.)