Újkígyós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újkígyós
Újkígyós címere
Újkígyós címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Békéscsabai
Kistérség Békéscsabai
Jogállás város
Polgármester Szebellédi Zoltán (FIDESZ-KDNP-Gazdakör Újk)[1]
Irányítószám 5661
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 5226 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 97,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 54,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újkígyós  (Magyarország)
Újkígyós
Újkígyós
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 59″, k. h. 21° 01′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 59″, k. h. 21° 01′ 59″
Újkígyós  (Békés megye)
Újkígyós
Újkígyós
Pozíció Békés megye térképén

Újkígyós város Békés megyében, a Békéscsabai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maros hordalékháton, Békéscsabától délnyugatra 17, Gyulától nyugatra 26 km-re. USDA klímazóna: 7a

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Turovszki Krisztián által 2001-ben talált, majd beszolgáltatott lelet-együttes egyik szíjvégén látható kígyó motívum alapján arra gondolhatunk, hogy a település neve igen korán, a 68. században keletkezett, az avarok betelepedésének az idején.

Kígyós szíjvég

László Gyula szerint az öv veretei és azok száma származás- és rangjelző szereppel bírt, ennek következtében egyediek voltak. A ránk maradt övek között nincs két olyan, melynek mintázata megegyezik. Itt jegyezhetjük meg, hogy a korabeli hagyomány szerint általánosan elfogadott jelenség volt, hogy az egyes családok, nemzettségek saját magukról nevezték el szállásterületüket. Nem elhanyagolható Fülöp Gyula régész megjegyzése, miszerint a veretes öv a szabad férfi legfontosabb jelvénye. A veretek mintavilága fontos információhordozó volt. A rajta szereplő állatok például nemzetségjelek formájában, az állatősök megidézői voltak. Ezt alapul véve feltételezhetjük, hogy Kígyós neve a korabeli gyakorlat szerint egy itt élő nemzettségnév után vált földrajzi névvé. Ezt a feltevést megerősíti Lükő Gábor, Harangozó Imrének tett szíves szóbeli közlése is, bár Lükő nem ismerhette a 2001-ben előkerült leleteket, így ő Árpád-kori névadásra gondolt. A település nevének első ismert okleveles említése 1398-ból való.

1456. október 7. Az aradi káptalan oklevele
1508. szeptember 16. Az aradi káptalan oklevele

Egy későbbi, 1508. szeptember. 16-án keletkezett okirat a települést már nem Zaránd megye, hanem Békés megye területére helyezi. (Ebből az okiratból értesülhetünk Rotymapuszta Kígyóshoz való csatolásáról: "Az aradi káptalan biztosítja, hogy Aythossy Péter, Aythossy Imre özvegye Erzsébet, Aythossy Mihály özvegye Klára, Egey Mihály (Egey András és Aythossy Márta Fia), aythosi Tewrek János és Ferenc, továbbá Fodor …..né Katalin elismerték, hogy Corvin János hg özvegye (Frangepán Beatrix) a békésmi. Kígyós birtokhoz tartozó Rotyma pusztát visszaadta nekik.")

A falu 1814-es újraalapítás után is ezt a nevet vette föl.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újkígyós történetét valójában csak 1814-es alapításától számíthatjuk. A kígyósi birtok 1798-ban került a Wenckheim család tulajdonába. A terület még ekkor is magán viselte a korábbi hadakozások nyomait. Elvadult puszták, mocsarak, itt-ott a régi élet rommá vált emlékei. A török és német dúlásokat csodálatos módon vészelte át Szeged katolikus népe. A békés évtizedekben virágzó, sűrűn lakott vidékké vált. Innen próbált tehát gróf Wenckheim József Antal szerződéssel száz dohánykertész családot idetelepíteni. „Alább írt mai napon az alább írt és mások nevében is megbízott személyeknek a Kígyósi pusztának egy darab részit – írja a gróf a szerződés bevezetőjében – nevezetesen 3500 jugerumokat (holdakat) 1100 négyszögölével számítván árendába adok és adtam a következő módon és feltételek alatt…” A tizenhárom pontból álló szerződés tartalmát a telepesek képviselői is elfogadták, s mint írták: „a feltételekre mi is reá állunk és azokat szoros megtartására magunkat szentül kötelezzük a több társaink nevében is…” A szent kötelességet vállaló egykori bérlők leszármazottai lakják mindmáig a települést.

Az idézett árendás szerződést 1814. szeptember 1-jén látták el kézjegyükkel. A bérleti szerződés értelmében egy-egy család egy „numerus” földet kapott, amely 27 kisholdból állott, 5 hold belsőségből, 5 hold legelőből és 17 hold külsőségből. A bérlet 40 évre szólt, s azt annak lejártával újabb 30 esztendőre meghosszabbították.

1845. február 15-én kelt gróf Wenckheim József Antalnak az a rendelete, amelynek alapján Újkígyós lakosainak húsz tagból álló testületet kellett választania. Karácsonyi János szerint ez a húsz fő a kígyósi kertészség legtekintélyesebb családfőiből állt, és Nép-Vének Tanácsának nevezte magát. Elnöknek Léhner Mihály katolikus plébánost választották.

Római katolikus templom

A Nép-Vének Tanácsának fölállítása és működése kísérlet volt a hagyományos, magyar önkormányzat lehetőségek szerinti, részleges visszaállítására egy telepített kertészfalu adók és bérleti szerződések szabta szűkös lehetőségei között. Ez az önkormányzat korlátozott volt ugyan, de egy élő közösség, amely az élet minden területére kiterjedő hatáskörű vezetésként működött.

A testület feloszlatását 1848. február 22-én az orosházi főszolgabíró rendelte el Léhner Mihálynak címzett átiratában. A főszolgabíró a törvényekkel ellentétesnek minősíti a nép-vének gyűlésének tevékenységét, mert a közigazgatás működése felett a megye gyakorol felügyeletet a főszolgabíró útján. A bürokratikus hatalom nem tudta elviselni a természetes, szerves önkormányzatot, még akkor sem, ha annak lehetőségei korlátozottak.

A kígyósi nép hagyományosan dohánytermesztéssel foglalkozott. A vidék lakói körében ismertté vált hírük-nevük és községük híresen rendezett állapota. A dohány meghatározó kultúrnövénye volt a községnek egészen a termelőszövetkezet nem teljesen önkéntes alapon történő megszervezéséig.

Római Katolikus Templom

1858-ban megépült a vasút Szolnok és Arad között, amely Újkígyóshoz közel vezetett, s ez nagyban hozzájárult a település gazdasági fejlődéséhez. Időközben a zömében katolikus újkígyósiak kisméretű templomukat kinőve új templom építésébe fogtak Léhner Mihály plébános kezdeményezésére, melyhez az uradalom is jelentős támogatást nyújtott. 1858-ban készült el a templom, amelyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak, és ma is szép állapotban látható.

Az Újkígyósi Szűz Mária Szent Neve Templomról dr. Bálint Sándor néprajzi egyetemi tanár 1959. XI. 15-én tollba mondott szakvéleménye: "A romantikus építészeti stílus jellegzetességeit mutatja. A maga idején korának legmodernebb egyházművészeti stílusában épült. Műemléki értéke kétségtelen. Czigler Antal a mestere. A mennyezeti freskók az ún. nazarénus iskolai irányt tükrözik. Ismeretes, hogy a nazarénusok Rómában külön egyházművészeti közösséget alkottak a német Johann Friedrich Overbeck (1789-1869) és a magyar Szoldatits Ferenc (1820-1916) festőkkel az élen. Céljuknak a középkori egyházművészet, elsősorban a quattrocento (Raffaello, Botticelli, Philippe Lippi, Giovanni Bellini) áhítatos, bensőséges, lírai szellemének, egyháziasságának feltámasztását tűzték ki. Szoldatitsnak ilyen alkotásai vannak Egerben (székesegyház), Budapest, Temesvár, Szeghalom templomaiban. (Éder: Művészeti lexikon.) Kiss Alajos egri festő tanár Újkígyóson ezeket a hagyományokat követte. A freskók keretdíszei, emblémái szintén átlagon felüli ízlésről tanúskodnak. Esetleges restauráláskor feltétlenül megkímélendők. A főoltárkép Fischer Károly gyulai festőnek, Munkácsy Mihály első mesterének alkotása. A mellékoltárok szentképei is ihletett alkotások, ha nem is jelentékenyek. A Szent József-kép már sablonosabb. A szobrok nem ütik meg a templomi műalkotások színvonalát. A Wenckheim-címer a múltnak egyik megbecsülendő darabja. A külső fal Szent Ferenc és Szent Vendel szobrai szegedi hagyományokra utalnak. (Alsóvárosi oltárok, Alsótanyán a Szt. Vendel kápolna is.)

1884-ben a község területének földjét és egy szép nagy határrészt megvásárolt az ókígyósi méltóságos grófi uradalomtól. Bankkölcsön segítségével örök időkre megváltotta, ezért ezt a határrészt ma is Örökföldnek nevezzük. A bankkölcsönt a község nagy nehézségek árán, szigorú rendszabályok betartása mellett 1905-re fizette ki teljesen. A rendszabályok szigorát jól jellemzi az a kitétel, miszerint, ha valakik „hanyagságuk, könnyelműségük vagy rossz akaratuk által az egész községet könnyen a végpusztulás örvényébe sodorhatják: – minden per s bírói eljárás mellőzésével a választandó bizottság és a községi elöljáróság közbejöttével birtokaikból kibecsültetnek…”

Az örökváltsági kölcsön térítésének kötelezettsége különböző módon terhelte meg a különböző adottságokkal bíró családokat. A korábban kisebb különbségeket mutató vagyonmegoszlás egyre szembetűnőbbé vált. Az ügyesebb, több munkaerővel bíró, jobb fizikai és szellemi adottságokkal rendelkező családok, gazdák megerősödtek, mások még meglévő vagyonukat sem bírták megtartani. Jól szemlélteti ezt a folyamatot a földbirtok megoszlását bemutató táblázat, amely az 1935-ös állapotot tükrözi: A gazdaság területe A gazdaságok száma Terület összesen (kh)

Szántóföld nélkül 353 113

1 kh-nál kisebb 80 55

1–5 kh-ig 424 1 168

5–10 kh-ig 107 787

10–20 kh-ig 119 1 702

20–50 kh-ig 33 853

50–100 kh-ig 1 92

500–1000 kh-ig 1 676

1000 kh-nál nagyobb 1 9 732

Összesen 1 119 15 178

Mint az a táblázatból is kitűnik, Újkígyóson igen erős volt az önmagát eltartani képes, sajátos gazdaidentitással élő, kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosréteg. Ez a társadalmi csoport, amely önmagában is a település összlakosságának több mint felét adta, erős vallási és nemzeti elkötelezettséggel bírt. Talán az ő számukra jelentett leginkább súlyos hátrányokat az 1945 utáni fordulat. 1948-ban megalakult a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoport 33 taggal 100 kh szántóföldön. 1950-ben „Új Élet” néven újabb TSzCs alakult 24 taggal, 158 kh földterületen. 1950-ben jött létre a régi önkormányzat helyett a Községi Tanács. Egyidejűleg az addig Újkígyóshoz tartozó Ókígyós önálló községgé vált Szabadkígyós névvel, s a közigazgatás elszakadt Újkígyóstól.

1958-ban a tanácsülés jóváhagyta a községrendezési tervet, mellyel a régi 3–5 kh-ig terjedő belsőségeket házhelyekké parcellázták fel. Ekkor a közintézmények részére fenntartott helyeken kívül 220 építési telket alakítottak ki első lépésként a községben. Később további házhelyeket biztosított a folyamatosan megnyíló új utcák sora. 1960-ra Újkígyós termelőszövetkezeti község lett. Két régebbi tsz (Dózsa, Új Élet) egyesült az újonnan belépő tagsággal, és az egyesülés után felvették az Aranykalász nevet. 1508 katasztrális hold területet biztosítottak a háztáji gazdaságok részére. Öt üzemegységet alakítottak ki.

Az Aranykalász MgTsz 1992. október 30-án alapvető változásokon ment át. A faipari dolgozók (akik megalakították az ÚFA Bt.-t), a gazda- szövetkezeti tagok és az első egyéni kiválók távoztak a tsz-ből. A későbbiekben maga a tsz is több kisebb szövetkezetre vált szét.

1970-ben lett Úkígyós nagyközség, és 1977-ben alakult meg Újkígyós és Szabadkígyós Közös Tanácsa Újkígyós székhellyel. A társközségi kapcsolat 1990-ig állt fenn. 1982-ben megszűnt a Gyulai járás. Újkígyós ettől kezdve (mint városkörnyéki község) Békéscsabához tartozott közigazgatásilag.

1989-es évet társadalmi pezsdülés jellemezte. Ebben az évben, a rendszerváltás után helyi választásokra került sor. Létrejött az új önkormányzat. Az új polgármester Bozó Imre lett, a jegyző a korábbi vb-titkár: Bálint Istvánné dr. Tomán Piroska maradt.

2009. július 1-je óta város.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a roma, 1%-a egyéb (főleg szlovák és román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utolsó fakeresztek
  • hagyományos, sajátos újkígyósi vonásokat hordozó deszkaoromzatos házak
Hagyományos deszkaoromzatos ház. Épült Kossuth Lajos halálának évében, 1894-ben.
  • hagyományos újkígyósi temetői fakeresztek
  • Ipolyi Arnold Népfőiskola helytörténeti kiállítása
  • a város határában található kunhalmok (kurgánok)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Újkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]