Raffaello Sanzio
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Raffaello di Giovanni Santi, vagy Sanzi (1483. április 6., Urbino – 1520. április 6., Róma.) reneszánsz kori olasz festő és építész volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Korai évek
Raffaello művészcsaládban született, anyja neve Magia di Battista Ciarla volt, aki 1491 -ben halt meg, apja Giovanni Santi festő volt. Festészetet kezdetben apjától tanult, aki 1494-ben meghalt, a 11 éves Raffaello pedig árva maradt.
1496 -ban, Raffaello Perugiába kerül Perugino (Pietro Vanucci) mesterhez tanítványaként, ahol sokat segített a megrendelt festmények elkészítésében.
[szerkesztés] Firenzei évek
1504-ben Raffaello, 21 évesen Firenzébe költözött, ahol Leonardo da Vinci és a fiatal Michelangelo voltak rá hatással. Itt ismerkedett meg a realista festészet remekműveivel és önálló mesterként főleg Madonna-képeket alkotott (Madonna zöldben, a befejezetlen Esterházy -Madonna). Ugyancsak Firenzei tartozkodása alatt festette a Három grácia című művét is. Ezekben az években festett további képek: Ifjú arcképe, Női képmás, Krisztus sírbatétele. Négy évet dolgozott Firenzében ahol nagyon népszerű és elismert lett különösen azután, hogy megfestette a Madonna-képeit amelyekben az alakokat megfosztotta korábbi testtelenségüktől, és átszellemültségüktől.
[szerkesztés] Római évek
1508 őszén elhagyta Firenzét, és Rómába költözött, az ugyakcsak Urbinóban született, neves építész Bramante meghívására aki éppen a Szent Péter-bazilika építését vezette. Valószínűleg ő ajánlotta II. Gyula pápának Raffaellót, a templom freskóinak elkészítéséhez. Először több festő is dolgozott a freskók elkészítésén, de később, a pápa parancsára az egész munkát Raffaello kapta meg, megparancsolva, hogy az addig elkészült freskókat semmisítse meg. Ő azonban nem nyúlt Perugino freskóihoz: a tanítóján túlnőtt tanítvány nem lett hűtlen és hálátlan mesteréhez. Ugyancsak II. Gyula pápától kapta a megbizatást a vatikáni teremsor, a Stanzák kifestésére. Később, elismerésül a pápa megtisztelő címeket adományozott neki (pl. pápai írnok lett), és tanítványaival együtt bőkezű ellátást és kellő honoráriumot kaptak.
Raffaello 37 éves korában, miközben a Krisztus színeváltozása című festményen dolgozott, 1520. április 6-án, a 37. születésnapján halt meg. Halálakor jelentős vagyonnal rendelkezett: vagyonát tizenhatezer dukátra értékelték. Saját kérésére a Pantheonban helyezték végső nyugalomra. A mester sírját 1833-ban XVI. Gergely pápa utasítására kibontották, és földi maradványait márványszarkofágba rakták.
[szerkesztés] A Stanzák festményei
Az első terem a Stanza della Segnatura-t eredetileg könyvtárnak építették, de itt írták alá az egyházi udvar rendeleteit is. Innen ered a terem neve (segnatura, magyarul aláírást jelent). Két óriási ( az Athéni iskola és a Disputa a keresztény vallás diadala) és két kisebb falfestmény (a Parnasszus és az Erények) található itt, a mennyezet képei és a lábazat egyszínű képei 1508-1511 között készültek. A terem festményének fő motívuma a fő a mennyezeten kezdődik: négy nőalak személyesíti meg a teológiát, filozófiát, költészetet és jogtudományt. A témák részletesen a négy falon folytatódnak.
A Stanza di Elidoro Szent Péter megszabadulásának drámai jelenete, a Bolsenai mise asszimetriája és az Attila seregeinek visszafordítása tömegjelenete.
Raffaello a Stanza dell' Incendio képeit, a loggiák díszeinek megfestését és a Villa Farnesina Psyché-sorozatát tanítványaira bízta.
[szerkesztés] Ismertebb festményei
- Az athéni iskola (készült: 1509-1511, jelenleg a Vatikáni Stanzákban látható);
- Szent család (más néven a festmény „La Perla” (A gyöngy) néven is ismert, a Prado múzeumban, Madridban látható);
- Ezékiel látomása (Pitti, Firenze)
- Kardinális (készült: 1511 körül, jelenleg a Pradoban, Madridban látható);
- A szép kertésznő (készült: 1507-ben , jelenleg a Louvre, Párizs -ban látható.
 II. Gyula pápa (1511-1512) |
 Baldassare Castiglione |
 A kardinális |
 Madonna Conestabile (1504) |
 Francesco Maria della Rovere (1514), Muzeum Czartoryskich, Krakkó |
