Vatikán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 41° 54′ 9″, k. h. 12° 27′ 6″

Vatikán Állam
Status Civitatis Vaticanae
Stato della Città del Vaticano
 Vatikán zászlaja
Vatikán zászlaja
 Vatikán címere
Vatikán címere
Nemzeti himnusz: Inno e Marcia Pontificale
Location Vatican City Europe.png

Fővárosa Vatikánváros[1]
é. sz. 41° 54′, k. h. 12° 27′
Államforma teokratikus monarchia
Vezetők
Pápa Ferenc pápa
Államtitkár Tarcisio Bertone bíboros
Államtitkár (nyugalmazott) Giovanni Lajolo bíboros
Hivatalos nyelv latin[2]
Függetlenség az Olasz Királyságtól
A lateráni egyezmények
értelmében
1929. február 11.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 824 fő (2008)
Népsűrűség 1780 fő/km²
GDP
Összes n.a
Egy főre jutó n.a
Földrajzi adatok
Terület 0,44 km²
Időzóna UTC (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel V
Hívószám 39
Internet TLD .va

Vatikánváros térképe

A Vatikán (másként Vatikánváros) a katolikus egyház állama. A Vatikán a legkisebb független állam a világon terület és lakosság szempontjából is. Fő területét Róma, Olaszország fővárosa teljes egészében körülveszi, ezen kívül hozzá tartozik néhány épület Róma városában (pl. négy nagy bazilika) és a Castel Gandolfo-i pápai nyaraló 55 hektáros területe. A Vatikán szolgál a Szentszék függetlenségének biztosítékául.

A Vatikán államformája teokratikus monarchia[3][4], abszolút uralkodója a pápa, aki a végső és legfőbb joghatóság mind a Vatikánváros, mind pedig a katolikus egyház vonatkozásában. A pápa jogainak egy részét különböző hivatalai útján gyakorolja (főleg a bírói és végrehajtói jogköröket).

Tartalomjegyzék

A Szentszék [szerkesztés]

A Szentszék (Sedes Sancta) Róma püspökének hivatala (voltaképpen minden püspöki hivatal szentszék, de praktikusan a külön jelző nélküli szentszék alatt mindig Róma püspökének hivatalát értik), melynek székhelye a jelenlegi állapot szerint a Vatikánban van. A Szentszék tehát intézmény, a Vatikán pedig nemzetközileg elismert állam, melynek államfője van, és történetesen az utóbbi területén működik az előbbi.

A sajtónyelvben a Szentszék és a Vatikán szinonimaként felcserélhetőek.

Földrajz [szerkesztés]

Domborzat [szerkesztés]

A Vatikán név a latin Mons Vaticanus elnevezésből ered, amely Vatikán-hegy-et jelent. A törpeállam területe a Mons Vaticanus egy részén terül el. A hegy gerince nagyjából az ország északnyugati határvonalát követi, vatikáni területen. Ezen kívül van egy nem túl magas domb közvetlenül a Szent Péter-bazilikától északra.

Éghajlat [szerkesztés]

A Vatikán éghajlata tipikus mediterrán éghajlat, tekintve, hogy nem fekszik messze az olasz tengerparttól.

Történelem [szerkesztés]

A Róma városával szemben, a Tevere túlpartján lévő terület eredetileg lakatlan volt (ager vaticanus). Caligula császár (37-41) idején egy kocsiversenypályát kezdtek el építeni, amit Nero fejeztetett be. A vatikáni obeliszket eredetileg Nero hozatta Egyiptomból és a versenypálya közepén állíttatta fel. Ez a hely volt sok keresztény mártíriumának színhelye a 64-es római nagy tűz után. Ősi hagyomány szerint Szent Pétert is itt feszítették keresztre. 326-ban épült az első templom, a konstantinusi bazilika, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szent Pétert eltemették.

A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a Pápai Állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált. A 19. század közepén területe még tengertől tengerig ért mintegy 42 000 km²-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma. Ebben az időben a pápák többnyire nem a Vatikánban laktak. Gyakrabban volt lakhelyük a Lateráni- vagy a Quirinale-palota.

Az Itália egységéért küzdő csapatok 1859-1860-ban a Pápai Állam északi részét elfoglalták és Olaszországhoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen az 1929-ben megkötött ún. lateráni szerződésig. Ekkor deklarálták, hogy a Vatikán Rómától és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló városállam a mindenkori pápa mint államfő vezetésével. A szerződést 1984-ben átdolgozva megújították. Azóta nem államvallás a katolikus Olaszországban.

Gazdaság [szerkesztés]

Középen a Szent Péter tér, háttérben Róma városa
A vatikáni kertek

Vatikán államnak érdekeltségei vannak különböző – nagyrészt olaszországi – bankokban, illetve földtulajdonokban. Jövedelmeit egyéb forrásokból is kiegészíti: egyházi adók, adományok, kegytárgyárusítás, bélyegkibocsátás, idegenforgalom stb. 1931-ben indult rádióadója, (Radio Vaticana) valamint önálló újságja (L'Osservatore Romano) és televízióadója ([1]) is van.

Vasúti közlekedés [szerkesztés]

A városállamnak saját vasútállomása van, mely kapcsolatban áll az olasz vasúthálózattal.

Pénznem [szerkesztés]

A Vatikánváros létrejötte óta pénzügyi egyezmény van érvényben a városállam és Olaszország között. Ennek értelmében az olaszországi hivatalos pénznemet alkalmazza a Vatikán is. Az euró bevezetésekor a Vatikánváros és Olaszország módosította a vonatkozó szerződést, aminek a vatikáni jogrendbe történt átültetését követően, 2002-től a Vatikánváros hivatalos pénzneme is a líra helyett az euró lett.

Searchtool right.svg Lásd még: Vatikáni euróérmék
A Svájci Gárda adja Vatikán őrségét

Népesség [szerkesztés]

A Vatikán népessége 900 fő (pontos meghatározás nincs). A népesség 85%-a olasz.[forrás?] Nagy csoportot képeznek a Svájci Gárda tagjai is (110 fő).

A legfrissebb statisztikai adatok alapján Vatikán Városállam állampolgárainak száma jelenleg 572 személy. A pápa a városállam első számú állampolgára, a többi 571 vatikáni állampolgár közül 223-an laknak a világ legkisebb országának területén. Az állampolgárok megoszlása a következő: 73 bíboros, 273 szentszéki diplomáciai szolgálatban álló személy, 33 nyugalmazott szentszéki diplomata, 49 egyéb egyházi személy, 1 szerzetesnő, 86 svájci gárdista, 25 világi férfi és 31 világi nő.

Vatikáni állampolgároknak számítanak mindenekelőtt a Vatikán Városállamban vagy Rómában lakó bíborosok. A vatikáni állampolgárság továbbá megilleti a Szentszék diplomáciai szolgálatában álló személyeket. Jogot formálhat az állampolgárságra az a személy is, aki Vatikán Városállamban lakik beosztása vagy szolgálata folytán.[5]

A Vatikán bejáratai [szerkesztés]

Az Apostoli Palota a Szent Péter térről nézve
A Vatikán területe
A Vatikáni Könyvtár Sixtus terme

A Vatikán területére hat kapun lehet bejutni [6]

  • a Harangok árkádja alatt
  • a Bronz kapun, ami az Apostoli Palota hivatalos bejárata
  • a Szent Anna kapun, ami a legforgalmasabb bejárat
  • a Szent Hivatal bejáratán keresztül
  • a Perugino kapun, ami a vasútállomásra vezet
  • a Vatikáni Múzeum bejáratán keresztül

Ismert, a nyilvánosság számára korlátozottan nyitott intézményei [szerkesztés]


A Vatikán külső területei [szerkesztés]

A Lateráni Palota (balról) és a Lateráni bazilika északi homlokzata (jobbról).

23 olyan hely van Róma városában, és 5 azon kívül, amelyet Olaszország átengedett a Vatikánnak, bár területileg nem összefüggők. Ezek az államhoz hasonlóan területen kívüliséget élveznek, és vele együtt részei az UNESCO Világörökségnek.[7]

  • A Lateráni Szent János-bazilika és épületei (bazilika, Lateráni Palota és a Szent Lépcső)
  • a Santa Maria Maggiore-bazilika és épületei
  • a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le Mura) és épületei
  • a kancellária épülete
  • a Propaganda Fide (a Hitterjesztési Kongregáció) palotája
  • a trasteverei Szent Callixtus-palota
  • a Hittani Kongregáció székháza (Palazzo del Sant'Offizio)
  • a Palazzo dei Convertendi, a Keleti Egyházak Kongregációjának székhelye
  • a Palazzo Maffei (avagy a Vicariato), Roma egykori püspöki székhelye
  • a Kongregációk Palotája (Propilei palota)
  • a Palazzo Pio (1979 óta területen kívül)
  • a római Pápai Kisszeminárium
  • ingatlanok a Gianicolo dombon

Rómán kívüli területek:

  • Pápai nyaraló, Villa Cybo, Villa Barberini (Castel Gandolfo, 55 hektár)
  • az új rádióállomás Santa Maria di Galera mellett (Cesano)

Különlegességek [szerkesztés]

A Vatikáni Múzeum egy része
A Sixtus-kápolna mennyezetfreskójának egy ismert jelenete: Ádám teremtése (Michelangelo alkotása)

Bélyegek [szerkesztés]

Az ország postája, a Post Vaticane olyan bélyeget gyárt, amely nemcsak az állam területén érvényes.

Telefonkártyák [szerkesztés]

A telefonkártyák is érvényesek külföldön.

Turizmus [szerkesztés]

Hivatkozások [szerkesztés]

Lásd még [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Vatikánváros egy városállam, bár máshol is tartoznak hozzá területek.
  2. A hétköznapi életben az olasz használatos, a Svájci Gárda hivatalos nyelve a német.
  3. A Világ országai. Budapest: Topográf (2000. május 19.). ISBN 9639222968 
  4. szerk.: Szegedi Nándor: A Világ országai. Budapest: Kossuth (1990. május 19.). ISBN 9630934833 
  5. Magyar Kurír: Új törvény a vatikáni engedélyekről
  6. Vatican City, catholic-pages.com
  7. Zone extraterritoriali vaticani (olasz nyelven). Vatikán hivatalos honlap, 2001. (Hozzáférés: 2010. július 1.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vatikán témájú médiaállományokat.