Vatikán

Vatikán Állam
Status Civitatis Vaticanae Stato della Città del Vaticano
Vatikán zászlaja Vatikán címere
Nemzeti himnusz: Inno e Marcia Pontificale
Fővárosa	Vatikánváros
é. sz. 41° 54′ k. h. 12° 27′41.9, 12.45
Államforma	teokratikus monarchia
Vezetők
Pápa	XVI. Benedek
Államtitkár	Giovanni Lajolo bíboros
Hivatalos nyelv	latin
Függetlenség	az Olasz Királyságtól
A lateráni egyezmények értelmében	1929. február 11.
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Becsült	824 fő (2008)
Népsűrűség	1780 fő/km²
GDP
Összes	n.a
Egy főre jutó	n.a
Földrajzi adatok
Terület	0,44 km²
Időzóna	UTC (UTC+1)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	V
Hívószám	39
Internet TLD	.va

A Vatikán (másként Vatikánváros) a katolikus egyház állama. A Vatikán a legkisebb független állam a világon terület és lakosság szempontjából is. Fő területét Róma, Olaszország fővárosa teljes egészében körülveszi, ezen kívül hozzá tartozik néhány épület Róma városában (pl. négy nagy bazilika) és a Castel Gandolfo-i pápai nyaraló 55 hektáros területe. A Vatikán szolgál a Szentszék függetlenségének biztosítékául.

A Vatikán államformája teokratikus monarchia, abszolút uralkodója a pápa, aki a végső és legfőbb joghatóság mind a Vatikánváros, mind pedig a katolikus egyház vonatkozásában. A pápa jogainak egy részét különböző hivatalai útján gyakorolja (főleg a bírói és végrehajtói jogköröket).

A Szentszék

A Szentszék (Sedes Sancta) Róma püspökének hivatala (voltaképpen minden püspöki hivatal szentszék, de praktikusan a külön jelző nélküli szentszék alatt mindig Róma püspökének hivatalát értik), melynek székhelye a jelenlegi állapot szerint a Vatikánban van. A Szentszék tehát intézmény, a Vatikán pedig nemzetközileg elismert állam, melynek államfője van, és történetesen az utóbbi területén működik az előbbi.

A sajtónyelvben a Szentszék és a Vatikán szinonimaként felcserélhetőek.

Földrajz

Domborzat

A Vatikán név a latin Mons Vaticanus elnevezésből ered, amely Vatikán-hegy-et jelent. A törpeállam területe a Mons Vaticanus egy részén terül el. A hegy gerince nagyjából az ország északnyugati határvonalát követi, vatikáni területen. Ezen kívül van egy nem túl magas domb közvetlenül a Szent Péter-bazilikától északra.

Éghajlat

A Vatikán éghajlata tipikus mediterrán éghajlat, tekintve, hogy nem fekszik messze az olasz tengerparttól.

Történelem

A Róma városával szemben, a Tevere túlpartján lévő terület eredetileg lakatlan volt (ager vaticanus). Caligula császár (37-41) idején egy kocsiversenypályát kezdtek el építeni, amit Nero fejeztetett be. A vatikáni obeliszket eredetileg Nero hozatta Egyiptomból és a versenypálya közepén állíttatta fel. Ez a hely volt sok keresztény mártíriumának színhelye a 64-es római nagy tűz után. Ősi hagyomány szerint Szent Pétert is itt feszítették keresztre. 326-ban épült az első templom, a konstantinusi bazilika, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szent Pétert eltemették.

A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a Pápai Állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált. A 19. század közepén területe még tengertől tengerig ért mintegy 42 000 km²-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma. Ebben az időben a pápák többnyire nem a Vatikánban laktak. Gyakrabban volt lakhelyük a Lateráni- vagy a Quirinale-palota.

A római Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről

Az Itália egységéért küzdő csapatok 1859-1860-ban az egyházi állam északi részét elfoglalták és Olaszországhoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen az 1929-ben megkötött ún. lateráni szerződésig. Ekkor deklarálták, hogy a Vatikán Rómától és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló városállam a mindenkori pápa mint államfő vezetésével. A szerződést 1984-ben átdolgozva megújították. Azóta nem államvallás a katolikus Olaszországban.

Gazdaság

A vatikáni kertek

Vatikán államnak érdekeltségei vannak különböző – nagyrészt olaszországi – bankokban, illetve földtulajdonokban. Jövedelmeit egyéb forrásokból is kiegészíti: egyházi adók, adományok, kegytárgyárusítás, bélyegkibocsátás, idegenforgalom stb. 1931-ben indult rádióadója, (Radio Vaticana) valamint önálló újságja (L'Osservatore Romano) és televízióadója ([1]) is van.

Vasúti közlekedés

A városállamnak saját vasútállomása van, mely kapcsolatban áll az olasz vasúthálózattal.

Pénznem

A Vatikánváros létrejötte óta pénzügyi egyezmény van érvényben a városállam és Olaszország között. Ennek értelmében az olaszországi hivatalos pénznemet alkalmazza a Vatikán is. Az euró bevezetésekor a Vatikánváros és Olaszország módosította a vonatkozó szerződést, aminek a vatikáni jogrendbe történt átültetését követően, 2002-től a Vatikánváros hivatalos pénzneme is a líra helyett az euró lett.

Lásd még: Vatikáni euróérmék

A Svájci Gárda adja Vatikán őrségét

Népesség

A Vatikán népessége 900 fő (pontos meghatározás nincs). A népesség 85%-a olasz.^[forrás?] Nagy csoportot képeznek a Svájci Gárda tagjai is (110 fő).

A legfrissebb statisztikai adatok alapján Vatikán Városállam állampolgárainak száma jelenleg 572 személy. A pápa a városállam első számú állampolgára, a többi 571 vatikáni állampolgár közül 223-an laknak a világ legkisebb országának területén. Az állampolgárok megoszlása a következő: 73 bíboros, 273 szentszéki diplomáciai szolgálatban álló személy, 33 nyugalmazott szentszéki diplomata, 49 egyéb egyházi személy, 1 szerzetesnő, 86 svájci gárdista, 25 világi férfi és 31 világi nő.

Vatikáni állampolgároknak számítanak mindenekelőtt a Vatikán Városállamban vagy Rómában lakó bíborosok. A vatikáni állampolgárság továbbá megilleti a Szentszék diplomáciai szolgálatában álló személyeket. Jogot formálhat az állampolgárságra az a személy is, aki Vatikán Városállamban lakik beosztása vagy szolgálata folytán.

Ismert, a nyilvánosság számára korlátozottan nyitott intézményei

• Vatikáni Múzeum
• Vatikáni Könyvtár
• Vatikáni Levéltár (pontos nevén: Vatikáni Titkos Levéltár)

A Vatikán külső területei

23 olyan hely van Róma városában, és 5 azon kívül, amelyet Olaszország átengedett a Vatikánnak, bár területileg nem összefüggők. Ezek az államhoz hasonlóan területen kívüliséget élveznek, és vele együtt részei az UNESCO Világörökségnek.

• A Lateráni Szent János-bazilika és épületei (bazilika, Lateráni Palota és a Szent Lépcső)
• a Santa Maria Maggiore-bazilika és épületei
• a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le Mura) és épületei
• a kancellária épülete
• a Propaganda Fide (a Hitterjesztési Kongregáció) palotája
• a trasteverei Szent Callixtus-palota
• a Hittani Kongregáció székháza (Palazzo del Sant'Offizio)
• a Palazzo dei Convertendi, a Keleti Egyházak Kongregációjának székhelye
• a Palazzo Maffei (avagy a Vicariato), Roma egykori püspöki székhelye
• a Kongregációk Palotája (Propilei palota)
• a Palazzo Pio (1979 óta területen kívül)
• a római Pápai Kisszeminárium
• ingatlanok a Gianicolo dombon

Rómán kívüli területek:

• Pápai nyaraló, Villa Cybo, Villa Barberini (Castel Gandolfo, 55 hektár)
• az új rádióállomás Santa Maria di Galera mellett (Cesano)

Különlegességek

A Vatikáni Múzeum

Bélyegek

Az ország postája, a Post Vaticane olyan bélyeget gyárt, amely nemcsak az állam területén érvényes.

Telefonkártyák

A telefonkártyák is érvényesek külföldön.

Hivatkozások

Lásd még

• Katolikus egyháztörténet
• Római Kúria
• Vatikán mint a Világörökség helyszíne

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap
• A Vatikán és a nácizmus
• A Vatikán megnyitja archívumának 1922 és 1939 közötti részét
• Vatikáni Figyelő
• Himnusz