Vatikán
Koordináták: é. sz. 41° 54′ 9″, k. h. 12° 27′ 6″
| Vatikán Állam | |||
| Status Civitatis Vaticanae Stato della Città del Vaticano |
|||
|
|||
| Nemzeti himnusz: Inno e Marcia Pontificale | |||
|
|
|||
| Fővárosa | Vatikánváros[1] | ||
| é. sz. 41° 54′, k. h. 12° 27′ | |||
| Államforma | teokratikus monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Pápa | Ferenc pápa | ||
| Államtitkár | Tarcisio Bertone bíboros | ||
| Államtitkár (nyugalmazott) | Giovanni Lajolo bíboros | ||
| Hivatalos nyelv | latin[2] | ||
| Függetlenség | az Olasz Királyságtól | ||
| A lateráni egyezmények értelmében |
1929. február 11. | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 824 fő (2008) | ||
| Népsűrűség | 1780 fő/km² | ||
| GDP | |||
| Összes | n.a | ||
| Egy főre jutó | n.a | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 0,44 km² | ||
| Időzóna | UTC (UTC+1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Euró (EUR) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | V | ||
| Hívószám | 39 | ||
| Internet TLD | .va | ||
|
|
|||
![]() |
|||
A Vatikán (másként Vatikánváros) a katolikus egyház állama. A Vatikán a legkisebb független állam a világon terület és lakosság szempontjából is. Fő területét Róma, Olaszország fővárosa teljes egészében körülveszi, ezen kívül hozzá tartozik néhány épület Róma városában (pl. négy nagy bazilika) és a Castel Gandolfo-i pápai nyaraló 55 hektáros területe. A Vatikán szolgál a Szentszék függetlenségének biztosítékául.
A Vatikán államformája teokratikus monarchia[3][4], abszolút uralkodója a pápa, aki a végső és legfőbb joghatóság mind a Vatikánváros, mind pedig a katolikus egyház vonatkozásában. A pápa jogainak egy részét különböző hivatalai útján gyakorolja (főleg a bírói és végrehajtói jogköröket).
Tartalomjegyzék |
A Szentszék [szerkesztés]
A Szentszék (Sedes Sancta) Róma püspökének hivatala (voltaképpen minden püspöki hivatal szentszék, de praktikusan a külön jelző nélküli szentszék alatt mindig Róma püspökének hivatalát értik), melynek székhelye a jelenlegi állapot szerint a Vatikánban van. A Szentszék tehát intézmény, a Vatikán pedig nemzetközileg elismert állam, melynek államfője van, és történetesen az utóbbi területén működik az előbbi.
A sajtónyelvben a Szentszék és a Vatikán szinonimaként felcserélhetőek.
Földrajz [szerkesztés]
Domborzat [szerkesztés]
A Vatikán név a latin Mons Vaticanus elnevezésből ered, amely Vatikán-hegy-et jelent. A törpeállam területe a Mons Vaticanus egy részén terül el. A hegy gerince nagyjából az ország északnyugati határvonalát követi, vatikáni területen. Ezen kívül van egy nem túl magas domb közvetlenül a Szent Péter-bazilikától északra.
Éghajlat [szerkesztés]
A Vatikán éghajlata tipikus mediterrán éghajlat, tekintve, hogy nem fekszik messze az olasz tengerparttól.
Történelem [szerkesztés]
A Róma városával szemben, a Tevere túlpartján lévő terület eredetileg lakatlan volt (ager vaticanus). Caligula császár (37-41) idején egy kocsiversenypályát kezdtek el építeni, amit Nero fejeztetett be. A vatikáni obeliszket eredetileg Nero hozatta Egyiptomból és a versenypálya közepén állíttatta fel. Ez a hely volt sok keresztény mártíriumának színhelye a 64-es római nagy tűz után. Ősi hagyomány szerint Szent Pétert is itt feszítették keresztre. 326-ban épült az első templom, a konstantinusi bazilika, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szent Pétert eltemették.
A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a Pápai Állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált. A 19. század közepén területe még tengertől tengerig ért mintegy 42 000 km²-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma. Ebben az időben a pápák többnyire nem a Vatikánban laktak. Gyakrabban volt lakhelyük a Lateráni- vagy a Quirinale-palota.
Az Itália egységéért küzdő csapatok 1859-1860-ban a Pápai Állam északi részét elfoglalták és Olaszországhoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen az 1929-ben megkötött ún. lateráni szerződésig. Ekkor deklarálták, hogy a Vatikán Rómától és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló városállam a mindenkori pápa mint államfő vezetésével. A szerződést 1984-ben átdolgozva megújították. Azóta nem államvallás a katolikus Olaszországban.
Gazdaság [szerkesztés]
Vatikán államnak érdekeltségei vannak különböző – nagyrészt olaszországi – bankokban, illetve földtulajdonokban. Jövedelmeit egyéb forrásokból is kiegészíti: egyházi adók, adományok, kegytárgyárusítás, bélyegkibocsátás, idegenforgalom stb. 1931-ben indult rádióadója, (Radio Vaticana) valamint önálló újságja (L'Osservatore Romano) és televízióadója ([1]) is van.
Vasúti közlekedés [szerkesztés]
A városállamnak saját vasútállomása van, mely kapcsolatban áll az olasz vasúthálózattal.
Pénznem [szerkesztés]
A Vatikánváros létrejötte óta pénzügyi egyezmény van érvényben a városállam és Olaszország között. Ennek értelmében az olaszországi hivatalos pénznemet alkalmazza a Vatikán is. Az euró bevezetésekor a Vatikánváros és Olaszország módosította a vonatkozó szerződést, aminek a vatikáni jogrendbe történt átültetését követően, 2002-től a Vatikánváros hivatalos pénzneme is a líra helyett az euró lett.
Népesség [szerkesztés]
A Vatikán népessége 900 fő (pontos meghatározás nincs). A népesség 85%-a olasz.[forrás?] Nagy csoportot képeznek a Svájci Gárda tagjai is (110 fő).
A legfrissebb statisztikai adatok alapján Vatikán Városállam állampolgárainak száma jelenleg 572 személy. A pápa a városállam első számú állampolgára, a többi 571 vatikáni állampolgár közül 223-an laknak a világ legkisebb országának területén. Az állampolgárok megoszlása a következő: 73 bíboros, 273 szentszéki diplomáciai szolgálatban álló személy, 33 nyugalmazott szentszéki diplomata, 49 egyéb egyházi személy, 1 szerzetesnő, 86 svájci gárdista, 25 világi férfi és 31 világi nő.
Vatikáni állampolgároknak számítanak mindenekelőtt a Vatikán Városállamban vagy Rómában lakó bíborosok. A vatikáni állampolgárság továbbá megilleti a Szentszék diplomáciai szolgálatában álló személyeket. Jogot formálhat az állampolgárságra az a személy is, aki Vatikán Városállamban lakik beosztása vagy szolgálata folytán.[5]
A Vatikán bejáratai [szerkesztés]
A Vatikán területére hat kapun lehet bejutni [6]
- a Harangok árkádja alatt
- a Bronz kapun, ami az Apostoli Palota hivatalos bejárata
- a Szent Anna kapun, ami a legforgalmasabb bejárat
- a Szent Hivatal bejáratán keresztül
- a Perugino kapun, ami a vasútállomásra vezet
- a Vatikáni Múzeum bejáratán keresztül
Ismert, a nyilvánosság számára korlátozottan nyitott intézményei [szerkesztés]
- Vatikáni Múzeum
- Vatikáni Könyvtár
- Vatikáni Levéltár (pontos nevén: Vatikáni Titkos Levéltár)
A Vatikán külső területei [szerkesztés]
23 olyan hely van Róma városában, és 5 azon kívül, amelyet Olaszország átengedett a Vatikánnak, bár területileg nem összefüggők. Ezek az államhoz hasonlóan területen kívüliséget élveznek, és vele együtt részei az UNESCO Világörökségnek.[7]
- A Lateráni Szent János-bazilika és épületei (bazilika, Lateráni Palota és a Szent Lépcső)
- a Santa Maria Maggiore-bazilika és épületei
- a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le Mura) és épületei
- a kancellária épülete
- a Propaganda Fide (a Hitterjesztési Kongregáció) palotája
- a trasteverei Szent Callixtus-palota
- a Hittani Kongregáció székháza (Palazzo del Sant'Offizio)
- a Palazzo dei Convertendi, a Keleti Egyházak Kongregációjának székhelye
- a Palazzo Maffei (avagy a Vicariato), Roma egykori püspöki székhelye
- a Kongregációk Palotája (Propilei palota)
- a Palazzo Pio (1979 óta területen kívül)
- a római Pápai Kisszeminárium
- ingatlanok a Gianicolo dombon
Rómán kívüli területek:
- Pápai nyaraló, Villa Cybo, Villa Barberini (Castel Gandolfo, 55 hektár)
- az új rádióállomás Santa Maria di Galera mellett (Cesano)
Különlegességek [szerkesztés]
Bélyegek [szerkesztés]
Az ország postája, a Post Vaticane olyan bélyeget gyárt, amely nemcsak az állam területén érvényes.
Telefonkártyák [szerkesztés]
A telefonkártyák is érvényesek külföldön.
Turizmus [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vatikánváros egy városállam, bár máshol is tartoznak hozzá területek.
- ↑ A hétköznapi életben az olasz használatos, a Svájci Gárda hivatalos nyelve a német.
- ↑ A Világ országai. Budapest: Topográf (2000. május 19.). ISBN 9639222968
- ↑ szerk.: Szegedi Nándor: A Világ országai. Budapest: Kossuth (1990. május 19.). ISBN 9630934833
- ↑ Magyar Kurír: Új törvény a vatikáni engedélyekről
- ↑ Vatican City, catholic-pages.com
- ↑ Zone extraterritoriali vaticani (olasz nyelven). Vatikán hivatalos honlap, 2001. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||
|
||||||||||


