Vatikán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 41° 54′ 09″, k. h. 12° 27′ 06″

Vatikán Állam
Status Civitatis Vaticanae
Stato della Città del Vaticano
 Vatikán zászlaja
Vatikán zászlaja
 Vatikán címere
Vatikán címere
Nemzeti himnusz: Inno e Marcia Pontificale
Location Vatican City Europe.png

Fővárosa Vatikánváros[1]
é. sz. 41° 54′, k. h. 12° 27′
Államforma teokratikus monarchia
Vezetők
Pápa Ferenc pápa
Államtitkár Pietro Parolin bíboros[2]
Nyugalmazott pápa XVI. Benedek pápa
Hivatalos nyelv latin[3]
Függetlenség az Olasz Királyságtól
A lateráni egyezmények
értelmében
1929. február 11.
Népesség
Népszámlálás szerint Jelenleg 2014-ben 98265923-an vannak.Igaz és még Rómában vannak 734578734789 ennyien.
Rangsorban 247
Becsült 572 fő (2013[4])
Rangsorban 247
Népsűrűség 1780 fő/km²
GDP
Összes n.a
Egy főre jutó n.a
Földrajzi adatok
Terület 0,44 km²
Időzóna UTC (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel V
Hívószám 39
Internet TLD .va

Vatikánváros térképe

A Vatikán (másként Vatikánváros) a katolikus egyház állama. A Vatikán a legkisebb független állam a világon terület és lakosság szempontjából is. Fő területét Róma, Olaszország fővárosa teljes egészében körülveszi, ezen kívül hozzá tartozik néhány épület Róma városában (pl. négy nagy bazilika) és a Castel Gandolfo-i pápai nyaraló 55 hektáros területe. A Vatikán szolgál a Szentszék függetlenségének biztosítékául.

A Vatikán államformája teokratikus monarchia[5][6], abszolút uralkodója a pápa, aki a végső és legfőbb joghatóság mind a Vatikánváros, mind pedig a katolikus egyház vonatkozásában. A pápa jogainak egy részét különböző hivatalai útján gyakorolja (főleg a bírói és végrehajtói jogköröket).

A Szentszék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szentszék (Sedes Sancta) Róma püspökének hivatala (voltaképpen minden püspöki hivatal szentszék, de praktikusan a külön jelző nélküli szentszék alatt mindig Róma püspökének hivatalát értik), melynek székhelye a jelenlegi állapot szerint a Vatikánban van. A Szentszék tehát intézmény, a Vatikán pedig nemzetközileg elismert állam, melynek államfője van, és történetesen az utóbbi területén működik az előbbi.

Erdő Péter meghatározása szerint: Az Apostoli Szentszék az egyházi szóhasználatban a pápa személyét és azokat a központi szerveket jelenti, melyek segítik őt az egész világegyházra szóló lelkipásztori feladatában. [7]

A sajtónyelvben a Szentszék és a Vatikán szinonimaként felcserélhetőek.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vatikán név a latin Mons Vaticanus elnevezésből ered, amely Vatikán-hegy-et jelent. A törpeállam területe a Mons Vaticanus egy részén terül el. A hegy gerince nagyjából az ország északnyugati határvonalát követi, vatikáni területen. Ezen kívül van egy nem túl magas domb közvetlenül a Szent Péter-bazilikától északra.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vatikán éghajlata tipikus mediterrán éghajlat, tekintve, hogy nem fekszik messze az olasz tengerparttól.


Vatikánváros éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 11,9 13,0 15,2 17,7 22,8 26,9 30,3 30,6 26,5 21,4 15,9 12,6 20,4
Átlaghőmérséklet (°C) 7,5 8,2 10,2 12,6 17,2 21,1 24,1 24,5 20,8 16,4 11,4 8,4 15,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 3,1 3,5 5,2 7,5 11,6 15,3 18,0 18,3 15,2 11,3 6,9 4,2 10,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 67 73 58 81 53 34 19 37 73 113 115 81 804
Havi napsütéses órák száma 120 132 167 201 263 285 331 297 237 195 129 111 2472
Forrás: Servizio Meteorologico


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középen a Szent Péter tér, háttérben Róma városa
A vatikáni kertek

A Róma városával szemben, a Tevere túlpartján lévő terület eredetileg lakatlan volt (ager vaticanus). Caligula császár (37-41) idején egy kocsiversenypályát kezdtek el építeni, amit Nero fejeztetett be. A vatikáni obeliszket eredetileg Nero hozatta Egyiptomból és a versenypálya közepén állíttatta fel. Ez a hely volt sok keresztény mártíriumának színhelye a 64-es római nagy tűz után. Ősi hagyomány szerint Szent Pétert is itt feszítették keresztre. 326-ban épült az első templom, a konstantinusi bazilika, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szent Pétert eltemették.

A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a Pápai Állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált. A 19. század közepén területe még tengertől tengerig ért mintegy 42 000 km²-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma. Ebben az időben a pápák többnyire nem a Vatikánban laktak. Gyakrabban volt lakhelyük a Lateráni- vagy a Quirinale-palota.

Aki megszüntette a pápaságot: Napóleon. "Őfelsége Róma császárságára támaszt igényt. Erre adott őszinte pápai válaszunk az, hogy az Egyház Legfelsőbb Feje olyan dologgal dicsekedhet, amellyel egyetlen másik uralkodó sem: nevezetesen, hogy évszázadok óta sem most, sem soha a múltban nem ismert el más hatalmat saját államában, mint a sajátját, és egyetlen uralkodó sem birtokolhatta a Róma feletti legcsekélyebb hatáskört sem" – írta VII. Pius Napóleonnak 1806 márciusában. Dicsekvése elhamarkodott volt. 1808 szeptemberében Napóleon katonái körülfogták a Quirinalét, a pápa rezidenciáját, és hat ágyút szögeztek a pápai lakosztályra. Fél év múlva a császár rendeletileg megszüntette a Pápai Államot, Rómát és környékét pedig Franciaországhoz csatolta. Európa uralkodói a kisujjukat sem mozdították a pápaság megmentése érdekében. A bécsi kongresszus, Napóleon bukása után restaurálta a Pápai Államot, ami 1851-ig ép maradt. A nacionalizmus szellemének következtében először egy pápai elnökletű egységet akartak létrehozni, később azonban az antiklerikális megoldás győzőtt.

Az Itália egységéért küzdő csapatok 1859-1860-ban a Pápai Állam északi részét elfoglalták és Olaszországhoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen az 1929-ben megkötött ún. lateráni szerződésig. Ekkor deklarálták, hogy a Vatikán Rómától és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló városállam a mindenkori pápa mint államfő vezetésével. A szerződést 1984-ben átdolgozva megújították. Azóta nem államvallás a katolikus Olaszországban.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vatikán államnak érdekeltségei vannak különböző – nagyrészt olaszországi – bankokban, illetve földtulajdonokban. Jövedelmeit egyéb forrásokból is kiegészíti: egyházi adók, adományok, kegytárgyárusítás, bélyegkibocsátás, idegenforgalom stb. 1931-ben indult rádióadója, (Radio Vaticana) valamint önálló újságja (L'Osservatore Romano) és televízióadója ([2]) is van.

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városállamnak saját vasútállomása van, mely kapcsolatban áll az olasz vasúthálózattal.

Pénznem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vatikánváros létrejötte óta pénzügyi egyezmény van érvényben a városállam és Olaszország között. Ennek értelmében az olaszországi hivatalos pénznemet alkalmazza a Vatikán is. Az euró bevezetésekor a Vatikánváros és Olaszország módosította a vonatkozó szerződést, aminek a vatikáni jogrendbe történt átültetését követően, 2002-től a Vatikánváros hivatalos pénzneme is a líra helyett az euró lett.

Searchtool right.svg Lásd még: Vatikáni euróérmék

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Svájci Gárda adja Vatikán őrségét
A Vatikán területe

A Vatikán népessége 900 fő (pontos meghatározás nincs). A népesség 85%-a olasz.[forrás?] Nagy csoportot képeznek a Svájci Gárda tagjai is (110 fő).

A legfrissebb statisztikai adatok alapján Vatikán Városállam állampolgárainak száma jelenleg 572 személy. A pápa a városállam első számú állampolgára, a többi 571 vatikáni állampolgár közül 223-an laknak a világ legkisebb országának területén. Az állampolgárok megoszlása a következő: 73 bíboros, 273 szentszéki diplomáciai szolgálatban álló személy, 33 nyugalmazott szentszéki diplomata, 49 egyéb egyházi személy, 1 szerzetesnő, 86 svájci gárdista, 25 világi férfi és 31 világi nő.

Vatikáni állampolgároknak számítanak mindenekelőtt a Vatikán Városállamban vagy Rómában lakó bíborosok. A vatikáni állampolgárság továbbá megilleti a Szentszék diplomáciai szolgálatában álló személyeket. Jogot formálhat az állampolgárságra az a személy is, aki Vatikán Városállamban lakik beosztása vagy szolgálata folytán.[8]

Vatikán körülbelül 20 Facebook felhasználóval rendelkezik, ezzel utolsó a Facebookon képviselt országok között.[9]

A Vatikán bejáratai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Apostoli Palota a Szent Péter térről nézve
A Vatikáni Könyvtár Sixtus terme

A Vatikán területére hat kapun lehet bejutni [10]

  • a Harangok árkádja alatt
  • a Bronz kapun, ami az Apostoli Palota hivatalos bejárata
  • a Szent Anna kapun, ami a legforgalmasabb bejárat
  • a Szent Hivatal bejáratán keresztül
  • a Perugino kapun, ami a vasútállomásra vezet
  • a Vatikáni Múzeum bejáratán keresztül

Ismert, a nyilvánosság számára korlátozottan nyitott intézményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


A Vatikán külső területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lateráni Palota (balról) és a Lateráni bazilika északi homlokzata (jobbról).

23 olyan hely van Róma városában, és 5 azon kívül, amelyet Olaszország átengedett a Vatikánnak, bár területileg nem összefüggők. Ezek az államhoz hasonlóan területen kívüliséget élveznek, és vele együtt részei az UNESCO Világörökségnek.[11]

  • A Lateráni Szent János-bazilika és épületei (bazilika, Lateráni Palota és a Szent Lépcső)
  • a Santa Maria Maggiore-bazilika és épületei
  • a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le Mura) és épületei
  • a kancellária épülete
  • a Propaganda Fide (a Hitterjesztési Kongregáció) palotája
  • a trasteverei Szent Callixtus-palota
  • a Hittani Kongregáció székháza (Palazzo del Sant'Offizio)
  • a Palazzo dei Convertendi, a Keleti Egyházak Kongregációjának székhelye
  • a Palazzo Maffei (avagy a Vicariato), Roma egykori püspöki székhelye
  • a Kongregációk Palotája (Propilei palota)
  • a Palazzo Pio (1979 óta területen kívül)
  • a római Pápai Kisszeminárium
  • ingatlanok a Gianicolo dombon

Rómán kívüli területek:

  • Pápai nyaraló, Villa Cybo, Villa Barberini (Castel Gandolfo, 55 hektár)
  • az új rádióállomás Santa Maria di Galera mellett (Cesano)

Különlegességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vatikáni Múzeum egy része

Bélyegek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország postája, a Post Vaticane olyan bélyeget gyárt, amely nemcsak az állam területén érvényes.

Telefonkártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A telefonkártyák is érvényesek külföldön.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vatikán és Róma képe a Szent-Péter bazilikáról
Vatikán és Róma képe a Szent-Péter bazilikáról

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vatikánváros egy városállam, bár máshol is tartoznak hozzá területek.
  2. http://www.voanews.com/content/list-of-19-new-cardinals-named-by-pope/1828397.html
  3. A hétköznapi életben az olasz használatos, a Svájci Gárda hivatalos nyelve a német.
  4. National Geographic Magazine 2013 november (11. évfolyam 11 szám.) 18. oldal
  5. A Világ országai. Budapest: Topográf (2000. április 24.). ISBN 9639222968 
  6. szerk.: Szegedi Nándor: A Világ országai. Budapest: Kossuth (1990. április 24.). ISBN 9630934833 
  7. [1]
  8. Magyar Kurír: Új törvény a vatikáni engedélyekről
  9. CHIP magazin 2012/10, 28. oldal.
  10. Vatican City, catholic-pages.com
  11. Zone extraterritoriali vaticani (olasz nyelven). Vatikán hivatalos honlap, 2001. (Hozzáférés: 2010. július 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vatikán témájú médiaállományokat.