Szárd Királyság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szárd(–Piemonti) Királyság
Regno di Sardegna
1720 – 1861
Flag of the Kingdom of Sardinia (1728-1802).gif Sardegna1730(TZ).jpg
Ita-sardinia.png
Savoya, Piemont és Szardínia
Általános adatok
Fővárosa Torino
Hivatalos nyelvek olasz, francia
Vallás katolicizmus
Kormányzat
Államforma királyság
Elődállam
Utódállam
 Savoyai Hercegség
Olasz Királyság 
A Szárd Királyság területe 1839-ben.

A Szárd–Piemonti Királyság, vagy Szárd Királyság itáliai állam volt 1720-tól 1861-ig. Teljes neve Szardínia, Ciprus és Jeruzsálem Királysága, Savoya és Montferrat Hercegsége, Piemont Fejedelemsége, franciául Royaume de Sardaigne, Chypre et Jérusalem, Duché de Savoie et Montferrat, Principauté de Piémont, röviden Royaume de Sardaigne et Piémont. olaszul: Regno di Cipro, Gerusalemme e Armenia; Ducato di Savoia e Monferrato, Chablais, Aosta e Genova; Principato di Piemonte ed Oneglia, röviden Regno Sardo-Piemontese.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Savoya hercege, II. Viktor Amadé 1713-ban a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békeszerződésben megkapta Szicília királyának címét, erről azonban 1718-ban a londoni szerződés értelmében le kellett mondania a spanyol király javára.

1720-ban Viktor Amadé (aki Savoya hercegeként a Német-római Birodalom hűbérese volt) kárpótlásul megkapta a Habsburg Birodalomhoz tartozó Szardínia szigetét VI. Károly német-római császártól, aki elismerte őt Szardínia királyának. Az új állam, a Szárd Királyság ekkor Savoya, Piemont, Nizza és Szardínia tartományokból állt. Fővárosává a piemonti Torinót tették meg. Szardíniát alkirály igazgatta helytartóként, ezért az államot – megkülönböztetésül a korábbi szardíniai királyságoktól – Szárd–Piemonti Királyságnak is nevezték.

1792-ben a forradalmi Franciaország csapatai megszállták a királyság egy részét. 1796-ban a győzelmesen bevonuló Napoléon Bonaparte tábornok III. Viktor Amadé királyt Nizza és Savoya átadására kényszerítette, majd 1802-ben Piemontot is Franciaországhoz csatolta. A bécsi kongresszus 1814-ben helyreállította az állam területi egységét, és hozzácsatolta a Genovai Köztársaság területét is.

A 19. században mint az egyetlen önálló és katonailag szervezett itáliai állam, a Szárd Királyság az Itália függetlenségéért és egységéért folytatott katonai, politikai és diplomáciai harc (risorgimento) vezetője volt. Károly Albert király azonban az 1849-es osztrák-olasz háborúban súlyos vereséget szenvedett Radetzky csapataitól. Csak a Camillo Cavour szárd–piemonti miniszterelnök által létrehozott francia–olasz szövetségnek sikerült az 1859-es szárd–francia–osztrák háború során Ausztriától megszerezni Lombardiát, de ennek fejében a Szárd Királyság 1860-ban a Nizzai Grófságot és a Savoyai Hercegséget átengedni kényszerült Franciaországnak.

1860-ban újabb felkelések révén megdöntötték az itáliai osztrák fejedelmek uralmát, Toszkána, Párma, Modena és Romagna új vezetése csatlakozott a Szárd–Piemonti Királysághoz. Giuseppe Garibaldi csapatainak a Nápoly-Szicíliai Királyság ellen intézett merész támadásai felszabadították Szicíliát és Dél-Olaszországot.

1861-ben II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király felvette az olasz királyi (Ré d’Italia) címet, és a Szárd–Piemonti Királyságot beolvasztotta az egységes Olasz Királyságba.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárd Királyság témájú médiaállományokat.