Jordánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

المملكة الأردنّيّة الهاشميّة
(Al Mamlakah al Urduniyah al Hashimiyah)
Jordánia zászlaja Jordánia címere
Jordánia zászlaja Jordánia címere
Himnusz: As-salam al-malaki al-urdoni
Jordánia fekvése
Főváros Ammán
Államforma alkotmányos monarchia
 - Király II. Abdullah jordán király
 - Miniszterelnök Adnan Badran


Hivatalos nyelv arab
függetlenség A Népszövetségtől 
 - kikiáltása 1946. május 25
Terület  
 - Összes 92 300 km² (110.)
Népesség  
 - 2002 évi becslés 5 153 378  (107.)
 - Népsűrűség 48 fő/km²
GDP
 - Összes
 - Egy főre jutó
HDI ()  (.) – 
Pénznem Jordán dinár (JOD)
Időzóna (UTC+2)
Internet TLD .jo
Nemzetközi gépkocsijel HKJ
Hívószám +962
térkép szerkesztése

Jordánia (arabul أردنّ, teljes nevén Jordán Hasemita Királyság) közel-keleti arab ország. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, nyugatról Izrael és Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője. A hivatalos nyelv az arab. A jelenlegi uralkodó II. Abdullah.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Jordánia domborzati térképe
Jordánia domborzati térképe

Felszíne mészkőből álló, átlag 800-1000 m magas fennsík, amelyet a mély Jordán-árok egy keleti nagyobb és egy nyugati kisebb részre tagol. Éghajlata szubtrópusi. Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Története

Területe az izraeli és a Júdeai királyság bukása után asszír, perzsa, egyiptomi uralom alatt állt. Az i. e. 2. század végén a Római Birodalom fennhatósága alá került.

A 7. században arabok hódították meg. A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.

A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus.

Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett, majd 1946-ban Transzjordániai Hasemita Királyság néven 1949-ben függetlenné vált.

1948-ban Jordánia részt vett az Izrael elleni háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Jeruzsálem óvárosát.

Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső terület izraeli megszállás alá került.

1970-71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le.

1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Jordánia 12 kormányzóságból áll:

Jordánia kormányzóságai
  • Ajlun
  • Amman
  • Aqaba
  • Balqa
  • Irbid
  • Jerash
  • Kerak
  • Ma'an
  • Madaba
  • Mafraq
  • Tafilah
  • Zarqa

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Részletező szócikk: Jordánia városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság 87%-a arab, 7%-a arameus, 2%-a cserkesz, 2%-a kurd és 2%-a örmény. Az ország hivatalos nyelve az arab, de emellett beszélnek még angolul is.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

A mezőgazdaság búzát, árpát, rizst, kukoricát, hüvelyeseket, olivát és szőlőt termel. Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok=

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Jordánia témájú médiaállományokat.


Arab Liga Az Arab Államok Ligájának zászlaja
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Jord%C3%A1nia
Személyes eszközök
Más nyelveken