Jordánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

المملكة الأردنّيّة الهاشميّة
(Al Mamlakah al Urduniyah al Hashimiyah)

Jordánia zászlaja Jordánia címere
Himnusz: As-salam al-malaki al-urdoni
Főváros	Ammán
Államforma	alkotmányos monarchia
- Király	II. Abdullah jordán király
- Miniszterelnök	Adnan Badran
Hivatalos nyelv	arab
függetlenség	A Népszövetségtől
- kikiáltása	1946. május 25.
Terület
- Összes	92 300 km² (110.)
Népesség
- 2002 évi becslés	5 153 378  (107.)
- Népsűrűség	48 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Jordán dinár (JOD)
Időzóna	(UTC+2)
Internet TLD	.jo
Nemzetközi gépkocsijel	HKJ
Hívószám	+962
Irak Szíria Libanon Izrael Cisz. Gázai ö. Szaúd-Arábia E g y i p t o m AMMAN Irbid Zarka Al-Karak Maan Akaba Jordán Holt-tenger Akabai-öböl Földközi- tenger Golán-fennsík térkép szerkesztése

Jordánia (arabul أردنّ, teljes nevén Jordán Hasemita Királyság) közel-keleti arab ország. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, nyugatról Izrael és Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője. A hivatalos nyelv az arab. A jelenlegi uralkodó II. Abdullah.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Története 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.3 Az országra jellemző egyéb ágazatok= 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Felszíne mészkőből álló, átlag 800-1000 m magas fennsík, amelyet a mély Jordán-árok egy keleti nagyobb és egy nyugati kisebb részre tagol. Éghajlata szubtrópusi. Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Története

Területe az izraeli és a Júdeai királyság bukása után asszír, perzsa, egyiptomi uralom alatt állt. Az i. e. 2. század végén a Római Birodalom fennhatósága alá került.

A 7. században arabok hódították meg. A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.

A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus.

Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett, majd 1946-ban Transzjordániai Hasemita Királyság néven 1949-ben függetlenné vált.

1948-ban Jordánia részt vett az Izrael elleni háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Jeruzsálem óvárosát.

Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső terület izraeli megszállás alá került.

1970-71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le.

1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Jordánia 12 kormányzóságból áll:

Ajlun Amman Aqaba Balqa Irbid Jerash Kerak Ma'an Madaba Mafraq Tafilah Zarqa

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság 87%-a arab, 7%-a arameus, 2%-a cserkesz, 2%-a kurd és 2%-a örmény. Az ország hivatalos nyelve az arab, de emellett beszélnek még angolul is.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

A mezőgazdaság búzát, árpát, rizst, kukoricát, hüvelyeseket, olivát és szőlőt termel. Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok=

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• országinformációk
• A király oldala
• országinformációk
• Jordánia.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Jordánia domborzati térképe

Arab Liga
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia