Jordánia

المملكة الأردنّيّة الهاشميّة
(Al Mamlakah al Urduniyah al Hashimiyah)
zászló	címer
	Himnusz: As-salam al-malaki al-urdoni
Főváros	Ammán
Államforma	alkotmányos monarchia
- Király	II. Abdullah jordán király
- Miniszterelnök	Adnan Badran ;
Hivatalos nyelv	arab
függetlenség	A Népszövetségtől
- kikiáltása	1946. május 25.
Terület
- Összes	92 300 km² (110.)
Népesség
- 2002 évi becslés	5 153 378 (107.)
- Népsűrűség	48 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Jordán dinár (JOD)
Időzóna	(UTC+2)
Internet TLD	.jo
Nemzetközi gépkocsijel	HKJ
Hívószám	+962
	Irak Szíria Libanon Izrael Cisz. Gázai ö. Szaúd-Arábia E; g; y; i; p; t; o; m AMMAN Irbid Zarka Al-Karak Maan Akaba Jordán Holt-tenger Akabai-öböl Földközi-; tenger Golán-fennsík
	térkép szerkesztése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. július 8.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Jordánia (arabul أردنّ, teljes nevén Jordán Hasemita Királyság) közel-keleti arab ország. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, nyugatról Izrael és Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője. A hivatalos nyelv az arab. A jelenlegi uralkodó II. Abdullah.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Története
3 Államszervezet és közigazgatás
4 Népesség
5 Gazdaság
- 5.1 Általános adatok
- 5.2 Gazdasági ágazatok
6 Közlekedés
7 Kultúra
8 Sport
9 Ünnepek
10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Jordánia domborzati térképe

[szerkesztés] Domborzat

Felszíne mészkőből álló, átlag 800-1000 m magas fennsík. Nyugaton a Nagy Hasadékvölgy része Jordán folyó völgye és az Akabai-öböl.

[szerkesztés] Vízrajz

Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata szubtrópusi, mediterrán. Az éves csapadékmennyiség Amman környékén 800 mm évente. Kelet és dél felé ez gyorsan csökken, a Holt-tenger vidékén már csak 120 mm évente. Eső jóformán csak télen esik. Amman környékén néhány évente előfordul hó.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Természetvédelmi Területek

Az 1966-ban alapított Királyi Természetvédelmi Társulat nem kormányzati szervezetként Jordánia legjelentősebb környezetvédelmi intézménye. A társulat korlátozott erőforrásai egyelőre 6 természetvédelmi terület fenntartására és fejlesztésére elegendőek.

Ajluni Természetvédelmi Terület 1988. (13 km2)

Azraqi-mocsár Természetvédelmi Terület 1977. (12 km2)

Dana Természetvédelmi Terület 1989. (320 km2) Az UNESCO által bioszféra-rezervátumnak nyilvánított park.

Dibbeen Természetvédelmi Terület 2005. (8 km2)

Shaumari Vadvédelmi Rezervátum 1975. (22 km2)

Wadi Mujib Természetvédelmi Terület 1988. (212 km2)

Illetve a ma már az aqabai kormányzóság fennhatósága alá tartozó Wadi Rum Természetvédelmi Terület 1998. (540 km2)

Számos "Nemzeti Park" létezik az országban, de ezek nem környezetvédelmet, hanem rekreációs célokat szolgálnak.

[szerkesztés] Természeti világörökségei

Nem tartanak számon Jordániában természeti világörökséget.

[szerkesztés] Története

Területe az izraeli és a Júdeai királyság bukása után asszír, perzsa, egyiptomi uralom alatt állt. Az i. e. 2. század végén a Római Birodalom fennhatósága alá került.

A 7. században arabok hódították meg. A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.

A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus. Ez az állam Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett. 1946-ban felvette a Transzjordániai Hasemita Királyság nevet. 1948-ban Jordánia részt vett az Izrael elleni háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Jeruzsálem óvárosát. 1949-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától.

Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső terület izraeli megszállás alá került.

1970-71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le.

1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Jordánia 12 kormányzóságból áll:

Ajlun
Amman
Aqaba
Balqa
Irbid
Jerash
Kerak
Ma'an
Madaba
Mafraq
Tafilah
Zarqa

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: Jordánia városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság 87%-a arab, 7%-a arameus, 2%-a cserkesz, 2%-a kurd és 2%-a örmény. Az ország hivatalos nyelve az arab, de emellett beszélnek még angolul is. Az országban az arab nyelvet beszélik. Vallás: 98% szunnita muszlim 1% keresztény 1% helyi vallásu.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

A mezőgazdaság búzát, árpát, rizst, kukoricát, hüvelyeseket, olívát és szőlőt termel. Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Déligyümölcs és zöldség termesztés a mezőgazdaság fő bevételi forrása.

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

Petra romvárosa

Turizmus:

Jordánia színes és változatos kínálatot nyújt a vendégek számára. A kulturális idegenforgalom (történelmi nevezetességek, látnivalók, világörökségi helyszínek) mellett fontos szerepe van az aktív turizmusnak és az egészségturizmusnak. A két leglátogatottabb célpontja a Vörös-tenger búvárparadicsomaként ismert Aqaba illetve az iszapja miatt gyógyító hatásúnak tartott Holt-tenger.

A Private Hospital Association (Magánkórházak Szövetsége) 2007-ben tette közzé, hogy a Világbank ötödik helyre sorolta Jordániát az egészségturizmus világranglistáján. A régióban mindemellett első helyen áll, hiszen felmérések alapján 2006-ban a jordániai egészségügyi intézeteket 48 országából több mint 250 ezren keresték fel. [1]

[szerkesztés] Közlekedés

A légi közlekedést a Royal Jordania nevü légi társaság bonyolítja.Budapestről heti 4 járat indul Ammanba.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Kulturális világörökség

A következő helyszíneket tekinti az UNESCO a kulturális világörökség részének:

Petra romváros;
Quseir Amra - kastély a korai iszlám időkből;
Umm er-Raszász

Jordánia javaslatára lettek Jeruzsálem óvárosa és Jeruzsálem fala világörökséggé nyilvánítva 1981-ben. Jeruzsálem városa már akkor sem állt Jordánia tényleges igazgatása alatt, azóta pedig hivatalosan is lemondott róla.