Jordánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jordán Hásimita Királyság
المملكة الأردنّيّة الهاشميّة
(Al Mamlakah al Urduniyah al Hashimiyah)
Jordán Hásimita Királyság zászlaja
Jordán Hásimita Királyság zászlaja
Jordán Hásimita Királyság címere
Jordán Hásimita Királyság címere
Nemzeti himnusz: As-salam al-malaki al-urdoni
LocationJordan.svg

Fővárosa Ammán
é. sz. 31° 01′ 00″, k. h. 36° 37′ 00″
Államforma királyság
Vezetők
Király II. Abdullah bin Al Husszein
Miniszterelnök Abdulláh Enszúr
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek angol
függetlenség A Népszövetségtől
kikiáltása 1946. május 25.

Tagság ENSZ, IMF, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint 6 508 271 fő (2011. júl 1.)[1] +/-
Rangsorban 106
Becsült 6.611.450 [2] fő (2014. július)
Rangsorban 106
Népsűrűség 59,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 89 342 km²
Rangsorban 113
Egyéb adatok
Pénznem Jordán dinár (JOD)
Nemzetközi gépkocsijel HKJ
Hívószám 962
Internet TLD .jo
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordánia témájú médiaállományokat.

Jordánia (arabul الأردن [al-Urdunn]) teljes nevén Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية [al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja]) közel-keleti arab ország. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője. A hivatalos nyelv az arab. A jelenlegi uralkodó II. Abdulláh.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jordánia domborzati térképe
Homokkő sziklák a Wadi Rum Természetvédelmi területen

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felszíne mészkőből álló, átlag 800–1000 m magas fennsík. Nyugaton a Nagy-hasadékvölgy része Jordán folyó völgye és az Akabai-öböl. Az ország legmagasabb pontja Rász-el-Hasmm ami 1854 m.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata északnyugaton mediterrán. A nyár forró, száraz a tél hűvös. Az éves csapadékmennyiség Ammán környékén 800 mm évente. Kelet és dél felé ez gyorsan csökken, a Holt-tenger vidékén már csak 120 mm évente. Eső jóformán csak télen esik. Ammán környékén néhány évente előfordul hó. Jordánia többi részén kontinentális sivatagi éghajlat van. A hőmérséklet nyáron 31-38 °C, télen 13-19 °C Ammán környékén.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetvédelmi Területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1966-ban alapított Királyi Természetvédelmi Társulat nem kormányzati szervezetként Jordánia legjelentősebb környezetvédelmi intézménye. A társulat korlátozott erőforrásai egyelőre 6 természetvédelmi terület fenntartására és fejlesztésére elegendőek.

Ajluni Természetvédelmi Terület 1988. (13 km2)

Azraqi-mocsár Természetvédelmi Terület 1977. (12 km2)

Dana Természetvédelmi Terület 1989. (320 km2) Az UNESCO által bioszféra-rezervátumnak nyilvánított park.

Dibbeen Természetvédelmi Terület 2005. (8 km2)

Shaumari Vadvédelmi Rezervátum 1975. (22 km2)

Wadi Mujib Természetvédelmi Terület 1988. (212 km2)

Illetve a ma már az aqabai kormányzóság fennhatósága alá tartozó Wadi Rum Természetvédelmi Terület 1998. (540 km2)

Számos "Nemzeti Park" létezik az országban, de ezek nem környezetvédelmet, hanem rekreációs célokat szolgálnak.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011 óta a Rum vádi a kulturális és természeti világörökség része.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy színház maradványa a római időkből, Amman

Mai területén az i. e. 1. évezred első felében Edóm, Moáb, Ammón, az Izraeli Királyság, valamint arámi törzsek osztoztak. Az izraeli és a Júdai Királyság bukása után asszír, perzsa, egyiptomi uralom alatt állt. Az i. e. 2. század végén a Római Birodalom fennhatósága alá került.

A 7. században arabok hódították meg. A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.

A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus. Ez az állam Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett. 1946-ban felvette a Transzjordániai Hasemita Királyság nevet. 1948-ban Jordánia részt vett az Izrael elleni háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Jeruzsálem óvárosát. 1949-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától.

Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső terület izraeli megszállás alá került.

1970-71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le („fekete szeptember”).

1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel.

Az egyiptomi események hatására 2011 januárjában békés tüntetések kezdődtek, amelyek a király hatalmát nem vitatták, de a kormány és a parlament feloszlatását követelték.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Abdullah, Jordánia királya (2013-ban)

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államforma: alkotmányos örökletes monarchia.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jordánia kormányzóságai

Jordánia jelenlegi közigazgatási felosztását a 2000. évi 46-os számú belügyminiszteri rendelet szabályozza, amely 2001. január 1-jétől van érvényben.[3] Eszerint az ország legfelső közigazgatási egységei a kormányzóságok (muháfaza, tbsz. muháfazát), melyek száma tizenkettő. A kormányzóságok egyenként 1-9, összesen 51 körzetre (livá, tbsz. alvija) oszlanak, amelyek 2-5 alegységre (kadá, tbsz. akdija) tagolódnak. Ezek alatt működnek a városok (madína, tbsz. mudun) és falvak (karija, tbsz. kura), illetve Ammán városán belül a kerületek (mintaka, tbsz. manátik).


Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ammán, a főváros keleti része

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

King Abdullah mecset, Ammán

A lakosság 87%-a arab, 7%-a arameus, 2%-a cserkesz, 2%-a kurd és 2%-a örmény. Az ország hivatalos nyelve az arab, de emellett beszélnek még angolul is. Az országban az arab nyelvet beszélik. Vallás: 98% szunnita muszlim 1% keresztény 1% helyi vallásu.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Banképület Ammanban
Ammán újonnan épült irodaházai, Jordan Gate Towers
Egy foszfátszállító vonat az akabai-sivatagban

Gazdasága: ipari agrárország. A mezőgazdaság búzát, árpát, rizst, kukoricát, hüvelyeseket, olívabogyót és szőlőt termel. Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Déligyümölcs és zöldség termesztés a mezőgazdaság fő bevételi forrása.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közutak hossza: 8000 km
  • Vasútvonalak hossza: 677 km
  • Repülőterek száma: 15 (A légi közlekedést a Royal Jordania nevű légi társaság bonyolítja.
  • Kikötők száma: 1

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy biztonsági őr a hagyományos fejfedőben és tőrrel, Petra
Petra romvárosa

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő helyszíneket tekinti az UNESCO a kulturális világörökség részének:

Jordánia javaslatára lettek Jeruzsálem óvárosa és Jeruzsálem fala világörökséggé nyilvánítva 1981-ben. Jeruzsálem városa már akkor sem állt Jordánia tényleges igazgatása alatt, azóta pedig hivatalosan is lemondott róla.

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jordánia színes és változatos kínálatot nyújt a vendégek számára. A kulturális idegenforgalom (történelmi nevezetességek, látnivalók, világörökségi helyszínek) mellett fontos szerepe van az aktív turizmusnak és az egészségturizmusnak. A két leglátogatottabb célpontja a Vörös-tenger búvárparadicsomaként ismert Aqaba illetve az iszapja miatt gyógyító hatásúnak tartott Holt-tenger.

A Private Hospital Association (Magánkórházak Szövetsége) 2007-ben tette közzé, hogy a Világbank ötödik helyre sorolta Jordániát az egészségturizmus világranglistáján. A régióban mindemellett első helyen áll, hiszen felmérések alapján 2006-ban a jordániai egészségügyi intézeteket 48 országából több mint 250 ezren keresték fel. [1]

Oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Jordániába utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jordán labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményt.

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország eddig nem nyert érmek a játékok során.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordánia témájú médiaállományokat.