Jordánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jordán Hásimita Királyság
المملكة الأردنّيّة الهاشميّة
(Al Mamlakah al Urduniyah al Hashimiyah)
 Jordánia zászlaja
Jordánia zászlaja
 Jordánia címere
Jordánia címere
Nemzeti himnusz: As-salam al-malaki al-urdoni
LocationJordan.svg

Fővárosa Ammán
é. sz. 31° 01′, k. h. 36° 37′
Államforma királyság
Vezetők
Király II. Abdullah bin Al Husszein
Miniszterelnök Abdulláh Enszúr
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek angol
függetlenség A Népszövetségtől
kikiáltása 1946. május 25.

Tagság ENSZ, IMF, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint 6 508 271 fő (2011. júl 1.)[1] +/-
Rangsorban 105
Becsült 6.534.300 [2] fő (2014. január)
Rangsorban 105
Népsűrűség 59,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 89 342 km²
Rangsorban 113
Egyéb adatok
Pénznem Jordán dinár (JOD)
Nemzetközi gépkocsijel HKJ
Hívószám 962
Internet TLD .jo

Jordánia (arabul الأردن [al-Urdunn]) teljes nevén Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية [al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja]) közel-keleti arab ország. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője. A hivatalos nyelv az arab. A jelenlegi uralkodó II. Abdulláh.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jordánia domborzati térképe
Homokkő sziklák a Wadi Rum Természetvédelmi területen

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felszíne mészkőből álló, átlag 800–1000 m magas fennsík. Nyugaton a Nagy-hasadékvölgy része Jordán folyó völgye és az Akabai-öböl. Az ország legmagasabb pontja Rász-el-Hasmm ami 1854 m.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata északnyugaton mediterrán. A nyár forró, száraz a tél hűvös. Az éves csapadékmennyiség Ammán környékén 800 mm évente. Kelet és dél felé ez gyorsan csökken, a Holt-tenger vidékén már csak 120 mm évente. Eső jóformán csak télen esik. Ammán környékén néhány évente előfordul hó. Jordánia többi részén kontinentális sivatagi éghajlat van. A hőmérséklet nyáron 31-38 °C, télen 13-19 °C Ammán környékén.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetvédelmi Területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1966-ban alapított Királyi Természetvédelmi Társulat nem kormányzati szervezetként Jordánia legjelentősebb környezetvédelmi intézménye. A társulat korlátozott erőforrásai egyelőre 6 természetvédelmi terület fenntartására és fejlesztésére elegendőek.

Ajluni Természetvédelmi Terület 1988. (13 km2)

Azraqi-mocsár Természetvédelmi Terület 1977. (12 km2)

Dana Természetvédelmi Terület 1989. (320 km2) Az UNESCO által bioszféra-rezervátumnak nyilvánított park.

Dibbeen Természetvédelmi Terület 2005. (8 km2)

Shaumari Vadvédelmi Rezervátum 1975. (22 km2)

Wadi Mujib Természetvédelmi Terület 1988. (212 km2)

Illetve a ma már az aqabai kormányzóság fennhatósága alá tartozó Wadi Rum Természetvédelmi Terület 1998. (540 km2)

Számos "Nemzeti Park" létezik az országban, de ezek nem környezetvédelmet, hanem rekreációs célokat szolgálnak.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem tartanak számon Jordániában természeti világörökséget.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy színház maradványa a római időkből, Amman

Mai területén az i. e. 1. évezred első felében Edóm, Moáb, Ammón, az Izraeli Királyság, valamint arámi törzsek osztoztak. Az izraeli és a Júdai Királyság bukása után asszír, perzsa, egyiptomi uralom alatt állt. Az i. e. 2. század végén a Római Birodalom fennhatósága alá került.

A 7. században arabok hódították meg. A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.

A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus. Ez az állam Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett. 1946-ban felvette a Transzjordániai Hasemita Királyság nevet. 1948-ban Jordánia részt vett az Izrael elleni háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Jeruzsálem óvárosát. 1949-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától.

Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső terület izraeli megszállás alá került.

1970-71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le („fekete szeptember”).

1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel.

Az egyiptomi események hatására 2011 januárjában békés tüntetések kezdődtek, amelyek a király hatalmát nem vitatták, de a kormány és a parlament feloszlatását követelték.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Abdullah, Jordánia királya (2013-ban)

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államforma: alkotmányos örökletes monarchia.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jordánia kormányzóságai

Jordánia jelenlegi közigazgatási felosztását a 2000. évi 46-os számú belügyminiszteri rendelet szabályozza, amely 2001. január 1-jétől van érvényben.[3] Eszerint az ország legfelső közigazgatási egységei a kormányzóságok (muháfaza, tbsz. muháfazát), melyek száma tizenkettő. A kormányzóságok egyenként 1-9, összesen 51 körzetre (livá, tbsz. alvija) oszlanak, amelyek 2-5 alegységre (kadá, tbsz. akdija) tagolódnak. Ezek alatt működnek a városok (madína, tbsz. mudun) és falvak (karija, tbsz. kura), illetve Ammán városán belül a kerületek (mintaka, tbsz. manátik).


Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ammán, a főváros keleti része

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

King Abdullah mecset, Ammán

A lakosság 87%-a arab, 7%-a arameus, 2%-a cserkesz, 2%-a kurd és 2%-a örmény. Az ország hivatalos nyelve az arab, de emellett beszélnek még angolul is. Az országban az arab nyelvet beszélik. Vallás: 98% szunnita muszlim 1% keresztény 1% helyi vallásu.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Banképület Ammanban
Ammán újonnan épült irodaházai, Jordan Gate Towers
Egy foszfátszállító vonat az akabai-sivatagban

Gazdasága: ipari agrárország. A mezőgazdaság búzát, árpát, rizst, kukoricát, hüvelyeseket, olívát és szőlőt termel. Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Déligyümölcs és zöldség termesztés a mezőgazdaság fő bevételi forrása.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közutak hossza: 8000 km
  • Vasútvonalak hossza: 677 km
  • Repülőterek száma: 15 (A légi közlekedést a Royal Jordania nevű légi társaság bonyolítja.
  • Kikötők száma: 1

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy biztonsági őr a hagyományos fejfedőben és tőrrel, Petra
Petra romvárosa

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő helyszíneket tekinti az UNESCO a kulturális világörökség részének:

Jordánia javaslatára lettek Jeruzsálem óvárosa és Jeruzsálem fala világörökséggé nyilvánítva 1981-ben. Jeruzsálem városa már akkor sem állt Jordánia tényleges igazgatása alatt, azóta pedig hivatalosan is lemondott róla.

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jordánia színes és változatos kínálatot nyújt a vendégek számára. A kulturális idegenforgalom (történelmi nevezetességek, látnivalók, világörökségi helyszínek) mellett fontos szerepe van az aktív turizmusnak és az egészségturizmusnak. A két leglátogatottabb célpontja a Vörös-tenger búvárparadicsomaként ismert Aqaba illetve az iszapja miatt gyógyító hatásúnak tartott Holt-tenger.

A Private Hospital Association (Magánkórházak Szövetsége) 2007-ben tette közzé, hogy a Világbank ötödik helyre sorolta Jordániát az egészségturizmus világranglistáján. A régióban mindemellett első helyen áll, hiszen felmérések alapján 2006-ban a jordániai egészségügyi intézeteket 48 országából több mint 250 ezren keresték fel. [1]

Oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Jordániába utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jordán labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményt.

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország eddig nem nyert érmek a játékok során.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordánia témájú médiaállományokat.