Saint Kitts és Nevis

Saint Christopher és Nevis Államszövetség

Federation of Saint Christopher and Nevis

Saint Kitts és Nevis zászlaja

Nemzeti mottó: Country Above Self
Nemzeti himnusz: O Land of Beauty!

Fővárosa

Basseterre

é. sz. 17° 18′, ny. h. 62° 44′

Államforma Alkotmányos monarchia

Vezetők

Uralkodó II. Erzsébet brit királynő

Kormányzó Sir Cuthbert Sebastian

Miniszterelnök Denzil Llewellyn Douglas

Hivatalos nyelv

angol

Függetlenség az Egyesült Királyságtól

Kikiáltása 1983. szeptember 19.

Tagság A Nemzetközösség, a CARICOM,
az OECS, az ENSZ és az OAS

Népesség

Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

Rangsorban 209

Becsült 51 300 fő (2009-es)

Rangsorban 209

Népsűrűség 149 fő/km²

GDP 2006-os becslés

Összes 487 millió dollár (170)
PPP: 671 millió dollár

Egy főre jutó 11 741 dollár (45)
PPP: 17 523 dollár

HDI (2004) 0,825 (51) – magas

Földrajzi adatok

Terület 261 km²

Rangsorban 207

Víz elhanyagolható%

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem Kelet-karibi dollár (XCD)

Nemzetközi gépkocsijel KN

Hívószám 1-869

Internet TLD

.kn

Saint Christopher és Nevis Államszövetség (The Federation of Saint Christopher and Nevis) egy Karib-tenger szigetállam. Az ENSZ, a Nemzetközösség, és az Amerikai Államok Szervezete tagja.

A kettős elnevezés magyarázata az, hogy a sziget korábbi neve San Cristobal (Szent Kristóf) volt, amelyet a 17. században ide települő brit lakosok átvettek Saint Christopher alakban. A Kit vagy Kitt a Christopher egyik becézett alakja volt. A "Saint Kitt's island" (kb. Szent Kristi szigete) név rövidült végül 'Saint Kitts'-re.^[1] Az állam alkotmányában^[2] és kormányzati honlapján^[3] is mindkét név szerepel.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
- 1.1 Domborzat
2 Történelem
3 Államszervezet és közigazgatás
4 Népesség
5 Gazdasága
- 5.1 Általános adatok
- 5.2 Gazdasági ágazatok
6 Közlekedés
7 Kultúra
8 Turizmus
9 Sport
- 9.1 Olimpia
10 Ünnepek
11 Forrás
12 Jegyzetek
13 További információk

Földrajz [szerkesztés]

A szigetek műholdas képe

Nevis szigete Saint Kitts-ről nézve

Domborzat [szerkesztés]

A Kis-Antillákhoz tartozó, Szélcsendes-szigeteken (Leeward Islands) található St. Kitts (St. Christopher) és Nevis két vulkanikus eredetű, vízben gazdag, hegyes sziget, egymástól 3 km távolságra.

Történelem [szerkesztés]

Bővebben: Saint Kitts és Nevis történelme

Az európaiak érkezése előtt 500 éven keresztül indiánok lakták a szigetet. Utolsónak a kalinago nép érkezett háromszáz évvel az európaiak előtt. A kalinagók nem akadályozták az európaiak letelepedését Saint Kitts szigetén, míg az európaiak korábbi kísérletei más szigeten úgy végződtek, hogy az indiánok azonnal elpusztították telepeiket.

Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1493-ban, második útján, az indiánok által lakott szigeteket. 1623-ban angol, egy évvel később francia telepesek szállták meg az országot, és kiirtották az őslakosokat. Az angolok gyarmatosították, Franciaország azonban a 18. században elvitatta tőlük és megalapította a fővárost, Basseterre-t. A két sziget és a valamivel távolabbra eső Anguilla szigete egyetlen brit gyarmatként egyesült, majd 1967-ben belső önkormányzatot kapott. Anguilla kikiáltotta függetlenségét, ám ekkor Nagy-Britannia beavatkozott és visszaállította rajta a gyarmati kormányzást. St. Christpoher – Nevis 1983-ban függetlenné vált.

Bár a két sziget kicsi és csak 2 mérföld (3 km) víz választja el őket, jogi helyzetük különböző volt a 19. század végéig, amikor a britek erővel egyesítették őket Anguilla szigetével. Saint Kitts és Nevis viszonya a mai napig feszült, Nevis lakói azzal vádolják Saint Kitts vezetését, hogy figyelmen kívül hagyja érdekeiket.

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

Alkotmány, államforma [szerkesztés]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

Az országgyűlés 11 ötévenként választott és 3 vagy 4 megbízott tagból áll. Minden nagykorú állampolgárnak szavazati joga van. Az ország uralkodója a brit királynő, akit a főkormányzó képvisel a szigeteken. Utóbbi bízza meg a parlamenti többséggel rendelkező miniszterelnököt, aki a parlamentnek felelős kormányt alakít. Nevisnek külön törvényhozó testülete van.

Miniszterelnökök [szerkesztés]

Bővebben: Saint Kitts és Nevis miniszterelnökeinek listája

Politikai pártok [szerkesztés]

Közigazgatási felosztás [szerkesztés]

Az országot 14 parókia alkotja:

száma	Parókia	terület (km²)	lakosság (fő)	népsűrűség (fő/km²)
1	Christ Church Nichola Town	18,6	2059	111
2	Saint Anne Sandy Point	12,8	3 140	245
3	Saint George Basseterre	28,7	13 220	461
4	Saint George Gingerland	18,5	2 568	139
5	Saint James Windward	31,1	1836	59
6	Saint John Capisterre	24,8	3 181	128
7	Saint John Figtree	21,3	2 922	137
8	Saint Mary Cayon	15,1	3 374	223
9	Saint Paul Capisterre	13,8	2 460	178
10	Saint Paul Charlestown	3,5	1820	520
11	Saint Peter Basseterre	20,7	3 472	168
12	Saint Thomas Lowland	18,1	2 035	112
13	Saint Thomas Middle Island	24,3	2 332	96
14	Trinity Palmetto Point	15,4	1692	110
	St. Kitts und Nevis	269,6	46 111	171

Nevis [szerkesztés]

Nevis Saint Kitts és Nevis autonómiával rendelkező tartománya,saját törvényhozó testülete,parlamentje és kormánya van. Nevis elsőszámú vezetője a nemzetközösségi királyságok királynője,akit az ország főkormányzója képvisel. Saint Kitts és Nevis főkormányzójának Nevis vezetésére saját helyettese van,a Saint Kitts és Nevisi főkormányzó jelenlegi nevisi helyettese Eustace John. Nevis kormányfője a főminiszter,jelenleg Joseph Parry. Nevis fővárosa Charlestown. Nevist öt parókiára osztják:

Saint Paul Charlestown
Saint Thomas Lowland
Saint George Gingerland
Saint James Windward
Saint John Figtree

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Népesség [szerkesztés]

Általános adatok [szerkesztés]

Legnépesebb települések [szerkesztés]

Basseterre

St. Kitts és Nevis települései
Rangsor	Név	Lakosság	Körzet
1.	Basseterre	12 920	Saint George Basseterre
2.	Charlestown	1538	Saint Paul Charlestown
3.	Saint Paul's	1183	Saint Paul Capisterre
4.	Sadlers	986	Saint John Capisterre
5.	Middle Island	887	Saint Thomas Middle Island
6.	Tabernacle	789	Saint John Capisterre
7.	Cayon	788	Saint Mary Cayon
8.	Sandy Point	780	Saint Anne Sandy Point
9.	Mansion	690	Christ Church Nichola Town
10.	Dieppe Bay	593	Saint John Capisterre
11.	Monkey Hill	592	Saint Peter Basseterre
12.	Boyd's	591	Trinity Palmetto Point
13.	Gingerland	493	Saint George Gingerland
14.	Newcastle	492	Saint James Windward
15.	Fig Tree	395	Saint John Figtree
16.	Cotton Ground	381	Saint Thomas Lowland

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]

Az ország hivatalos nyelve az angol. Az ország etnikai összetétele: fekete (90,4%), mulatt (5%), dél-ázsiai (3%), fehér (1%).

Az ország lakosságának 36%-a anglikán egyház híve. További felekezetek: metódista (32%), katolikus (11%), egyéb (21%).

Szociális rendszer [szerkesztés]

Gazdasága [szerkesztés]

Általános adatok [szerkesztés]

Gazdasági ágazatok [szerkesztés]

Mezőgazdaság [szerkesztés]

Alapja a mezőgazdaság. Fő kincse a cukornád, így nem véletlen, hogy a főváros legnagyobb ipari létesítménye az északkeleti részen épült cukorgyár. Az ország 58 km hosszú vasútvonalát az üzem ellátására, illetve a cukor, gyapot és a trópusi gyümölcsök kivitelének megkönnyítése érdekében fektették le.

Ipar [szerkesztés]

Kereskedelem [szerkesztés]

Az országra jellemző egyéb ágazatok [szerkesztés]

Közlekedés [szerkesztés]

Kultúra [szerkesztés]

Oktatási rendszer [szerkesztés]

Kulturális intézmények [szerkesztés]

Kulturális világörökség [szerkesztés]

A kulturális világörökség része Brimstone Hill Fortress Nemzeti Park.^[4] Az egyik legjobb állapotban megmaradt erőd Amerika gyarmatosításának idejéből. Brit hadmérnökök vezetésével rabszolgák építették.