Sint Maarten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sint Maarten
Sint Maarten zászlaja
Sint Maarten zászlaja
Sint Maarten címere
Sint Maarten címere
Nemzeti mottó: Semper pro grediens (latin)

Nemzeti dal: O sweet Saint-Martin's Land (Saint-Martin és Sint Maarten közös himnusza)
SaintMartinIle.PNG

Fővárosa Philipsburg
é. sz. 18° 04′, ny. h. 63° 04′
Államforma alkotmányos monarchia
a Holland Királyság autonóm területe
Vezetők
államfő Vilmos Sándor holland király
kormányfő Sarah Wescot-Williams
Hivatalos nyelv holland, angol

Elődállamok Holland Antillák
Népesség
Népszámlálás szerint 40 917 fő (2009. jan 1.)[1] +/-
Rangsorban 221
Becsült 37 429 fő (2010)
Rangsorban 221
Népsűrűség 1101 fő/km²
Vallások 39% római katolikus
12% pünkösdista
11% metodista
23% egyéb
15% nem vallásos
GDP 2008
Összes 794,7 millió USD (CIA World Factbook) (106)
Egy főre jutó 15 400 USD (73)
Földrajzi adatok
Terület 34 km²
Rangsorban 235
Víz 0%
Időzóna UTC-4 (UTC)
Egyéb adatok
Pénznem Holland antillákbeli forint, 2012. január 1-jétől a karibi forint[3][4][5] (ANG)
Nemzetközi gépkocsijel SXM
Hívószám 599[2]
Internet TLD .sx
Közlekedés iránya jobb oldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sint Maarten témájú médiaállományokat.

Sint Maarten térképe

Sint Maarten a Holland Királyság egyik autonóm állama, a Karib-tengeren lévő a Szent Márton-sziget déli részén fekszik. Területe 34 km², lakosainak száma 2010. januári becslés szerint 37 429 fő,[6] fővárosa Philipsburg.

A sziget másik felén a Franciaországhoz tartozó Saint-Martin terül el.

Név[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mind a szigetet, mind annak holland fennhatóság alatt álló részét még a 20. században is gyakran a francia St. Martin névvel jelölték. A holland terület neve hivatalosan 1937. április 1-jén változott (a holland helyesírási normától eltérően, nem kötőjellel írt) Sint Maartenre[7]. A holland területre, a félreértések elkerülése érdekében, idegen nyelveken is rendszerint Sint Maartenként utalnak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. október 10-én vált a Holland Királyság egyik önálló államává. 1983 és 2010 között a Holland Antillák, 1951-1983 között pedig ezen belül, Sabával és Sint Eustatiusszal együtt, az ún. SSS-szigetek része volt.

Első európaiként Kolumbusz Kristóf érkezett a szigetre, amelyet Tours-i Szent Mártonról nevezett el. A szent ünnepnapja november 11., ez a nap a Szent Márton-szigeten nemzeti ünnep. A terület indián őslakosai Soualigának (Sószigetnek) nevezték földjüket. A sziget épp a hosszú hajóutakra szánt hús tartósítására használt só miatt volt érdekes több ország, köztük Hollandia és Franciaország számára. Manapság azonban már nem a só, hanem a turizmus a sziget legfontosabb bevételi forrása.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Sint Maartennek 30 594 lakosa volt. A tényleges lélekszám azonban, az illegális bevándorlók miatt, valószínűleg valamivel magasabb. A tapasztalható növekedéshez a (legális) bevándorlás is hozzájárul: a hivatalosan számba vett lakosok csupán 51%-a volt holland állampolgár, és a népességnek csak 30%-a született a szigeten. Legnagyobb számban a Dominikai Köztársaság és Haiti állampolgárai élnek Sint Maartenen (a népesség legalább 10-10%-át alkotva). Kisebb számban találunk a környező angol nyelvű területekről származó csoportokat is, pl. Jamaicáról, Guyanából, az Egyesült Királyságból (elsősorban a Brit Virgin-szigetekről) és az USA-ból.

Vallási tekintetben rendkívül sokszínű a terület: a lakosság 39%-a római katolikus, 12%-a pünkösdista, 11%-a metodista, 7%-a baptista, 6%-a adventista, 4%-a anglikán vallású, 3%-a zsidó, valamint további 3%-a kálvinista.

A hivatalos nyelv a holland. Otthon a lakosság 68%-a angolul, 13%-a spanyolul, 8%-a a helyi kreol nyelven, 4%-a pedig hollandul beszél. Mind holland, mind angol nyelvű általános és középiskolák is vannak a szigeten, így az angol anyanyelvű (nem bevándorolt) lakosok is bírják a holland nyelvet.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1000 fő/km²-es népsűrűségével Sint Maarten a Holland Királyság legsűrűbben lakott országa. Az eredeti települések így sok helyütt összefüggővé váltak. A népszámlálás során a következő településeket különböztették meg:

  • Philipsburg - 1338 fő
  • Lower Prince's Quarter - 8123 fő
  • Cul de Sac - 7880 fő
  • Koolbaai / Cole Bay - 6046 fő
  • Upper Prince's Quarter - 4020 fő
  • Little Bay (Fort Amsterdam) - 2176 fő
  • Simpson Bay - 736 fő
  • Lowlands - 232 fő

Sint Maarten területének részét képezik további, a parttól nem messze található, lakatlan szigetek, sziklaszirtek is: Guana Key, Hen & Chickens, Cow & Calf, Molly Beday és Pelikan Key.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország gazdasága teljes egészében a turizmusra épül. Amellett, hogy nyaralóhely, sok óceánjáró hajó megállóhelye is, így a szigeten tartózkodók száma nagymértékben ingadozik a kikötő hajók számának függvényében.

A sziget repülőtere, a Princess Juliana International Airport Simpson Bay és Lowlands között fekszik.

Kormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország kormányzata egy kormányzóból (az államfő helyi képviselője), egy irányító testületből („kabinet” - kb. kormány) és a „Staten”-ből (kb. parlament) áll. Sint Maartent a Holland Királyság minisztereinek tanácsában egy külön a sziget ügyeiért felelős miniszter képviseli.

A 2010. szeptember 17-i parlamenti választások eredményei
Párt Pártvezető Szavazatok száma Százalék Elnyert helyek
National Alliance (NA) William Marlin 6298 45,94 7
United People (UP) Theo Heyliger 4943 36,06 6
Democratische Partij (DP) Sarah Wescot-Williams 2339 17,06 2
Concordia Political Alliance (CPA) Jeffrey Richardson 128 0,93 0
Összesen - 13 707 71 15


Az államforma változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1994. október 14-én tartott első népszavazás során minden, az akkori Holland Antillákhoz tartozó szigeten az addigi államszerkezet fenntartása mellett döntöttek. Sint Maartenen a szavazók 33%-a már akkor is a status aparte-ra szavazott (azaz arra, hogy a sziget a Holland Királyságon belüli autonóm terület, önálló állam legyen).

2000. június 23-ára a kormányzat újabb népszavazást írt ki, részben az Antillák tagjaival való egyre súlyosabb együttműködési nehézségek miatt. A helyzet megoldását a vezetők is az autonómiában látták. A lakosság nagy többséggel az önállóságra szavazott. A népszavazás eredménye viták és referendumok sorát idézte elő a többi szigeten is. 2006 őszén született meg a végső megegyezés Hollandiával, amelynek értelmében Sint Maarten a királyságon belül önálló állammá vált. Ez végül 2010. október 10-én lépett hatályba.

A 2000. június 23-i népszavazás eredményei
Lehetőségek Szavazatok %
A: megmaradás a Holland Antillák részeként 332 3,74
B: a Holland Királyság autonóm államává válás 6212 69,99
C: beolvadás Hollandiába 1050 11,83
D: független állam alaktítása 1282 14,44
Összesen 8876 100

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
  2. 2011. szeptember 30-tól Sint Maarten csatlakozik az észak-amerikai számozáshoz (North American Numbering Plan), így hívókódja +1 (721) lesz. Bővebben: PL-418: Introduction of NPA 721 (Sint Maarten). North American Numbering Plan Administration
  3. Rijksoverheid.nl - Wat is er veranderd sinds de staatkundige herindeling van het Koninkrijk der Nederlanden?
  4. Dollar officieel munteenheid in Nederland
  5. Nieuw geldstelsel voor Bonaire, Sint Eustatius en Saba
  6. CIA The world factbook
  7. Het eiland Sint Maarten. Het Vaderland, 28 maart 1937

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sint Maarten (land) című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sint Maarten témájú médiaállományokat.