Bahama-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bahamai Közösség
Commonwealth of The Bahamas
Bahamai Közösség zászlaja
Bahamai Közösség zászlaja
Bahamai Közösség címere
Bahamai Közösség címere
Nemzeti mottó: Forward Upward Onward Together
Nemzeti himnusz: March On, Bahamaland
LocationBahamas.svg

Fővárosa Nassau
é. sz. 25° 04′, ny. h. 77° 20′
Államforma Parlamentáris monarchia
Vezetők
Királynő II. Erzsébet brit királynő
Főkormányzó Arthur Dion Hanna
Miniszterelnök Hubert Alexander Ingraham
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek kreol
Függetlenség az Egyesült Királyságtól

Tagság A Nemzetközösség, a CARICOM, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 180
Becsült 351 461 fő (2010. május)
Rangsorban 180
Népsűrűség 22 fő/km²
GDP 2005-ös becslés
Összes 6 223 millió dollár (127)
PPP: 6 301 millió dollár
Egy főre jutó 18 917 dollár (33)
PPP: 20 507 dollár
HDI (2004) 0,825 (52) – magas
Földrajzi adatok
Terület 13939 km²
Rangsorban 156
Víz 28%
Időzóna EST (UTC-5)
EDT (UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem Bahamai dollár (BSD)
Nemzetközi gépkocsijel BS
Hívószám 1-242
Internet TLD .bs
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahama-szigetek témájú médiaállományokat.

Bf-terkep.png

A Magyarországnál hétszer kisebb területű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban. A szigetek közül 29 lakott. Az ország nevét a "banántalan sziget" indián kifejezésből eredeztetik. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét.

Fekvése, határai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 690 korallszigetből és 2387 korallszirtből álló, 1300 km hosszan húzódó ország az Atlanti-óceán nyugati részén, Floridától délkeletre fekszik. A korallszigetek és szirtek átlagos területe 4 és fél négyzetkilométer.

Földrajza, természeti környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb szigetei
Név terület (km²) lakosság népsűrűség (fő/km²)
Abaco 1681 13 170 7,8
Acklins 497 428 0,9
Andros 5 957 7 686 1,3
Berry Islands 31 709 22,9
Bimini 23 1 717 74,7
Cat Island 388 1 647 4,2
Crooked Island és Long Cay 241 350 1,5
Eleuthera 484 7 999 16,6
Exuma 290 3 571 12,3
Grand Bahama 1373 46 994 34,2
Harbour Island 8 1639 204,9
Inagua 1551 969 0,6
Long Island 596 2 992 5,0
Mayaguana 285 259 0,9
New Providence 207 210 832 1018,5
Ragged Island 36 72 2,0
Rum Cay 78 80 1,0
San Salvador 163 970 6,0
Spanish Wells 26 1527 58,7

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Blue Lagoon-sziget

A szigetek felszíne sík. A dombok ritkán emelkednek 15-20 méternél magasabbra. A legmagasabb pont 63 m magasan van a tengerszint felett.

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bahama-szigetek délkeleti részén három, nagy kiterjedésű „bank” van. Így nevezik a partoktól távol eső sekély tengereket. Ezek földrajzilag részei a Bahama-szigeteknek, de nem tartoznak az állam területéhez.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tornádó egy fajtája: víztölcsérek

Az országban szubtrópusi monszunéghajlat uralkodik. Az évi átlagos középhőmérséklet 28 °C. A hőséget enyhíti a tenger közelsége. Nyár végén, ősszel gyakoriak a trópusi ciklonok, más néven hurrikánok. Az erős szél és az általa felduzzasztott tengervíz súlyos károkat képes okozni. A rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta még sohasem fagyott, de +3-5 Celsius-fok előfordul.

Növény- és állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leguánfélék - (Cyclura cychlura inornata)

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bahama név eredete vitatott. Vannak akik a spanyol baja mar: 'sekély tenger' kifejezésből eredeztetik; mások szerint a Grand Bahama Island-ra alkalmazott lucayan szóra megy vissza, ba-ha-ma: 'nagy felső középső föld'.

Bár a térség korábban is lakott volt, a tengerjáró taino nép a déli Bahama-szigetekre a 7. században nyomult be Hispaniola és Kuba felől. Ezeket az embereket ismerik lucayan néven. Becslések szerint 40 000-nél több lucayan élt Kolumbusz Kristóf 1492-es érkezésekor.

Kolumbusz az Újvilágban először az általa San Salvadornak nevezett szigeten szállt partra. Ezt a lucayanok Guanahahani néven nevezték, a mai neve Samana Cay vagy pedig a mai San Salvador-sziget, amit Waitling szigete néven is ismernek. Bahama középső részén van ez a hely. Itt lépett kapcsolatba Kolumbusz a lucayanokkal és javakat cserélt velük.

A bahamai lucayanokat később Hispaniolára szállították rabszolgaként, és két évtizeden belül a lucayan társadalom megszűnt létezni a kényszermunka, a háborúskodás, a betegségek, az emigráció és a kiházasodások miatt. A lucayan lakosság eltűnése után a Bahama-szigetek lényegében lakatlanok voltak az angol telepesek 1647-es érkezéséig. Puritánok alapítottak települést Eleuthera szigetén.

1670-ben II. Károly angol király Karolina gyarmat bérlőinek adta bérbe a Bahama-szigeteken a királyi jogokat: a kereskedés, adóztatás, kormányzó kinevezésének és a terület igazgatásának jogát. A bérlők igazgatása idején a Bahama-szigetek kalózok menedékévé vált. Köztük volt a hírhedt Feketeszakáll. A törvényes rend helyreállítása érdekében a Bahama-szigeteket 1718-ban brit koronagyarmattá nyilvánították. Ezután kemény harcban törték le a kalózkodást.

Mintegy 8000 amerikai lojalista érkezett 1783 után New Yorkból, Floridából, Észak- és Dél-Karolinából rabszolgáival együtt. Ekkortól a lakosság többsége fekete.

1782. május 8-án az amerikai függetlenségi háborúban Louisiana spanyol kormányzója elfoglalta a Bahama-szigeteken, New Providence szigeten található brit haditengerészeti támaszpontot. A következő évben megkötött béke azonban visszajuttatta Bahama-szigeteket a britek birtokába.

1807-ben betiltották a rabszolga-kereskedelmet a brit birtokokon. A rabszolgahajókról kiszabadítottakat jórészt a Bahama-szigeteken telepítették le. A rabszolgaságot a Brit Birodalomban 1834. augusztus 1-jén tiltották be. Sok rabszolga szökött ide az Egyesült Államokból az Atlanti-óceán veszélyeit legyőzve a szabad élet reményében.

A britek a szigeteknek belső önkormányzatot 1964-ben adtak. 1973-ban Bahama-szigetek teljesen független lett, de a Nemzetközösség tagja maradt. 1967-ben Lynden Pindling volt az első fekete a gyarmat élén, és 1968-ban miniszterelnök lett. Egy másik bahamai fekete, Sir Milo Butler lett a főkormányzó a függetlenség után. A turizmusra és a offshore pénzügyi műveletekre támaszkodva a bahamai gazdaság az 1950-es évek óta virágzik. Továbbra is súlyos gondot okoz az oktatás és az egészségügyi ellátás helyzete, a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és az illegális bevándorlás.

Népessége,lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország lakossága 303 000 fő, melynek 80%-a fekete, 10%-a fehér, 10%-a pedig ázsiai és egyéb származású. A feketék az afrikai rabszolgák leszármazottai. Részben a fehér gyarmatosítók hurcolták be őket a szigetre, részben maguktól szöktek ide az Egyesült Államokból, amikor a szigeteken már beszüntették a rabszolgatartást. A fehér lakosság a brit gyarmatosítók leszármazottaiból áll. A fennmaradó 10% nagy része mulatt, fekete-fehér keverék. Elenyésző az ázsiaiak (indiaiak) aránya. Forrás: A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008. Az országban a munkaerő 156000 fő.

Munkanélküliség: 6,9%

Írástudatlanság: 2%

Városi lakosság aránya: 86,5%

Legnépesebb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nassau (222 200 fő)

Nyelvi összetétel, vallási összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban az angolt és a kreolt beszélik. Ezek közül a hivatalos az angol. A lakosság 68%-a protestáns (32% baptista, 20% anglikán, 6% metodista, 10% egyéb), 19%-a római katolikus, 13%-a pedig egyéb felekezethez tartozik.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatása és politikai rendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete Nassauban

Az ország államformája alkotmányos monarchia. Az ország perszonálunióban áll az Egyesült Királysággal, államfő a brit uralkodó, akit a főkormányzó képvisel. A jelenlegi uralkodó II. Erzsébet. A főkormányzó a legtöbb szigetcsoporton megtalálható hivatalain keresztül gyakorolja államfői jogait. Az uralkodó szerepe ceremoniális, nem jár valódi hatalommal. A trón örököse - mint az Egyesült Királyságban - a walesi herceg, az uralkodó legidősebb fia, jelenleg Károly walesi herceg. A főkormányzó 2010. április 14. óta Sir Arthur Foulkes.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A választásokat a főkormányzó írja ki négyévente. A főkormányzó nevezi ki a választásokon győztes párt vagy koalíció jelöltjét miniszterelnöknek. Hogyha egy párt sem szerez abszolút többséget, a választási eredmények alapján kialakítandó koalíció pártjai megegyeznek a miniszterelnök személyéről, akit a főkormányzó nevez ki. A miniszterelnök a miniszterekből álló kormány feje, a végrehajtó hatalom vezére. 2012. május 9. óta a Progresszív Liberális Párt jelöltje, Perry Christie a miniszterelnök. A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlament kezében van. Az igazságszolgáltatás legfelsőbb jogköre a bahamai Privy Council.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Districts of the Bahamas.png
  1. Acklins
  2. Berry Islands
  3. Bimini
  4. Black Point
  5. Cat Island
  6. Central Abaco
  7. Central Andros
  8. Central Eleuthera
  9. City of Freeport
  10. Crooked Island
  11. East Grand Bahama
  12. Exuma
  13. Grand Cay
  14. Harbour Island
  15. Hope Town
  16. Inagua
  17. Long Island
  18. Mangrove Cay
  19. Mayaguana
  20. Moore's Island
  21. North Abaco
  22. North Andros
  23. North Eleuthera
  24. Ragged Island
  25. Rum Cay
  26. San Salvador
  27. South Abaco
  28. South Andros
  29. South Eleuthera
  30. Spanish Wells
  31. West Grand Bahama

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miniszterelnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Hivatali ideje Párt
Sir Roland Symonette 1964. január 7. – 1967. január 16. United Bahamian Party
Lynden O. Pindling 1967. január 16. – 1992. augusztus 21. Progressive Liberal Party
Hubert Ingraham 1992. augusztus 21. – 2002. május 3. Free National Movement
Perry Christie 2002. május 3. – 2007. május 2. Progressive Liberal Party
Hubert Ingraham 2007. május 2. óta Free National Movement

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős bevételeket köszönhet liberális adórendszerének, amelyre alapozva virágzanak az off-shore vállalkozások. A világtengereken számtalan hajó közlekedik bahamai zászlók alatt. A munkaerő 2/3-át a turizmus foglalkoztatja.[1]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szálloda a Paradise szigeten
Tengerpart, Nassau

Turistaparadicsom

Szektorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Mezőgazdasági ország. Cukornádat, gyümölcsféléket (banán, ananász stb.) termesztenek

  • Energiagazdálkodás – bányászat – ipar
  • Szolgáltatások

Gazdaságának alapja az idegenforgalom.

  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
    • Exporttermékek: hal, rum, só, gyümölcs, zöldség
    • Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, kézműipari termékek, olaj, benzin, élelmiszer és élőállatok
    • Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Franciaország, Németország, Dél-Korea, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság.
    • Repülőterek száma: 30
    • Kikötők száma: 3
    • Kereskedelmi hajóflotta: 1076 hajó, 31 309 187 BRT

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban nincs vasút. A közúthálózat hossza 2693 km. A kikötők száma 3, a repülőtereké 30.

Oktatási rendszer és kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fesztivál

Iskolarendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Luxushajók Nassau kikötőjében

A Bahamákon évente 3 millió turista fordul meg.

Oltás:

  • Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki: Sárgaláz. Javasolt még a Hepatitis A elleni oltóanyag.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bahama-szigeteknek eddig 2 olimpiai aranyérmet szerzett eddig, mind a kettőt atlétikából.

Aranyérmesek:

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum angol neve magyar neve
január 1. New Year’s Day újév
március/április Good Friday nagypéntek
március/április Easter húsvétvasárnap és hétfő
június 1. pénteke Labour Day a munka ünnepe
május/június White Monday pünkösdhétfő
július 10. Independence Day függetlenség napja (1973)
augusztus 1. hétfője Emancipation Day a rabszolgák emléknapja –
1834. augusztus 1-jén felkeltek a rabszolgák
október 12. Discovery Day a felfedezés napja –
Kolumbusz 1492 e napján fedezte fel
december 25-26 Christmas Day karácsony

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahama-szigetek témájú médiaállományokat.