Emberi fejlettségi index

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk az emberi fejlettségi index-szel foglalkozik. A HDI szerves kémiában használt jelentésére lásd a Hexametilén-diizocianát szócikket.

A világ országai a 2007. évi értékek alapján (HDI)

██ 0.950 és magasabb

██ 0.900–0.949

██ 0.850–0.899

██ 0.800–0.849

██ 0.750–0.799

██ 0.700–0.749

██ 0.650–0.699

██ 0.600–0.649

██ 0.550–0.599

██ 0.500–0.549

██ 0.450–0.499

██ 0.400–0.449

██ 0.350–0.399

██ 0.350 alatt

██ nincs adat

Az emberi fejlődés indexe (angolul: Human Development Index, rövidítése: HDI) egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. A HDI-t az ENSZ már több, mint két és fél évtizede publikálja, melynek alapkoncepciója a kezdetek óta változatlan, de a konkrét számítási módban többször történt változás. Az ENSZ tagállamait minden évben rangsorolják a HDI szerint. A lista élén álló országok gyakran reklámozzák, hogy így vonzzák a tehetséges bevándorlókat, vagy mérsékeljék a kivándorlási kedvet.

Általánosan elfogadott eszköze a jólét mérésének, különösen a gyermekjólétének. Használatával megkülönböztethetők a fejlett, fejlődő és fejletlen országok, és mérhető a gazdaságpolitikák hatása az életszínvonalra. A mutatót 1990-ben dolgozta ki Mahbub ul Haq pakisztáni közgazdász, és 1993 óta használja az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) az Emberi Fejlődési Jelentésben (HDR).

A HDI 3 összetevőn alapul, melyek a következők:

hosszú és egészséges élet, amelyet a születéskor várható élettartam értékén keresztül ragad meg;
oktatásban megszerzett tudás, amelyet a 15 éven felüliek írni-olvasni tudása (kétharmados súllyal), valamint az összevont iskolázottsági arány (alap-közép-és felsőfokú iskolázottság összevont mutatója) (egyharmados súllyal) segítségével mér. Ez utóbbi a megfelelő korosztály teljes létszámához viszonyítja az oktatásban részesülők számát a 3 szinten;
tisztességes életszínvonal, amelyet a vásárlóerő-paritáson (PPP) dollárban számított bruttó hazai termékkel (GDP) mér.

Egy alternatív mutató, amely az egyes országokban levő szegénység mértékére koncentrál, az emberi szegénység indexe (HPI).

Tartalomjegyzék

1 Módszertan
2 Eredmények
3 2030-ra becsült adatok
4 Hivatkozások
- 4.1 Lásd még
- 4.2 Külső hivatkozások
5 Források

[szerkesztés] Módszertan

A nemzetközi statisztikákban alkalmazott HDI számítások rögzített minimum és maximum értékekkel dolgoznak. Mindegyiket a számszerű értékek 0 és 1 közé vetítésével képezik. Korábban a 0 és az 1 értéket a két szélsőséges adat jelentette, azonban az évenkénti összehasonlíthatóság érdekében (meglehetősen önkényes) fix értékeket határoztak meg: a várható élettartamnál 25 és 85 év, a GDP-nél 100 és 40 000 USD (itt logaritmikus átszámítást alkalmaznak), az írástudásnál és a beiskolázásnál pedig 0 és 100%. A HDI index minden összetevőjére önálló indexek számíthatók normalizált átalakítással. Ez alól csak egy kivétel van. A HDI vizsgálatokban a GDP alkalmazására vonatkozó képlet arra az állításra épül, hogy egy megfelelő, elfogadható fejlettségi szint eléréséhez nincs szükség végtelenül nagy jövedelemre. Ennek érzékeltetésére, a nagyságrendekben meglevő különbségeket megtartó logaritmikus transzformációt használják. A három index a következő:

várható élettartam index: $\frac{LE - 25} {85-25}$
oktatási index:
- felnőtt írástudási index (Adult Literacy Index, ALI): $\frac{ALR} {100}$
- kombinált beiskolázási arány: (Gross Enrolment Index, GEI): $\frac{CGER} {100}$
GDP index: $\frac{\log\left(GDPpc\right) - \log\left(100\right)} {\log\left(40000\right) - \log\left(100\right)}$

Az indexek kiszámítása után a HDI-t a megfelelő összetevők átlagolásával kaphatjuk meg minden területegységre:

(várható élettartam+ oktatási index)+ GDP index)/3

LE: várható élettartam (Life expectancy)
ALR: Felnőtt írástudási arány (Adult literacy rate)
CGER: kombinált beiskolázási arány (Combined gross enrolment ratio)
GDPpc: egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson, dollárban

[szerkesztés] Eredmények

A HDI eredmények a (0;1) intervallumon belül oszlanak meg, ahol az 1 közeli értékek a fejlettebb, a 0 közeliek pedig a fejletlenebb területegységekre utalnak.

[szerkesztés] HDI 2007 (2009)

A 2009-es jelentést október 5-én mutatták be, és javarészt 2007-es adatokon alapszik. Ebben az évben vezették be a nagyon magas fejlettségi szintet jelölő kategóriát a 0,9 feletti értéket elérő országok számára.

A 30 legjobb listája (HDI értékeik 0,971 és 0,920 közé esnek, zárójelben a változás az előző évi helyezéshez képest):

Norvégia 0,971 ( 1)
Ausztrália 0,970 ( 2)
Izland 0,969 ( 2)
Kanada 0,966 ( 1)
Írország 0,965 ()
Hollandia 0,964 ()
Svédország 0,963 ()
Franciaország 0,961 ( 4)
Svájc 0,960 ( 1)
Japán 0,960 ( 2)

Luxemburg 0,960 ( 2)
Finnország 0,959 ()
Egyesült Államok 0,956 ( 1)
Ausztria 0,955 ()
Spanyolország 0,955 ( 1)
Dánia 0,955 ( 2)
Belgium 0, 953 ()
Olaszország 0,9511 ( 1)
Liechtenstein 0,951 (N/A)
Új-Zéland 0,950 ()

Egyesült Királyság 0,947 ()
Németország 0,947 ( 1)
Szingapúr 0,944 ( 5)
Hongkong 0,944 ( 2)
Görögország 0,942 ( 7)
Dél-Korea 0,937 ( 1)
Izrael 0,935 ( 3)
Andorra 0,934 ()
Szlovénia 0,929 ( 3)
Brunei 0,920 ( 3)

Magyarország 0,879-es HDI értékével 5 helyet rontva 43. a listán.

[szerkesztés] HDI 2005 (2007)

A 2007-es jelentést november 27-én mutatták be Brazíliában. A felhasznált adatok 2005-ből vagy korábbról származnak, így ez a 2005-ös HDI-t mutatja be. Nem minden ENSZ tagállam kívánja vagy tudja azonban rendelkezésre bocsátani a szükséges adatokat.

Az előző évi adatokhoz képest világviszonylatban enyhe emelkedés figyelhető meg, amihez főként a fejlődő országok (ezen belül is a legelmaradottabbak) javuló adatai járultak hozzá, ezzel szemben a fejlett államok mutatója az átlagot tekintve romlott.

A 0,5 alatti HDI érték alacsony fejlettségi szintnek számít. Az ide tartozó 22 ország mindegyike afrikai. Szub-szaharai Afrika legjobban teljesítő országai Gabon és a Dél-afrikai Köztársaság, a lista 119. és 121. helyén. Ebből a csoportból 9 ország lépett feljebb az előző jelentés óta.

A 0,8 feletti érték magas fejlettségi szintet mutat. Ide tartoznak a fejlett országok (Észak-Amerika, Európa, Óceánia és Kelet-Ázsia), valamint néhány fejlődő ország Kelet-Európában, Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, a Karibi térségben, valamint az olajban gazdag Arab-félszigeten. Idén hét ország lépett be ebbe a csoportba: Albánia, Fehéroroszország, Brazília, Líbia, Macedónia, Oroszország és Szaúd-Arábia.