Marshall-szigetek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
| Himnusz: Forever Marshall Islands | |||
 |
|||
| Főváros | Dalap-Uliga-Darrit | ||
| Államforma | elnöki köztársaság | ||
| - Elnök | Kessai Note
|
||
| Hivatalos nyelv | Marshall-szigeteki nyelv, angol | ||
| függetlenség | Az Egyesült Államoktól | ||
| - kikiáltása | 1986. október 21. | ||
| Terület | |||
| - Összes | 181 km² (187.) | ||
| Népesség | |||
| - 2003 évi becslés | 56 429 (185.) | ||
| - Népsűrűség | 312 fő/km² | ||
| GDP | |||
| - Összes | |||
| - Egy főre jutó | |||
| HDI () | (.) – | ||
| Pénznem | amerikai dollár (USD) |
||
| Időzóna | (UTC+12) | ||
| Internet TLD | .mh |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | MH | ||
| Hívószám | +692 |
||
|
|
|||
A Mikronéziában elhelyezkedő államot két – hosszan és párhuzamosan elnyúló korall-atollokból álló – szigetcsoport alkotja, a Ratak- és Ralik szigetek. Az állam neve J. Marshall angol hajóskapitányra emlékeztet, aki 1788-ban végzett kutatásokat a – spanyolok révén – már régóta ismert szigeteken. Az Egyesült Államokhoz tartozó terület 1991-ben nyerte el függetlenségét. Legismertebb atolljai (a Bikini- és az Eniwetok-atoll) az amerikaiak atomfegyverkísérleteiről váltak híressé. Az ország gazdasága nagyban függ az USA által használt támaszpontok bérleti díjaitól.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Az állam a Csendes-óceánon Mikronézia szigetvilágában 29 korallatollból és 5 egyedülálló szigetből áll, melyek két láncba rendeződnek. A legnépesebb atoll Majuro (23 000 fő). Az atollok alacsonyak, alig emelkednek ki a tengerből. Előfordul, hogy különösen erős vihar idején elárassza őket a tenger. Egy részük lakatlan. A Bikini- és az Eniwetok-atoll egykor lakott volt, de ma lakatlan, mivel atombomba-kísérleti területek voltak.
Az éghajlat meleg és párás, az esős évszak májustól novemberig tart.A szigetek időnként tájfuntól szenvednek. A csendes-óceáni tájfunok gyakran a Marshall-szigetek táján alakulnak ki és felerősödnek, miközben nyugat felé haladnak a Mariana-szigetek és a Fülöp-szigetek felé.
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Marshall-szigetek történelmeA kr. e. 2. évezredben már lakott volt a terület. Az első európai a spanyol Alonso de Salazar volt, aki 1526-ban fedezte fel a szigeteket. A szigetcsoport nevet az 1788-ban itt járt John Marshall brit kapitány emlékére kapott. 1885-ben német gyarmat lett.
1944. január 31-én a Kwajalein-atollról kiindulva az amerikaiak elfoglalták a szigeteket.
1979-ben független állam lett.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Elnökök
| Név | hivatali ideje |
|---|---|
| Amata Kabua | 1979. május 1. – 1996. december 21. |
| Kunio D. Lemari | 1996. december 21. – 1997- január 14. |
| Imata Jabro Kabua | 1997. január 14. – 2000. január 10. |
| Kessai Hessa Note | 2000. január 10. - 2008 január 7. |
| Litokwa Tomeing | 2008. január 7. óta |
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: A Marshall-szigetek települései[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az ország lakossága angolul és a helyi nyelveken beszél.
90%-a a lakosságnak protestáns. 8,5%-a a katolikus egyház tagja.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik. Fontosabb terménye a kókuszdió. A kopra feldolgozása és a kézművesség képviseli az ipart. Jelentős az idegenforgalom. Az elmúlt évtizedekben a GDP-növekedés átlagosan csak 1%-os a jelentős aszály miatt valamint nagy volt a visszaesés az építőiparban és a turizmusban is.
[szerkesztés] Adózás
Az adó viszonylag alacsony. A jövedelem adónak két kissebb kulcsa van (8% és 14%). A társasági adó 11,5%. Az álltalános forgalmi adó 6%. Az ingatlanok adómentesek.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termelés kis gazdaságokban koncentrálódik. A legfontosabb kereskedelmi növények: kókuszdió, paradicsom és sárgadinnye. A szigeten igen kevés a természeti erőforrás és a behozatal jóval meghaladja az exportot.
[szerkesztés] Ipar
Kisüzemi ipar amely kézműiparra valamint halfeldolgozásra specializálódott.
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
- legjelentősebb kikötő:
- Uliga (Majuro-atoll)
- nagyobb repülőterek:
- Marshall Islands nemzetközi repülőtér (más néven „Amata Kabua”) (Majuro-atoll)
- Kwajalein (Kwajalein-atoll) PKWA
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
2005-ben az Aloha Airlines kivonult több piaci területröl melynek során megszüntették járataikat a Marshall-szigetre is. Bár a nemzetközi légitársaságok indítanak járatokat Majurora, az Aloha döntése nagy visszaesést okozott ország turizmusból származó bevételének.
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||
|
|||||||
