Húsvét-sziget
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
 |
|||||
| Főváros | Hanga Roa |
||||
| Államforma | Elnöki köztársaság
|
||||
| Hivatalos nyelv | spanyol, rapanui | ||||
| Chile tartománya | |||||
| Terület | |||||
| - Összes | 163.6 km² (.) | ||||
| Népesség | |||||
| - évi becslés | 3.791 | ||||
| - Népsűrűség | 23.17 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Chilei peso (CLP) |
||||
| Időzóna | (UTC-6) | ||||
| Internet TLD | [[.]] |
||||
| Hívószám | +56 32 |
||||
|
|
|||||
A Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelven Rapa Nui) Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.
A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezőnek” hívják, valamit elterjedt a költői Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is.
A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kőszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Három apró sziget tartozik még hozzá, melyeket inkább csak sziklaszirteknek lehet nevezni. „Madáremberek szigetének” is nevezik őket. Sok vándormadár fészkel rajtuk.
[szerkesztés] Fekvése
Hatalmas távolságok választják el a szárazföldtől és a Csendes-óceán többi szigetétől is. A legközelebbi lakott település 2000 km-re van a Pitcairn-szigeteken.
[szerkesztés] Domborzat
A sziget területe: 166 km². Derékszögű háromszöghöz hasonló alakját három vulkán összenövése alakította ki. Domborzatában nincsenek nagy anomáliák, átlagos tengerszint feletti magasságát tekintve inkább alacsonynak mondható; emiatt fenyegetik a tengerrengéseket követő cunamik.
[szerkesztés] Éghajlat
A sziget közel fekszik a Baktérítőhöz, ennek megfelelően éghajlata kellemes szubtrópusi. Az évi középhőmérséklet: 21 °C.
Legmelegebb időszak: január-március (a déli féltekén ekkor van nyár), 23-24 °C. Leghidegebb időszak: július-augusztus (a tél) 18 °C-kal. A hőmérséklet ingadozása igen kicsi, eddig még sosem mértek 30 °C-nál melegebbet, de 10 °C-nál hidegebbet sem. Az évi csapadékátlag megközelíti az 1200 mm-t, ami arányosan oszlik el.
[szerkesztés] Élővilág
Rapa Nui földünk egyik legszegényebb flórájú darabja. Az őshonos növényzet mára már szinte teljesen kipusztult. Az állatvilág sem dicsekedhet nagy diverzitással: tengeri madarak (pl. füstös csér), kisszámú rovarfaj és néhány gyík őrzi csupán a múlt emlékét. Az őshonos patkányfajt is kiszorította egy az európaiak által behozott alfaj.
[szerkesztés] Történelem
A legenda szerint 380 körül egy törzsfőnök összeveszett a fiával, aki ezt követően úgy döntött, hogy elhagyja törzsét. Útja során bajba került, napokig hánykolódtak a tengeren, élelemhiány keletkezett, amikor meglátták a szigetet és a történet szerint „A Világ köldöke” nevet adták neki.
1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel a holland hajós, Roggeveen.
[szerkesztés] Népesség
A 2005-ös népszámlálás adatai szerint a lakossága 3 791 fő. A polinéz őslakosok vannak többségben, de vannak európai eredetű bevándorlók is.
A fő vallás a katolikus, de létezik egy kisebb mormon gyülekezet is.
A hivatalos spanyol nyelven kívül már csak kevesen beszélik a rapanui nyelvet, ami a polinéz egyik nyelvjárása.
Legnagyobb települése és egyben fővárosa is a szigetnek Hanga Roa, amely a nyugati parton fekszik.
[szerkesztés] Kultúra
A házak, a középületek, de még az öltözködés is chilei stílusú, azzal a különbséggel, hogy a ruháikon a helyi flóra motívumai bukkannak fel. A helyi szokásos eledelek a languszta, a tonhal, az édesburgonya és a táró.
[szerkesztés] Hagyományok
A „Madáremberek szigetén” fészkelő a vándormadarak (nevezetesen a füstös csér) első tojásait megszerezni hatalmas dicsőséget jelentett. A monda szerint az az ifjú, aki elsőként tért vissza a tojással, az megkülönböztetett tiszteletnek örvendhetett egy évig, ő lett a Tangota Manu, „a Madárember”, az a törzsfő pedig, akinek a törzsébe tartozott, vallási vezető lett arra az évre.
[szerkesztés] Gazdaság
A helyiek főleg a turizmus adta lehetőségek kihasználásával keresik a kenyerüket. A Húsvét-sziget híres kőszobrai rengeteg turistát vonzz ide. A helyi fizetőeszköz a chilei peso, de váltanak eurót és dollárt is.
[szerkesztés] Közlekedés
A külvilággal az egyetlen kapcsolatot a Mataveri nemzetközi repülőtér jelenti.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Jennifer Westwood: Mítoszok földjén (Magyar Könyvklub, 1993)
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-951663-5
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- A Húsvét-sziget és a Világ Köldöke
- A Húsvét-sziget rejtélye
- A Húsvét-sziget alkonya. Részlet Jared Diamond: Összeomlás c. könyvéből.
- Six kilometers of caves discovered in Easter Island 2009-07-14
