Húsvét-sziget
Koordináták: d. sz. 27° 7′ 10″, ny. h. 109° 21′ 17″
| Húsvét-sziget | |||
| Rapa Nui Isla de Pascua |
|||
|
|||
.svg) |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Hanga Roa | ||
| d. sz. 27° 9′, ny. h. 109° 25,5′ | |||
| Államforma |  Chile tartománya |
||
| Hivatalos nyelv | spanyol, rapanui | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 3791 fő | ||
| Népsűrűség | 23,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 163,6 km² | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Chilei peso (CLP) |
||
| Hívószám | 56 32 | ||
|
|
|||
 |
|||
A Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelven Rapa Nui) Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.
A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezőnek” hívják, valamint ismert a költői Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” megnevezés is.
A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kőszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Három apró sziget tartozik még hozzá, melyeket inkább csak sziklaszirteknek lehet nevezni. „Madáremberek szigetének” is nevezik őket. Sok vándormadár fészkel rajtuk.
Fekvése [szerkesztés]
Hatalmas távolságok választják el a szárazföldtől és a Csendes-óceán többi szigetétől is. A legközelebbi lakott település 2000 km-re van a Pitcairn-szigeteken.
Domborzat [szerkesztés]
A sziget területe: 166 km². Derékszögű háromszöghöz hasonló alakját három vulkán összenövése alakította ki. Legmagasabb pontja az 507 méteres Terevaka vulkán. Domborzatában nincsenek nagy anomáliák, átlagos tengerszint feletti magasságát tekintve inkább alacsonynak mondható; emiatt fenyegetik a tengerrengéseket követő cunamik.
Éghajlat [szerkesztés]
A sziget közel fekszik a Baktérítőhöz, ennek megfelelően éghajlata kellemes szubtrópusi. Az évi középhőmérséklet: 21 °C.
Legmelegebb időszak: január-március (a déli féltekén ekkor van nyár), 23-24 °C. Leghidegebb időszak: július-augusztus (a tél) 18 °C-kal. A hőmérséklet ingadozása igen kicsi, eddig még sosem mértek 30 °C-nál melegebbet, de 10 °C-nál hidegebbet sem. Az évi csapadékátlag megközelíti az 1200 mm-t, ami arányosan oszlik el.
Élővilág [szerkesztés]
Rapa Nui földünk egyik legszegényebb flórájú darabja. Az őshonos növényzet mára már szinte teljesen kipusztult. Az állatvilág sem dicsekedhet nagy diverzitással: tengeri madarak (pl. füstös csér), kisszámú rovarfaj és néhány gyík őrzi csupán a múlt emlékét. Az őshonos patkányfajt is kiszorította egy az európaiak által behozott alfaj.
Történelem [szerkesztés]
A legenda szerint 380 körül egy törzsfőnök összeveszett a fiával, aki ezt követően úgy döntött, hogy elhagyja törzsét. Útja során bajba került, napokig hánykolódtak a tengeren, élelemhiány keletkezett, amikor meglátták a szigetet és a történet szerint „A Világ köldöke” nevet adták neki.
1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel a holland hajós, Roggeveen.
Népesség [szerkesztés]
A 2005-ös népszámlálás adatai szerint a lakossága 3 791 fő. A polinéz őslakosok vannak többségben, de vannak európai eredetű bevándorlók is.
A fő vallás a katolikus, de létezik egy kisebb mormon gyülekezet is.
A hivatalos spanyol nyelven kívül már csak kevesen beszélik a rapanui nyelvet, ami a polinéz egyik nyelvjárása.
Legnagyobb települése és egyben fővárosa is a szigetnek Hanga Roa, amely a nyugati parton fekszik.
Kultúra [szerkesztés]
A házak, a középületek, de még az öltözködés is chilei stílusú, azzal a különbséggel, hogy a ruháikon a helyi flóra motívumai bukkannak fel. A helyi szokásos eledelek a languszta, a tonhal, az édesburgonya és a táró.
Hagyományok [szerkesztés]
A „Madáremberek szigetén” fészkelő vándormadarak (nevezetesen a füstös csér) első tojásait megszerezni hatalmas dicsőséget jelentett. A monda szerint az az ifjú, aki elsőként tért vissza a tojással, az megkülönböztetett tiszteletnek örvendhetett egy évig, ő lett a Tangota Manu, „a Madárember”, az a törzsfő pedig, akinek a törzsébe tartozott, vallási vezető lett arra az évre.
Gazdaság [szerkesztés]
A helyiek főleg a turizmus adta lehetőségek kihasználásával keresik a kenyerüket. A Húsvét-sziget híres kőszobrai rengeteg turistát vonzanak ide.
A hivatalos fizetőeszköz a chilei peso, de váltanak eurót és amerikai dollárt is.
Közlekedés [szerkesztés]
A külvilággal az egyetlen kapcsolatot a Mataveri nemzetközi repülőtér jelenti, ami a sziget délnyugati csücskében helyezkedik el.
Képek [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
- Moai (Húsvét-szigeti kőszobrok)
- Thor Heyerdahl
- Karácsony-sziget
- Pünkösd-sziget
Források [szerkesztés]
- Jennifer Westwood: Mítoszok földjén (Magyar Könyvklub, 1993)
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
Külső hivatkozás [szerkesztés]
- Húsvét-sziget.lap.hu – Linkgyűjtemény
- A Húsvét-sziget és a Világ Köldöke
- A Húsvét-sziget alkonya PDF – Részlet Jared Diamond Összeomlás c. könyvéből.
- Hat kilométeres barlangot fedeztek fel a Húsvét-szigeten – The Gaea Times, 2009. július 14. (angolul)
- Aktuális bejegyzések Bede Márton világjáró blogjában a szigetről: I. és II. rész.
