Álarcos szula
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Sula dactylatra (Lesson, 1831) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Álarcos szula témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Álarcos szula témájú médiaállományokat. |
Az álarcos szula (Sula dactylatra) a madarak osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, a szulafélék (Sulidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Grönland és Spanyolország területét kívéve Európában nem honos, de az összes többi földrészen és szigeten előfordul, ami trópusi óceánnal találkozik.
Alfajai [szerkesztés]
- Sula dactylatra dactylatra
- Sula dactylatra bedouti
- Sula dactylatra californica
- Sula dactylatra fullagari
- Sula dactylatra melanops
- Sula dactylatra personata
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 81–91 centiméter, szárnyfesztávolsága 152 centiméter, tömege 1500 gramm. Erős, hegyes csőre, keskeny, hosszú szárnya, hegyes farka van. Nevét az acán lévő fekete álarcszerű foltról kapta.
Életmódja [szerkesztés]
A levegőből vágódik a vízbe, de nem merül mélyre, így a sekélyebb vizekben is tud vadászni, kisebb halakra.
Szaporodása [szerkesztés]
A földre, sziklák közé rakja kezdetleges fészkét. Fészekalja 2–3 tojásból áll, melyen 45 napig kotlik a tojó.
Forrás [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 7.)

