Házi veréb
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Státusz | ||||||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Passer domesticus |
A házi veréb (Passer domesticus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Olaszország kivételével egész Európában elterjedt, Észak-Afrikában és Ázsiában több alfaja van.
Számtalan területre betelepítette az ember szerte a Földön. Mára egyike lett a legnagyobb elterjedési területű madárfajoknak. Jelenleg természetes elterjedési területén kívül a következő területeken is él: USA, Kanada, Mexikó, Guatemala, Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília, Chile, Peru, Ecuador, Falkland-szigetek, Kuba, Bermuda-szigetek, Hawaii, Ausztrália, Norfolk-sziget, Új-Zéland, Új-Kaledónia, Vanuatu, Fidzsi-szigetek, Dél-afrikai Köztársaság, Mozambik, Namíbia, Botswana, Zimbabwe, Zambia, Kenya, Szomália, Szudán, Zanzibár, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek, Mauritius, Réunion, Rodriguez-sziget, Brit Indiai-óceáni terület, Azori-szigetek, Zöld-foki-szigetek.
Vannak területek, ahová viszont mindeddig nem sikerült betelepíteni, pedig történtek rá kísérletek. Ilyen területek: Jamaica, a Bahama-szigetek, Szent Ilona, Grönland, a Fülöp-szigetek, Pápua Új-Guinea és Déli-Georgia szigete.
A Magyar Madártani Egyesület a mezei verebet választotta az "év madarának" 2007-ben. A mezei veréb állománya az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában, olyannyira, hogy például a britek verébkészlete az eredeti létszám 3%-ára csökkent.
Az intenzív, ipari jellegű gazdálkodás, a fokozott vegyszerhasználat, a veszteségmentes terménybetakarítás miatt Nyugat-Európa számos országában jelentősen szûkült a faj élettere és táplálékbázisa.
[szerkesztés] Alfajai
- Passer domesticus africanus
- Passer domesticus bactrianus
- Passer domesticus balearoibericus
- Passer domesticus biblicus
- Passer domesticus brutius
- Passer domesticus domesticus
- Passer domesticus hufufae
- Passer domesticus hyrcanus
- Passer domesticus indicus
- Passer domesticus maltae
- Passer domesticus niloticus
- Passer domesticus parkini
- Passer domesticus payni
- Passer domesticus persicus
- Passer domesticus rufidorsalis
- Passer domesticus tingitanus
[szerkesztés] Megjelenése
Hossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 24-38 gramm. A fej eleje, valamint a fejtető középső része barnásszürke, a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv szürke. Hasi oldalának egyéb alsó részei fehérek, az oldalak felé hamuszürkések. Farktollai sötétbarnák. Szeme barna, csőre fekete, de télen szürke, s csak a hegye sötétszínű; lába sárgásbarna.
[szerkesztés] Életmódja
Magevő, egyes elméletek szerint a gabonatermelés terjedésével együtt jutott el nyugatra és északra. Nem vonuló. A mezei veréb agrárterületekhez kötõdõ madárfaj, amely apróbb rovarokat és gyommagvakat fogyaszt, fiókáit pedig kizárólag fehérjedús sáskákkal, szöcskékkel, hernyókkal, bogarakkal táplálja.
[szerkesztés] Szaporodása
Települések házainál, kertekben, faodvakban fészkel, évenként 3-szor is költ. Fészkét szalmából, rongyokból, tollakból halmozza fel, 5-6 tojása szennyesfehér, hamuszínű pontokkal és foltokkal sűrűn borítva.
[szerkesztés] Kárpát-medencei elterjedése
Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Magyarországon ma még erõs állomány, több mint kétmillió pár található, de a riasztó nyugat-európai trend számunkra is figyelmeztetõ jel, hisz a csökkenést sokkal könnyebb megelõzni, mint visszafordítani.
[szerkesztés] Védettség
- A Monitoring Központ szerint Biztos állományú faj[1]
- Ha a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján beadjuk azt a keresőkérdést, hogy Passer domesticus, akkor nem mint veszélyeztetettet, hanem least concern megjelelöléssel tünteti fel. [2]
- A Greenfo szerint sem védett a házi veréb, hanem Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős[3]
[szerkesztés] Érdekesség
Nemere István: A Neutron akció című regényében az egyik szereplő neve: Passer.
Amerikába az első európai, azaz voltaképpen „angol” verebeket, és pedig nyolc párat, eddigi tudomásunk szerint 1850-ben vitték, mégpedig az Egyesült-Államokba; ezeknek azonban valahogy nyomuk veszett, úgy eltűntek, és sem őket, sem utódaikat többé senki sem látta. Két évvel később a Brooklyn-Intézet tagjai a veréb meghonosítása céljából bizottságot alakítottak, s erre a célra 200 dollárt szavaztak meg. Kanadába a verebet 1854-ben, New-Yorkba 1860-ban és New-Havenbe 1867-ben vitték be. Ugyanebben az évben engedtek szabadon Philadelfiában 500 párat; 1871-ben vagy 1872-ben San-Franciskóba is bevitték és 1873-ban vagy 1874-ben Utah-ba, a Sóstó mellett levő nagy Mormon városba. Ezek példáját aztán egymásután követte sok város és falu, melyek szárnyas vendégeiket vagy közvetlenül Európából, vagy más északamerikai városból szerezték.
A Magyar Madártani Egyesület a mezei verebet választotta az "év madarának" 2007-ben. A mezei veréb állománya az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában, olyannyira, hogy például a britek verébkészlete az eredeti létszám 3%-ára csökkent.
[szerkesztés] Megjegyzések és hivatkozások
- ^ A Monitoring Központ referenciaként ezt adja meg:
-
- Heath et al. 2000
- 13/2001. ( V. 9.) KÖM rendelet
-
- ^ Passer domesticus (House Sparrow)Status: Least Concern ver 3.1, IUCN 2008. 2008 IUCN Red List of Threatened Species.. Hozzáférés ideje: 2009. március 30.
- ^
[szerkesztés] Forrás
- MME fajlistája
- Brehm Az állatok világa
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2009.04.19.)
[szerkesztés] Külső hivatkozás