Szomália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szomáliai Demokratikus Köztársaság
جمهورية الصومال الديمقراطية
Szomália zászlaja Szomália címere
zászló címer
Himnusz: Soomaaliyeey toosoo
Szomália fekvése
Főváros Mogadishu
é. sz. 2° 4′ k. h. 45° 22′
Államforma anarchia
 - Elnök Abdullahi Yusuf Ahmed
 - Miniszterelnök Salim Aliyow Ibrow


Hivatalos nyelv Szomáli
függetlenség az Egyesült Királyságtól
és Olaszországtól 
 - Egyesítés és alapítás 1960. július 1. 
Terület  
 - Összes 637 657 km² (41.)
 - Víz (%) 1,6%
Népesség  
 - 2005 évi becslés 8 591 629  (87.)
 - Népsűrűség 13 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 4 597 millió USD (157.)
 - Egy főre jutó 600 USD
HDI ()  (.) – 
Pénznem Szomáliai shilling (SOS)
Időzóna EAT (UTC+3)
Internet TLD .so
Nemzetközi gépkocsijel SP
Hívószám +252
térkép szerkesztése

Szomália egy Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az úgynevezett Afrika szarván.

Neve népnevet őriz, amelynek jelentése („sötét, fekete”) a helyi lakosság bőrének színére utal.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Szomália domborzati térképe

Területének északi részét a tengerpartról lépcsőzetesen emelkedő félsivatagos hegyvidék jellemzi. Az Indiai-óceán partját déli irányban kiszélesedő szavannás síkság kíséri. Földjében részben kiaknázatlan vas-, gipsz- és uránkészletek rejtőznek. Éghajlata trópusi.

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] A gyarmatosítás előtt

Az ókori egyiptomiak Punt néven ismerték. Egy része a 2.-7. században az Etiópiai Királysághoz tartozott. Az arabok a 7. században telepedtek le a partvidéken, míg a szomálik a 9. században kezdtek a területére bevándorolni. 1200 és 1500 között virágoztak különböző szomáli városállamok és királyságok. Északnyugat-Szomáliában az Adal Szultánság (szomálik, afarok és hararék többnemzetiségű állama) uralkodója 1520-tól kezdve meghódította Etiópia háromnegyedét, aztán vereséget szenvedett az egyesült etióp-portugál csapatoktól 1543. február 21-én. Az Ajuuraan Szultánság a 14. és a 17. század között virágzott. Adal és Ajuuraan összeomlása után a 17. században új városállamok virágoztak fel.

[szerkesztés] Gyarmati kor

A 19. században északi része brit, déli része pedig olasz közigazgatás alá került. A gyarmati időszakban is folytatódott a szomáli törzsek egymás közti küzdelme. Iszlám szekták szerveződtek, amelyek közül volt, amelyik fegyverrel harcolt a gyarmatosítók ellen, mások az erőszakmentes ellenállást választották.

A II. világháborúban átmenetileg az olaszok elfoglalták egész Szomáliát, majd brit csapatok Kenyából kiindulva elfoglalták egész Olasz Kelet-Afrikát (Szomáliát és Etiópiát). Mindkét oldalon harcoltak szomáli katonák is. A háború után nem csak a brit, de az olasz gyarmati uralmat is helyreállították.

[szerkesztés] A független Szomália

Az állam 1960-ban nyerte el függetlenségét, az egykori Brit Szomáliföld és Olasz Szomáliföld egyesítéseként. 1970-ben szocialista fejlődési irány és államosítások kezdődtek. Az 1974–75-ös szárazság óriási éhínségeket okozott. Az 1970-es évek közepétől 1988-ig Etiópiával véres háborút vívott (lásd: Ogadeni háború). A háborút rosszul készítették elő, Szomália nem kapott külső támogatást, míg Etiópiát a Szovjetunió és Kuba támogatta. Szomália katonai vereségét gazdasági összeomlás követte, majd a rezsim minden támogatóját elvesztve az Etiópia által támogatott különböző fegyveres ellenállási csoportok egyidejű támadása miatt megbukott.

[szerkesztés] Polgárháború

Az 1990-es évek elején polgárháború tört ki, északi részei (Szomáliföld, Puntföld és Jubaföld) kinyilvánították függetlenségüket (amelyet sem a központi kormány, sem az ENSZ nem ismert el), a központi hatalom széthullott, a déli területeken állandósult a belviszály. A kilencvenes években volt olyan időszak, amikor a különböző hadurak közötti határok állandósultak, viszonylagos béke állt be. De a hadurak, illetve az általuk vezetett törzsek közti mély gyűlölet és bizalmatlanság megakadályozta működőképes központi kormány szervezését. A 2000-ben végül szerveztek egy ideiglenes központi szövetségi kormányt a rend helyreigazítására, az északi területek újraintegrálására, de ez még arra se volt képes, hogy a fővárost, Mogadishut birtokába vegye. Nyugatabbra, Baidoa városban rendezte be hivatalait.

A zűrzavaros körülmények kedveztek az iszlám szélsőségek térnyerésének. Az Iszlám Bíróságok Uniója (ICU) nevű szervezet milicistái 2006 elejére az ország déli részének jelentős vidékein magukhoz ragadták a tényleges kormányzást. Megromlott a viszonyuk az ideiglenes kormány mögött álló hadurakkal. A nézeteltérés a saria (iszlám jog) alkalmazása körül robbant ki. Az iszlám bíróságok megváltoztatták a társadalmi életet szabályozó törvényeket, betiltották a khat (etióp tea - élvezeti cikk) fogyasztását, a magatartás megváltoztatását követelték, szigorú erkölcsi törvényeket érvényesítettek. Betiltották a futballt, beleértve a tévéközvetítéseket is. Ez utóbbi intézkedést magában az ICU-ban sem tartották be. A hadurak megkíséreltek leszámolni az ICU-val, de vereséget szenvedtek. Csapataikat kiűzték Szomáliából, egész Dél-Szomália ICU milicistáinak kezére került 2006 júniusára. Szeptemberben, amikor a Baidoában székelő kormány utolsó kikötője is az ICU kezére került, Etiópia beavatkozott. Páncélosok és modern légierő támogatásával harcoló csapatai december 8-án elfoglalták Mogadishut. Folytatták az ICU erőinek üldözését és 2007 januárjában minden jelentősebb településről kiszorították az ICU milicistáit.

2007-ben és 2008-ban új iszlamista militáns csoportot szerveztek és folytatták az átmeneti kormány erői és az etióp csapatok elleni harcot. Sikerült ellenőrzésük alá vonni az ország nagy részét. Mogadishuban is folytatódtak a harcok. Az átmeneti kormány továbbra is csak Mogadishut és Baidoát tartja ellenőrzése alatt.

A politikai helyzet Szomáliában továbbra is áttekinthetetlen, törzsi harcosok harcolnak a másik törzs harcosai ellen. A Siad Barre rezsimje idején szerveződött frakciók megakadályozzák, hogy szilárd kormány alakuljon. Nincs működő központi kormány Sziad Barre rezsimjének összeomlása, a késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek óta. Ennek nagy szerepe van a folyamatos káoszban és az 1989-1992-es polgárháborúban. Barre "oszd meg és uralkodj" taktikája következtében a nemzetségek között súlyos gyűlölet és bizalmatlanság alakult ki.

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] Államforma

Az országban nincs központi államhatalom, helyette a törzsek anarchiája érvényesül.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás

Szomália régiói
  1. Awdal Szomáliföld
  2. Bakool
  3. Banaadir
  4. Bari Puntföld
  5. Bay
  6. Galguduud
  7. Gedo
  8. Hiiraan
  9. Jubbada Dhexe
  10. Jubbada Hoose
  11. Mudug Puntföld
  12. Nugaal Puntföld
  13. Sanaag Szomáliföld
  14. Shabeellaha Dhexe
  15. Shabeellaha Hoose
  16. Sool Szomáliföld
  17. Togdheer Szomáliföld
  18. Woqooyi Galbeed Szomáliföld
Szomália régiói

██ Szomáliföld

██ Puntföld

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Szomália hadereje

[szerkesztés] Népesebb települések

  • Mogadishu: 1 208 800 fő.
  • Kismaayo: 217 400 fő.
  • Marka: 186 000 fő.
  • Jamame: 100 600 fő.
  • Qoryoley: 97 300 fő.

[szerkesztés] Népek, nyelvek, vallások

[szerkesztés] Nyelvek

Az országban 1972 óta a szomáli a hivatalos nyelv, de beszélik még az arabot (föleg Szomáliföldön és Puntföldön), és az angolt is.(néhol az olaszt is)

[szerkesztés] Népek

A lakosság 85%-a szomáli , 15%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

[szerkesztés] Vallások

Szomáliában az uralkodó vallás a muszlim (ennek is szunnita ága).

[szerkesztés] Egyéb adatok

  • Városi népesség aránya: 28%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 46 év, nőknél 49 év.
  • Népességnövekedés: 3,43%.
  • Írástudatlanság: 62,2%.

[szerkesztés] Gazdaság

Ásványkincsei (urán-, vas- és színesércek, gipsz) egyelőre még kiaknázatlanok. A lakosság nagy része nomád állattenyésztéssel (teve, juh, kecske) foglalkozik. Az állati termékek adják a kivitel több mint 50%-át. Földművelés (banán, cukornád, gyapot, rizs) az éghajlati adottságok miatt csak az ország töredékén folyik. Nevezetes terménye a tömjén és a mirha.

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Belkereskedelem

[szerkesztés] Külkereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

Az országban nincs vasúthálózat. A közúthálózat teljes hossza 17 100 km. A repülőterek és a fontosabb kikötők száma is négy-négy.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Szomália témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Szom%C3%A1lia
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök
Más nyelveken