Szomália

Szomáli Köztársaság
Jamhuuriyadda Soomaaliya جمهورية الصومال ‎Jumhūriyyat as-Sūmāl‎
Szomália zászlaja Szomália címere
Nemzeti himnusz: Soomaaliyeey toosoo
Fővárosa	Mogadishu
é. sz. 2° 4′ k. h. 45° 22′2.0666666667, 45.3666666667
Államforma	anarchia
Vezetők
Elnök	Abdullahi Yusuf Ahmed
Miniszterelnök	Salim Aliyow Ibrow
Hivatalos nyelv	Szomáli
függetlenség	az Egyesült Királyságtól és Olaszországtól
Egyesítés és alapítás	1960. július 1.
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, IMF, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint	2 000 000 fő +/-
Rangsorban	87
Becsült	8 591 629 fő (2005)
Rangsorban	87
Népsűrűség	13 fő/km²
GDP	2005
Összes	4 597 millió USD (157)
Egy főre jutó	600 USD
Földrajzi adatok
Terület	637 657 km²
Rangsorban	41
Víz	1,6%%
Időzóna	EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Szomáliai shilling (SOS)
Nemzetközi gépkocsijel	SP
Hívószám	252
Internet TLD	.so
Etiópia Kenya Dzs. MOGADISHU Baidoa Merca Beledweyne Galcaio Garoowe Hargeysa Berbera Boosaaso Chisimayu (Kismaayo) Adeni-öböl Indiai-óceán Shimbiris Egyenlítő

Szomália egy Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az úgynevezett Afrika szarván.

Neve népnevet őriz, amelynek jelentése („sötét, fekete”) a helyi lakosság bőrének színére utal.

Földrajz

Szomália domborzati térképe

Területének északi részét a tengerpartról lépcsőzetesen emelkedő félsivatagos hegyvidék jellemzi. Az Indiai-óceán partját déli irányban kiszélesedő szavannás síkság kíséri. Földjében részben kiaknázatlan vas-, gipsz- és uránkészletek rejtőznek. Éghajlata trópusi. Legnagyobb folyója az Etiópia felől érkező Jubba, amely Mogadishu közelében ömlik az Indiai-óceánba.

Nemzeti parkok

Szomáliában korábban nemzeti parkok és természetvédelmi területek kiterjedt rendszere létezett. A mai állapotról, a volt nemzeti parkok tényleges helyzetéről keveset tudni, de nem valószínű, hogy a hadviselő felek különös figyelemmel lennének a természeti értékekre.

Történelem

A gyarmatosítás előtt

Lehetséges, hogy ezen a területen feküdt az ókori egyiptomiak által Punt néven ismert vidék. Egy része a 2.-7. században az Etiópiai Királysághoz tartozott. Az arabok a 7. században telepedtek le a partvidéken, míg a szomáliak a 9. században kezdtek a területére bevándorolni. 1200 és 1500 között virágoztak különböző szomáli városállamok és királyságok. Északnyugat-Szomáliában az Adal Szultánság (szomáliak, afarok és hararék többnemzetiségű állama) uralkodója 1520-tól kezdve meghódította Etiópia háromnegyedét, aztán vereséget szenvedett az egyesült etióp-portugál csapatoktól 1543. február 21-én. Az Ajuuraan Szultánság a 14. és a 17. század között virágzott. Adal és Ajuuraan összeomlása után a 17. században új városállamok virágoztak fel.

Gyarmati kor

A 19. században északi része brit, déli része pedig olasz közigazgatás alá került. A gyarmati időszakban is folytatódott a szomáli törzsek egymás közti küzdelme. Iszlám szekták szerveződtek, amelyek közül volt, amelyik fegyverrel harcolt a gyarmatosítók ellen, mások az erőszakmentes ellenállást választották.

A második világháborúban átmenetileg az olaszok elfoglalták egész Szomáliát, majd brit csapatok Kenyából kiindulva elfoglalták egész Olasz Kelet-Afrikát (Szomáliát és Etiópiát). Mindkét oldalon harcoltak szomáli katonák is. A háború után nem csak a brit, de az olasz gyarmati uralmat is helyreállították.

A független Szomália

Az állam 1960-ban nyerte el függetlenségét, az egykori Brit Szomáliföld és Olasz Szomáliföld egyesítéseként. 1970-ben szocialista fejlődési irány és államosítások kezdődtek. Az 1974–75-ös szárazság óriási éhínségeket okozott. Az 1970-es évek közepétől 1988-ig Etiópiával véres háborút vívott (lásd: Ogadeni háború). A háborút rosszul készítették elő, Szomália nem kapott külső támogatást, míg Etiópiát a Szovjetunió és Kuba támogatta. Szomália katonai vereségét gazdasági összeomlás követte, majd a rezsim minden támogatóját elvesztve az Etiópia által támogatott különböző fegyveres ellenállási csoportok egyidejű támadása miatt megbukott.

Polgárháború

Az 1990-es évek elején polgárháború tört ki, északi részei (Szomáliföld, Puntföld és Jubaföld) kinyilvánították függetlenségüket (amelyet sem a központi kormány, sem az ENSZ nem ismert el), a központi hatalom széthullott, a déli területeken állandósult a belviszály. A kilencvenes években volt olyan időszak, amikor a különböző hadurak közötti határok állandósultak, viszonylagos béke állt be. De a hadurak, illetve az általuk vezetett törzsek közti mély gyűlölet és bizalmatlanság megakadályozta működőképes központi kormány szervezését. A 2000-ben végül szerveztek egy ideiglenes központi szövetségi kormányt a rend helyreigazítására, az északi területek újraintegrálására, de ez még arra se volt képes, hogy a fővárost, Mogadishut birtokába vegye. Nyugatabbra, Baidoa városban rendezte be hivatalait.

A zűrzavaros körülmények kedveztek az iszlám szélsőségek térnyerésének. Az Iszlám Bíróságok Uniója (ICU) nevű szervezet milicistái 2006 elejére az ország déli részének jelentős vidékein magukhoz ragadták a tényleges kormányzást. Megromlott a viszonyuk az ideiglenes kormány mögött álló hadurakkal. A nézeteltérés a saria (iszlám jog) alkalmazása körül robbant ki. Az iszlám bíróságok megváltoztatták a társadalmi életet szabályozó törvényeket, betiltották a khat (etióp tea - élvezeti cikk) fogyasztását, a magatartás megváltoztatását követelték, szigorú erkölcsi törvényeket érvényesítettek. Betiltották a futballt, beleértve a tévéközvetítéseket is. Ez utóbbi intézkedést magában az ICU-ban sem tartották be. A hadurak megkíséreltek leszámolni az ICU-val, de vereséget szenvedtek. Csapataikat kiűzték Szomáliából, egész Dél-Szomália ICU milicistáinak kezére került 2006 júniusára. Szeptemberben, amikor a Baidoában székelő kormány utolsó kikötője is az ICU kezére került, Etiópia beavatkozott. Páncélosok és modern légierő támogatásával harcoló csapatai december 8-án elfoglalták Mogadishut. Folytatták az ICU erőinek üldözését és 2007 januárjában minden jelentősebb településről kiszorították az ICU milicistáit.

2007-ben és 2008-ban új iszlamista militáns csoportot szerveztek és folytatták az átmeneti kormány erői és az etióp csapatok elleni harcot. Sikerült ellenőrzésük alá vonni az ország nagy részét. Mogadishuban is folytatódtak a harcok. Az átmeneti kormány továbbra is csak Mogadishut és Baidoát tartja ellenőrzése alatt.

A politikai helyzet Szomáliában továbbra is áttekinthetetlen, törzsi harcosok harcolnak a másik törzs harcosai ellen. A Siad Barre rezsimje idején szerveződött frakciók megakadályozzák, hogy szilárd kormány alakuljon. Nincs működő központi kormány Sziad Barre rezsimjének összeomlása, a késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek óta. Ennek nagy szerepe van a folyamatos káoszban és az 1989-1992-es polgárháborúban. Barre "oszd meg és uralkodj" taktikája következtében a nemzetségek között súlyos gyűlölet és bizalmatlanság alakult ki.

Politika

Államforma

Az országban nincs központi államhatalom, helyette a törzsek anarchiája érvényesül.

Közigazgatási beosztás

	Awdal Szomáliföld Bakool Banaadir Bari Puntföld Bay Galguduud Gedo Hiiraan Jubbada Dhexe Jubbada Hoose Mudug Puntföld Nugaal Puntföld Sanaag Szomáliföld Shabeellaha Dhexe Shabeellaha Hoose Sool Szomáliföld Togdheer Szomáliföld Woqooyi Galbeed Szomáliföld
Szomália régiói ██ Szomáliföld ██ Puntföld

Védelmi rendszer

Szomália hadereje a szárazföldi erőkből, haditengerészetből, a légierőből valamint a légvédelemből állt 1991-ig. A szomáliai polgárháború kitörése után de facto feloszlott az ország hadserege. Ugyanakkor a kormány folyamatosan építi újra és fejleszti a hadsereget, melyért 2004 óta a védelmi minisztérium a felelős. Szomáliföld és Puntföld helyi kormányzósága a saját hadseregét felügyeli.

Népesebb települések

• Mogadishu: 1 208 800 fő.
• Kismaayo: 217 400 fő.
• Marka: 186 000 fő.
• Jamame: 100 600 fő.
• Qoryoley: 97 300 fő.

Népek, nyelvek, vallások

Nyelvek

Az országban 1972 óta a szomáli a hivatalos nyelv, de beszélik még az arabot (föleg Szomáliföldön és Puntföldön), és az angolt is.(néhol az olaszt is)

Népek

A lakosság 85%-a szomáli, 15%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Vallások

Szomáliában az uralkodó vallás a muszlim (ennek is szunnita ága).

Egyéb adatok

• Városi népesség aránya: 28%.
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 46 év, nőknél 49 év.
• Népességnövekedés: 3,43%.
• Írástudatlanság: 62,2%.

Gazdaság

Ásványkincsei (urán-, vas- és színesércek, gipsz) egyelőre még kiaknázatlanok. A lakosság nagy része nomád állattenyésztéssel (teve, juh, kecske) foglalkozik. A világ első számú tevetenyésztője. Az állati termékek adják a kivitel több mint 50%-át. Földművelés (banán, cukornád, gyapot, rizs) az éghajlati adottságok miatt csak az ország töredékén folyik. Nevezetes terménye a tömjén és a mirha.

Kereskedelem

Külkereskedelem

• Exporttermékek: élőállat, banán, hal, faszén, fémek.
• Importtermékek: iparcikkek, kőolajtermékek, élelmiszerek, fűtőanyagok.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Arab Emírségek, Dzsibuti, Jemen, Kenya, Brazília, Omán.

Közlekedés

Az országban nincs vasúthálózat. Az 1910-ben épített hálózatot a britek elbontották az 1940-es években. Nyomtávja 950 mm volt. A közúthálózat teljes hossza 22100 km, melyből 2608 km aszfaltozott. Légi közlekedése az 1989-es kormányváltást követően indult fejlődésnek. Ma mintegy 15 légitársaság több, mint 60 repülőgéppel szállít utasokat 6 nemzetközi és számos belföldi repülőtérre. Szomáliában 65 repülőtér található. A 7 aszfaltozott repülőtér közül 4-nek hosszabb a kifutópályája 3000 m-nél. A nem aszfaltozott repülőterek jellemzően 900 – 1500 m hosszúak. Bár az ország nem rendelkezik jelentős saját tengeri flottával, az ágazat azonban 1991 óta folyamatosan fejlődik. A legfontosabb kikötőkben, Bosasoban és Berberaban zajlott az összes kelet-afrikai kecskeexport 95%-a, valamint a birkaexport 52%-a 1999-ben. További fontos tengeri kikötő még Kismayo, Merka és Mogadishu.

Külső hivatkozások

• A hvg.hu szomáliai melléklete (háttér, hírek)
• Mogadishu.info, információ a fővárosról (angol)