Szomália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szomáli Szövetségi Köztársaság
Jamhuuriyadda Federaalka Soomaaliya
جمهورية الصومال الفدرالية
‎Jumhūriyyat aṣ-Ṣūmāl al-Fiderāliyya
Szomáli Szövetségi Köztársaság zászlaja
Szomáli Szövetségi Köztársaság zászlaja
Szomáli Szövetségi Köztársaság címere
Szomáli Szövetségi Köztársaság címere
Nemzeti himnusz: Qolobaa Calankeed
Somalia in its region (claimed).svg

Fővárosa Mogadishu
é. sz. 2° 04′, k. h. 45° 22′
Államforma szövetségi köztársaság
Vezetők
Elnök Hassan Sheikh Mohamud
Miniszterelnök Abdi Farah Shirdon
Hivatalos nyelv Szomáli
függetlenség az Egyesült Királyságtól
és Olaszországtól
Egyesítés és alapítás 1960. július 1.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, IMF, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint 2 000 000 fő +/-
Rangsorban 79
Becsült 10 806 000 fő (2014. július)
Rangsorban 79
Népsűrűség 13 fő/km²
GDP 2005
Összes 4 597 millió USD (157)
Egy főre jutó 600 USD
Földrajzi adatok
Terület 637 657 km²
Rangsorban 41
Víz 1,6%%
Időzóna EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Szomáliai shilling (SOS)
Nemzetközi gépkocsijel SP
Hívószám 252
Internet TLD .so

Szomália egy Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az úgynevezett Afrika szarván.

Neve népnevet őriz, amelynek jelentése („sötét, fekete”) a helyi lakosság bőrének színére utal.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szomália domborzati térképe
Az ország műholdas képe

Területének északi részét a tengerpartról lépcsőzetesen emelkedő félsivatagos hegyvidék jellemzi. Az Indiai-óceán partját déli irányban kiszélesedő szavannás síkság kíséri. A terep járhatósága az időjárástól függ. Az év nagy részében, a száraz időszakokban az ország majdnem egész területe jó, járható. Csak az északi hegyvidék meredek lejtői és az északi partot szegélyező sziklafal jelenthet komoly akadályt. Az esős évszakban a gyalogos mozgást a folyók órákra vagy napokra korlátozhatják ugyan, de hosszabb időn át akadályt csak a Jubba és a Shabelle képeznek.[1] Földjében részben kiaknázatlan vas-, gipsz- és uránkészletek rejtőznek. Éghajlata trópusi. Legnagyobb folyója az Etiópia felől érkező Jubba, amely Mogadishu közelében ömlik az Indiai-óceánba.

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szomáliában korábban nemzeti parkok és természetvédelmi területek kiterjedt rendszere létezett.[2] A mai állapotról, a volt nemzeti parkok tényleges helyzetéről keveset tudni, de nem valószínű, hogy a hadviselő felek különös figyelemmel lennének a természeti értékekre.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyarmatosítás előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lehetséges, hogy ezen a területen feküdt az ókori egyiptomiak által Punt néven ismert vidék. Egy része a 27. században az Etiópiai Királysághoz tartozott. Az arabok a 7. században telepedtek le a partvidéken, míg a szomáliak a 9. században kezdtek a területére bevándorolni. 1200 és 1500 között virágoztak különböző szomáli városállamok és királyságok. Északnyugat-Szomáliában az Adal Szultánság (szomáliak, afarok és hararék többnemzetiségű állama) uralkodója 1520-tól kezdve meghódította Etiópia háromnegyedét, aztán vereséget szenvedett az egyesült etióp-portugál csapatoktól 1543. február 21-én. Az Ajuuraan Szultánság a 14. és a 17. század között virágzott. Adal és Ajuuraan összeomlása után a 17. században új városállamok virágoztak fel.

Gyarmati kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. században északi része brit, déli része pedig olasz közigazgatás alá került. A gyarmati időszakban is folytatódott a szomáli törzsek egymás közti küzdelme. Iszlám szekták szerveződtek, amelyek közül volt, amelyik fegyverrel harcolt a gyarmatosítók ellen, mások az erőszakmentes ellenállást választották.

A második világháborúban átmenetileg az olaszok elfoglalták egész Szomáliát, majd brit csapatok Kenyából kiindulva elfoglalták egész Olasz Kelet-Afrikát (Szomáliát és Etiópiát). Mindkét oldalon harcoltak szomáli katonák is. A háború után nem csak a brit, de az olasz gyarmati uralmat is helyreállították.

A polgárháborút megelőzően Mogadishu az "Indiai-óceán partjának drágaköve volt.".[3]

A független Szomália[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam 1960-ban nyerte el függetlenségét, az egykori Brit Szomáliföld és Olasz Szomáliföld egyesítéseként. 1969. október 15-én meggyilkolták Abdi Rasid Ali Sermarke köztársasági elnököt. Hat nappal később Mohamed Sziad Barre tábornok vezetésével a katonaság és a rendőrség puccsal magához ragadta a hatalmat. 1970-ben szocialista fejlődési irány és államosítások kezdődtek. Az 1974–75-ös szárazság óriási éhínségeket okozott. Az 1970-es évek közepétől 1988-ig Etiópiával véres háborút vívott (lásd: Ogadeni háború). A háborút rosszul készítették elő, Szomália nem kapott külső támogatást, míg Etiópiát a Szovjetunió és Kuba támogatta. Szomália katonai vereségét gazdasági összeomlás követte, majd a rezsim minden támogatóját elvesztve az Etiópia által támogatott különböző fegyveres ellenállási csoportok egyidejű támadása miatt megbukott.

Polgárháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kanadai békefenntartók bevetésen az országban, 1992.
Fegyveresek Mogadishuban, 1992/1993.

Az 1990-es évek elején polgárháború tört ki, északi részei (Szomáliföld, Puntföld és Jubaföld) kinyilvánították függetlenségüket (amelyet sem a központi kormány, sem az ENSZ nem ismert el), a központi hatalom széthullott, a déli területeken állandósult a belviszály. A kilencvenes években volt olyan időszak, amikor a különböző hadurak közötti határok állandósultak, viszonylagos béke állt be. De a hadurak, illetve az általuk vezetett törzsek közti mély gyűlölet és bizalmatlanság megakadályozta működőképes központi kormány szervezését. 2000-ben végül szerveztek egy ideiglenes központi szövetségi kormányt a rend helyreigazítására, az északi területek újraintegrálására, de ez még arra se volt képes, hogy a fővárost, Mogadishut birtokába vegye. Nyugatabbra, Baidoa városban rendezte be hivatalait.

A zűrzavaros körülmények kedveztek az iszlám szélsőségek térnyerésének. Az Iszlám Bíróságok Uniója (ICU) nevű szervezet milicistái 2006 elejére az ország déli részének jelentős vidékein magukhoz ragadták a tényleges kormányzást. Megromlott a viszonyuk az ideiglenes kormány mögött álló hadurakkal. A nézeteltérés a saría (iszlám jog) alkalmazása körül robbant ki. Az iszlám bíróságok megváltoztatták a társadalmi életet szabályozó törvényeket, betiltották a khat (etióp tea - élvezeti cikk) fogyasztását, a magatartás megváltoztatását követelték, szigorú erkölcsi törvényeket érvényesítettek. Betiltották a futballt, beleértve a tévéközvetítéseket is. Ez utóbbi intézkedést magában az ICU-ban sem tartották be. A hadurak megkíséreltek leszámolni az ICU-val, de vereséget szenvedtek. Csapataikat kiűzték Szomáliából, egész Dél-Szomália ICU milicistáinak kezére került 2006 júniusára. Szeptemberben, amikor a Baidoában székelő kormány utolsó kikötője is az ICU kezére került, Etiópia beavatkozott. Páncélosok és modern légierő támogatásával harcoló csapatai december 8-án elfoglalták Mogadishut. Folytatták az ICU erőinek üldözését és 2007 januárjában minden jelentősebb településről kiszorították az ICU milicistáit.

2007-ben és 2008-ban új iszlamista militáns csoportot szerveztek és folytatták az átmeneti kormány erői és az etióp csapatok elleni harcot. Sikerült ellenőrzésük alá vonni az ország nagy részét. Mogadishuban is folytatódtak a harcok. Az átmeneti kormány továbbra is csak Mogadishut és Baidoát tartja ellenőrzése alatt.

A politikai helyzet Szomáliában továbbra is áttekinthetetlen, törzsi harcosok harcolnak a másik törzs harcosai ellen. A Siad Barre rezsimje idején szerveződött frakciók megakadályozzák, hogy szilárd kormány alakuljon. Nincs működő központi kormány Sziad Barre rezsimjének összeomlása, a késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek óta. Ennek nagy szerepe van a folyamatos káoszban és az 1989–1992-es polgárháborúban. Barre "oszd meg és uralkodj" taktikája következtében a nemzetségek között súlyos gyűlölet és bizalmatlanság alakult ki.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban nincs központi államhatalom, helyette a törzsek anarchiája érvényesül.

Szomália és térségének klánjai és törzsei

Közigazgatási beosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szomália régiói
  1. Awdal Szomáliföld
  2. Bakool
  3. Banaadir
  4. Bari Puntföld
  5. Bay
  6. Galguduud
  7. Gedo
  8. Hiiraan
  9. Jubbada Dhexe
  10. Jubbada Hoose
  11. Mudug Puntföld
  12. Nugaal Puntföld
  13. Sanaag Szomáliföld
  14. Shabeellaha Dhexe
  15. Shabeellaha Hoose
  16. Sool Szomáliföld
  17. Togdheer Szomáliföld
  18. Woqooyi Galbeed Szomáliföld
Szomália régiói

██ Szomáliföld

██ Puntföld

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szomália hadereje a szárazföldi erőkből, haditengerészetből, a légierőből valamint a légvédelemből állt 1991-ig. A szomáliai polgárháború kitörése után de facto feloszlott az ország hadserege. Ugyanakkor a kormány folyamatosan építi újra és fejleszti a hadsereget, melyért 2004 óta a védelmi minisztérium a felelős. Szomáliföld és Puntföld helyi kormányzósága a saját hadseregét felügyeli.

Népesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kislány a fővárosból
  • Mogadishu: 1,353,000 fő
  • Hargeisa: 1,200,000 fő
  • Boosaaso: 700 000 fő
  • Galkacio: 550 000 fő
  • Berbera: 230 000 fő.
  • Marka: 230 000 fő.
  • Jamame: 224 000 fő.
  • Kismaayo: 217 400 fő.

Népek, nyelvek, vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban 1972 óta a szomáli a hivatalos nyelv, de beszélik még az arabot (főleg Szomáliföldön és Puntföldön), az angolt, néhol pedig az olaszt is.

Népek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 85%-a szomáli, 15%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szomáliában az uralkodó vallás az iszlám (ennek is szunnita ága).

Egyéb adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi népesség aránya: 28%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 46 év, nőknél 49 év.
  • Népességnövekedés: 3,43%.
  • Írástudatlanság: 62,2%.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ásványkincsei (urán-, vas- és színesércek, gipsz) egyelőre még kiaknázatlanok. A lakosság nagy része nomád állattenyésztéssel (teve, juh, kecske) foglalkozik. A világ első számú tevetenyésztője.[4] Az állati termékek adják a kivitel több mint 50%-át. Földművelés (banán, cukornád, gyapot, rizs) az éghajlati adottságok miatt csak az ország töredékén folyik. Nevezetes terménye a tömjén és a mirha.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belkereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külkereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban nincs vasúthálózat. Az 1910-ben épített hálózatot a britek elbontották az 1940-es években. Nyomtávja 950 mm volt. A közúthálózat teljes hossza 22100 km, melyből 2608 km aszfaltozott. Légi közlekedése az 1989-es kormányváltást követően indult fejlődésnek. Ma mintegy 15 légitársaság több, mint 60 repülőgéppel szállít utasokat 6 nemzetközi és számos belföldi repülőtérre. Szomáliában 65 repülőtér található. A 7 aszfaltozott repülőtér közül 4-nek hosszabb a kifutópályája 3000 m-nél. A nem aszfaltozott repülőterek jellemzően 900 – 1500 m hosszúak. Bár az ország nem rendelkezik jelentős saját tengeri flottával, az ágazat azonban 1991 óta folyamatosan fejlődik. A legfontosabb kikötőkben, Bosasoban és Berberaban zajlott az összes kelet-afrikai kecskeexport 95%-a, valamint a birkaexport 52%-a 1999-ben. További fontos tengeri kikötő még Kismayo, Merka és Mogadishu.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.kalasnyikov.hu/dokumentumok/orszagismerteto_szomalia.pdf
  2. http://www.parks.it/world/SO/Eindex.html
  3. Al J. Venter Africa Today (1975) p. 152 ISBN 0-86954-023-8
  4. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szomália témájú médiaállományokat.