Szomália
| Szomáli Szövetségi Köztársaság | |||
| Jamhuuriyadda Federaalka Soomaaliya جمهورية الصومال الفدرالية Jumhūriyyat aṣ-Ṣūmāl al-Fiderāliyya |
|||
|
|||
| Nemzeti himnusz: Qolobaa Calankeed | |||
.svg) |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Mogadishu | ||
| é. sz. 2° 4′, k. h. 45° 22′ | |||
| Államforma | szövetségi köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Hassan Sheikh Mohamud | ||
| Miniszterelnök | Abdi Farah Shirdon | ||
| Hivatalos nyelv | Szomáli | ||
| függetlenség | az Egyesült Királyságtól és Olaszországtól |
||
| Egyesítés és alapítás | 1960. július 1. | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, IMF, OIC, Arab Liga | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 2 000 000 fő +/- | ||
| Rangsorban | 87 | ||
| Becsült | 8 591 629 fő (2005) | ||
| Rangsorban | 87 | ||
| Népsűrűség | 13 fő/km² | ||
| GDP | 2005 | ||
| Összes | 4 597 millió USD (157) | ||
| Egy főre jutó | 600 USD | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 637 657 km² | ||
| Rangsorban | 41 | ||
| Víz | 1,6%% | ||
| Időzóna | EAT (UTC+3) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Szomáliai shilling (SOS) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | SP | ||
| Hívószám | 252 | ||
| Internet TLD | .so | ||
|
|
|||
Szomália egy Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az úgynevezett Afrika szarván.
Neve népnevet őriz, amelynek jelentése („sötét, fekete”) a helyi lakosság bőrének színére utal.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Területének északi részét a tengerpartról lépcsőzetesen emelkedő félsivatagos hegyvidék jellemzi. Az Indiai-óceán partját déli irányban kiszélesedő szavannás síkság kíséri. Földjében részben kiaknázatlan vas-, gipsz- és uránkészletek rejtőznek. Éghajlata trópusi. Legnagyobb folyója az Etiópia felől érkező Jubba, amely Mogadishu közelében ömlik az Indiai-óceánba.
Nemzeti parkok [szerkesztés]
Szomáliában korábban nemzeti parkok és természetvédelmi területek kiterjedt rendszere létezett.[1] A mai állapotról, a volt nemzeti parkok tényleges helyzetéről keveset tudni, de nem valószínű, hogy a hadviselő felek különös figyelemmel lennének a természeti értékekre.
Történelem [szerkesztés]
A gyarmatosítás előtt [szerkesztés]
Lehetséges, hogy ezen a területen feküdt az ókori egyiptomiak által Punt néven ismert vidék. Egy része a 2–7. században az Etiópiai Királysághoz tartozott. Az arabok a 7. században telepedtek le a partvidéken, míg a szomáliak a 9. században kezdtek a területére bevándorolni. 1200 és 1500 között virágoztak különböző szomáli városállamok és királyságok. Északnyugat-Szomáliában az Adal Szultánság (szomáliak, afarok és hararék többnemzetiségű állama) uralkodója 1520-tól kezdve meghódította Etiópia háromnegyedét, aztán vereséget szenvedett az egyesült etióp-portugál csapatoktól 1543. február 21-én. Az Ajuuraan Szultánság a 14. és a 17. század között virágzott. Adal és Ajuuraan összeomlása után a 17. században új városállamok virágoztak fel.
Gyarmati kor [szerkesztés]
A 19. században északi része brit, déli része pedig olasz közigazgatás alá került. A gyarmati időszakban is folytatódott a szomáli törzsek egymás közti küzdelme. Iszlám szekták szerveződtek, amelyek közül volt, amelyik fegyverrel harcolt a gyarmatosítók ellen, mások az erőszakmentes ellenállást választották.
A második világháborúban átmenetileg az olaszok elfoglalták egész Szomáliát, majd brit csapatok Kenyából kiindulva elfoglalták egész Olasz Kelet-Afrikát (Szomáliát és Etiópiát). Mindkét oldalon harcoltak szomáli katonák is. A háború után nem csak a brit, de az olasz gyarmati uralmat is helyreállították.
A független Szomália [szerkesztés]
Az állam 1960-ban nyerte el függetlenségét, az egykori Brit Szomáliföld és Olasz Szomáliföld egyesítéseként. 1970-ben szocialista fejlődési irány és államosítások kezdődtek. Az 1974–75-ös szárazság óriási éhínségeket okozott. Az 1970-es évek közepétől 1988-ig Etiópiával véres háborút vívott (lásd: Ogadeni háború). A háborút rosszul készítették elő, Szomália nem kapott külső támogatást, míg Etiópiát a Szovjetunió és Kuba támogatta. Szomália katonai vereségét gazdasági összeomlás követte, majd a rezsim minden támogatóját elvesztve az Etiópia által támogatott különböző fegyveres ellenállási csoportok egyidejű támadása miatt megbukott.
Polgárháború [szerkesztés]
Az 1990-es évek elején polgárháború tört ki, északi részei (Szomáliföld, Puntföld és Jubaföld) kinyilvánították függetlenségüket (amelyet sem a központi kormány, sem az ENSZ nem ismert el), a központi hatalom széthullott, a déli területeken állandósult a belviszály. A kilencvenes években volt olyan időszak, amikor a különböző hadurak közötti határok állandósultak, viszonylagos béke állt be. De a hadurak, illetve az általuk vezetett törzsek közti mély gyűlölet és bizalmatlanság megakadályozta működőképes központi kormány szervezését. A 2000-ben végül szerveztek egy ideiglenes központi szövetségi kormányt a rend helyreigazítására, az északi területek újraintegrálására, de ez még arra se volt képes, hogy a fővárost, Mogadishut birtokába vegye. Nyugatabbra, Baidoa városban rendezte be hivatalait.
A zűrzavaros körülmények kedveztek az iszlám szélsőségek térnyerésének. Az Iszlám Bíróságok Uniója (ICU) nevű szervezet milicistái 2006 elejére az ország déli részének jelentős vidékein magukhoz ragadták a tényleges kormányzást. Megromlott a viszonyuk az ideiglenes kormány mögött álló hadurakkal. A nézeteltérés a saria (iszlám jog) alkalmazása körül robbant ki. Az iszlám bíróságok megváltoztatták a társadalmi életet szabályozó törvényeket, betiltották a khat (etióp tea - élvezeti cikk) fogyasztását, a magatartás megváltoztatását követelték, szigorú erkölcsi törvényeket érvényesítettek. Betiltották a futballt, beleértve a tévéközvetítéseket is. Ez utóbbi intézkedést magában az ICU-ban sem tartották be. A hadurak megkíséreltek leszámolni az ICU-val, de vereséget szenvedtek. Csapataikat kiűzték Szomáliából, egész Dél-Szomália ICU milicistáinak kezére került 2006 júniusára. Szeptemberben, amikor a Baidoában székelő kormány utolsó kikötője is az ICU kezére került, Etiópia beavatkozott. Páncélosok és modern légierő támogatásával harcoló csapatai december 8-án elfoglalták Mogadishut. Folytatták az ICU erőinek üldözését és 2007 januárjában minden jelentősebb településről kiszorították az ICU milicistáit.
2007-ben és 2008-ban új iszlamista militáns csoportot szerveztek és folytatták az átmeneti kormány erői és az etióp csapatok elleni harcot. Sikerült ellenőrzésük alá vonni az ország nagy részét. Mogadishuban is folytatódtak a harcok. Az átmeneti kormány továbbra is csak Mogadishut és Baidoát tartja ellenőrzése alatt.
A politikai helyzet Szomáliában továbbra is áttekinthetetlen, törzsi harcosok harcolnak a másik törzs harcosai ellen. A Siad Barre rezsimje idején szerveződött frakciók megakadályozzák, hogy szilárd kormány alakuljon. Nincs működő központi kormány Sziad Barre rezsimjének összeomlása, a késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek óta. Ennek nagy szerepe van a folyamatos káoszban és az 1989–1992-es polgárháborúban. Barre "oszd meg és uralkodj" taktikája következtében a nemzetségek között súlyos gyűlölet és bizalmatlanság alakult ki.
Politika [szerkesztés]
Államforma [szerkesztés]
Az országban nincs központi államhatalom, helyette a törzsek anarchiája érvényesül.
Közigazgatási beosztás [szerkesztés]
 |
|
| Szomália régiói
██ Szomáliföld ██ Puntföld |
Védelmi rendszer [szerkesztés]
Szomália hadereje a szárazföldi erőkből, haditengerészetből, a légierőből valamint a légvédelemből állt 1991-ig. A szomáliai polgárháború kitörése után de facto feloszlott az ország hadserege. Ugyanakkor a kormány folyamatosan építi újra és fejleszti a hadsereget, melyért 2004 óta a védelmi minisztérium a felelős. Szomáliföld és Puntföld helyi kormányzósága a saját hadseregét felügyeli.
Népesebb települések [szerkesztés]
- Mogadishu: 1,353,000 fő
- Hargeisa: 1,200,000 fő
- Bosaso: 700 000 fő
- Galkacio: 550 000 fő
- Berbera: 230 000 fő.
- Marka: 230 000 fő.
- Jamame: 224 000 fő.
- Kismaayo: 217 400 fő.
Népek, nyelvek, vallások [szerkesztés]
Nyelvek [szerkesztés]
Az országban 1972 óta a szomáli a hivatalos nyelv, de beszélik még az arabot (föleg Szomáliföldön és Puntföldön), és az angolt is.(néhol az olaszt is)
Népek [szerkesztés]
A lakosság 85%-a szomáli, 15%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
Vallások [szerkesztés]
Szomáliában az uralkodó vallás az iszlám (ennek is szunnita ága).
Egyéb adatok [szerkesztés]
- Városi népesség aránya: 28%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 46 év, nőknél 49 év.
- Népességnövekedés: 3,43%.
- Írástudatlanság: 62,2%.
Gazdaság [szerkesztés]
Ásványkincsei (urán-, vas- és színesércek, gipsz) egyelőre még kiaknázatlanok. A lakosság nagy része nomád állattenyésztéssel (teve, juh, kecske) foglalkozik. A világ első számú tevetenyésztője.[3] Az állati termékek adják a kivitel több mint 50%-át. Földművelés (banán, cukornád, gyapot, rizs) az éghajlati adottságok miatt csak az ország töredékén folyik. Nevezetes terménye a tömjén és a mirha.
-
Bosaso kikötője az ország északi részén
-
Szomáli halkonzerv
-
A Hormu'd távközlési cég közponja a fővárosban
-
Földműves az ország északkeleti részén
-
Egy férfi kecskenyájjal közép-Szomáliában
Kereskedelem [szerkesztés]
Belkereskedelem [szerkesztés]
Külkereskedelem [szerkesztés]
- Exporttermékek: élőállat, banán, hal, faszén, fémek.
- Importtermékek: iparcikkek, kőolajtermékek, élelmiszerek, fűtőanyagok.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Arab Emírségek, Dzsibuti, Jemen, Kenya, Brazília, Omán.
Kultúra [szerkesztés]
-
Mogadishu új egyeteme
-
Iskolaterem Hargeisában
-
Taleh erődjének romjai
-
Canje'lo, szomáliai kenyérféle
-
K’naan, szomáliai származású hiphop zenész
Közlekedés [szerkesztés]
Az országban nincs vasúthálózat. Az 1910-ben épített hálózatot a britek elbontották az 1940-es években. Nyomtávja 950 mm volt. A közúthálózat teljes hossza 22100 km, melyből 2608 km aszfaltozott. Légi közlekedése az 1989-es kormányváltást követően indult fejlődésnek. Ma mintegy 15 légitársaság több, mint 60 repülőgéppel szállít utasokat 6 nemzetközi és számos belföldi repülőtérre. Szomáliában 65 repülőtér található. A 7 aszfaltozott repülőtér közül 4-nek hosszabb a kifutópályája 3000 m-nél. A nem aszfaltozott repülőterek jellemzően 900 – 1500 m hosszúak. Bár az ország nem rendelkezik jelentős saját tengeri flottával, az ágazat azonban 1991 óta folyamatosan fejlődik. A legfontosabb kikötőkben, Bosasoban és Berberaban zajlott az összes kelet-afrikai kecskeexport 95%-a, valamint a birkaexport 52%-a 1999-ben. További fontos tengeri kikötő még Kismayo, Merka és Mogadishu.
További információk [szerkesztés]
- A hvg.hu szomáliai melléklete (háttér, hírek)
- Mogadishu.info, információ a fővárosról (angol)
- Országismertető: Szomália
- Kelet-Afrika tengeri farkasai - A szomáliai kalózok fénykora
- Az Európai Unió és Szomália
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.parks.it/world/SO/Eindex.html
- ↑ Al J. Venter Africa Today (1975) p. 152 ISBN 0-86954-023-8
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
|
||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
|
|||||
|
||||||||||||||||||||||||||
