Hiphop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hip hop
Stíluseredet Funk, disco, soul, dub, reggae, dancehall, scat, talking blues
Kulturális eredet 1970-es évek, Bronx, New York, New York
Hangszerek lemezjátszó (szkreccs), szintetizátor, dobgép, sampler, gitár, basszusgitár, zongora, beatbox, rappelés, ének, elektromos gitár
Népszerűség az 1980-as évektől napjainkig
Leszármazott stílusok
Electro - Trip hop - Breakbeat - Jungle/Drum and bass - Crunk - Grime
Társműfajok
Alternatív hip hop - Acid rap - Christian hip hop - Comedy hip hop - Conscious hip hop - Freestyle rap - Gangsta rap - Hardcore hip hop - Horrorcore - Instrumentális hip hop - Mafioso rap - Nerdcore hip hop - Pop-rap - Politikai hip hop - Baltimore club - Brick city club - Chicano rap - Mobb music
Alműfajok
Country-rap - G-funk - Ghetto house - Ghettotech - Hip hop soul - Hip house - Hyphy - Jazz rap - Merenhouse - Neo soul - Ragga - Rap opera - Rap rock - Rapcore - Rap metal - Cumbia rap - Merenrap - Hip life - Low Bap - Glitch hop - Wonky - Industrial hip hop
Alműfajok régiók szerint
Déli hip hop, Nyugati hip hop, Keleti hip hop

A hiphop egy zenei műfaj és egy életstílus is egyben, ami magában foglal megannyi dolgot, például a zenét, az öltözködést, a szlenget. A hiphop az Egyesült Államokból, Bronxból indult.

A hiphop elsősorban egy szubkultúra, mivel van saját zenei stílusa, ami az MCing/emszízés = ütemre szövegelés, rappelés és a DJing/Scratch = lemez-karcolás, van saját tánckultúrája is, ami a break, rajz/festői stílusa a graffiti, valamint rengeteg sport, ami még hozzá köthető, pl. a kosárlabda és a streetball. A hiphop alkotások témája, hangulata, a műfaj bármelyik területén laza, határozott, agresszív, néhol bolondos. Ez arra vezethető vissza, hogy a stílus Amerikából származik, főleg azokból az időkből, amikor az afroamerikaiakat elnyomták.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hiphop gyökerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hiphop gyökerei a nyugat-afrikai és afro-amerikai zenére vezethetők vissza.

A hiphopzene fő történelmi kora az úgynevezett "Old school" kor 1970-1985 között. Ezután következett az úgynevezett aranykora a hiphopzenének 1985-1995 között, ami magába foglalta a Keleti part és Nyugati part zenéit, és ezeket tovább vitte a modern korba. Itt inkább a Nyugati parti zene volt a dominánsabb, így kialakult az úgynevezett gengszterrap, G-funk. 1993 után megjelent az úgynevezett kemény hiphop (hardcore).

Bronxban az előző nyugodt évekhez képest fordulat állt be 1929-ben. Ennek a tetőzése az 1970-es években történt meg. A beruházások következményeként a felsőbb rétegek elköltöztek, az ott maradó alacsonyabb rétegeknek viszont egyre nehezebb lett a sora. Számos munkahely megszűnt, a fiatalok között is hatalmas volt a munkanélküliség aránya. Az elhagyatott házakban kábítószerfüggők és fiatalokból álló bandák töltötték el napjaikat. A bandák nagy gondot jelentettek, ugyanis ezek már nem „csak” az iskolakerülő, csavargó fiatalokból álltak. Valós veszélyt jelentettek. Ezekben a nehéz időkben indult hódító útjára a hiphop. Az emberek kezdték megelégelni a folytonos bandaháborúkat, a kilátástalan életet, és valami újban próbáltak értelmet, önkifejezést keresni.

Az elsők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hiphop megalakulásának dátuma 1973, ha egyáltalán lehet ilyet mondani egy zenei irányzattal kapcsolatban. Itt három fontos nevet kell megemlíteni. Ők voltak az úttörők: Afrika Bambaataa, Kool Herc és Grandmaster Flash.

Kool Herc, azaz Clive Campbell Jamaicában született, majd már gyerekként New Yorkba, Bronxba költözött a család. Zenei pályafutása során számos tehetséggel dolgozott (DJ AJ, DJ Timmy Tim, DJ Clark Kent), ők voltak a Herculoids.

Bambaata szintén Bronxban nőtt fel. Érdekes módon a nevét és az életkorát nem lehet biztosan tudni (Kevin Donovan, született 1960. április 10-én). Fontos szerepe volt, ugyanis gátat akart szabni a bandaháborúknak. Jelszavai a béke és a szeretet voltak. Mindenkit szeretettel várt a rendezvényein, akik alkalmazkodtak ehhez az attitűdhöz. Nevéhez fűződik továbbá a hiphop kitörése, és szélesebb körben való elterjedése Bronxon kívül is.

A barbadosi származású, de New Yorkban született Flash (Joseph Saddler) alapította a Flash and the Three MCs, majd a Furious Four és végül a Furious Five bandákat.

Az 1990-es években a Keleti Part Gengszter repperei szembekerültek a Nyugati Partiakkal. Ez vezetett Tupac Shakur és Notorious B.I.G. halálához 1996-ban és 1997-ben.

A magyar hiphop[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Talán meglepő, de elsősorban Fenyő Miklós nevét kell megemlítenünk, ha a magyar hiphop gyökereihez akarunk visszanyúlni. Neki köszönhető, hogy hazánkban megjelent a break. Ugyanis minden a break-korszakkal kezdődött. Egy Németországban tett látogatása alkalmával látta először Fenyő a „furcsán” mozgó fiatalokat. De nem csak ez ragadta magával, hanem az ehhez társuló zenei irányzat is. Olyannyira, hogy itthon stúdióba vonult, hogy egy olyan albumot készítsen (Miki: Jól nézünk MIKI, 1984), melyben felhasználja az új tapasztalatokat. A médiában is terjesztette az új irányzatot. Break-klubokat alapított, versenyeket, melyek során feltűntek olyan csapatok, mint a Turbo Break Company vagy a Harlem Company.

Másodsorban Geszti Pétert kell megemlíteni, mivel az Első Emelet szintén 1984-es lemezére megírta a Dadogós break c. számát.

Pajor Tamás a Neurotic zenekarral készítette el a Brék című számát. Ez az 1987-ben kiadott Budapesti látnok című lemezen volt hallható. Pajor szerint ő nem csinált rapzenét, de valójában a számot a magyar rap egyik alappillérének is tekinthetjük, a nóta szövegéből olyan bandák is idéznek a számaikban, mint pl az Árral szemben.

Az ország számos pontján nagy színvonalas hip-hop tánccal foglalkozó iskolák találhatóak:Starlight Dance Company, A-Force 1, Urban Dance, X-treme, Fitdance, Magic Dance School, West-Side, Black Time, Sunny Dance, New Generation, Starlight Dance, No Comment, Dirty Outsiders, New Line Dance. Ma már szinte természetes, hogy a tánc mint műfaj főszerepet kapott, hiszen ez az egyik legdivatosabb módja a testmozgásnak.

A zenei életben is mérföldkő volt a rendszerváltás. Sokkal könnyebbé vált hozzájutni a külföldi zenékhez, videoklipekhez.

Ehhez az időszakhoz köthető első hatalmas sikerű banda, a Geszti Péter vezette Rapülők volt. Csavaros rímeikre ma is rengetegen emlékeznek, vagy a "Ganxsta Zolee és a Kartel"-re - ahova később Dopeman is csatlakozott, Lory B kilépését követően. Illetve a nem hivatalosan kiadott Mega Sound System több albuma is ekkoriban terjedt "kazetta másolgatással". Ezek a pécsi srácok a durva/szókimondó szövegeikkel kavarták fel a zenei állóvizet a '90-es évek elején. A magyar hip-hopot azonban az Animal Cannibals vitte nagyobb közönség elé, folyamatos szerepléseivel és tehetségkutató versenyekkel, napjainkig. Majd Sub Bass Monster rapelte be magát a köztudatba, szótárat kimerítő szövegeivel és egyedi humorával.

Létezik az úgynevezett underground (földalatti) hiphop. Általában kiadatlanok, így leginkább az interneten terjednek. Néhány előadó felsorolása napjainkból: Akkezdet Phiai (Saiid, Újonc), Animal Cannibals (RicsiPí, QKA MC), Antal, Balek MC, Rapublic Posse, Bankos, BarbárFivérek (Tibbah, Deego), BKP, BobaFett, Bobakrome, Busa Pista, Cibbah, Day, Docta & Diaz, Drap, DSP (Bom,Dipa), DuplaPé, Essemm, FankaDeli, Frog, FurAKoR Fura Csé, AKR), Funktasztikus, Harakiri, Hírwevők (Raporter, Dhok, Skuga), Hősök (Mentha, Eckü, Brash, Mr.Joeker), JamBalaya (Ketioz, Rambo), Káva (Szimat, el-magico, Fura Csé, AKR), Killakikitt (AZA, Tirpa), MC Zeek, Mikee Mykanic, NewSchoolBeaterz (nkL, Skitter), NKS (Nos'Chez, Zenki Mefisto), Norba, Odupla,Origi, Oriza, Para-Bellum (Riddler, Billcore), PKO, Punnany Massif (RendbenMan, Wolfie), RA, San, VanekSMF, Soup, streetROYAL (Back, Athome), Sub Bass Monster, Süti, The Steve, TheShowCrew (Bigmek, Zéesoó), Tkyd, Vészk'járat (Siska Finuccsi, Phat), BeerSeeWalk (Gaben, Meklód), NB, Mocskos Márka (AadamMC, N-Dee, Masta'K), Hibrid, Flex, Awful, redone, Rhino, Rolcso, Trapgyár (Cain, Istef, Thras) , Tucsok, Kamion, Nevenincs, 2Arc, Fluor Filigran, Gruppen Family (Siska Finuccsi, Eckü, Pixa), Majmok Bolygója (Essemm, Süti) BeatMarket (Essemm, RA), MajomMarket (Essemm, Süti, RA), Mr. Missh, P.G., Rico, Vicc Beatz (Ketioz, Rambo, Kontroll, Fullánk, Day, Optimus Rhyme), Razzia, AK26,FFK, Real Chucky, Lyrical CarCity Nation (Deuce, Mc Flash, Hustla), Angel, Mr.Missh, My Style (Ámon, DD) Lezli,Dreamer, SCP,Fehér kutya, Anonim MC

A hiphop elemei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rap alapvetően a jellegzetes ének- vagy beszédstílus neve. Sokan azt hiszik hogy a rappelés egyszerű beszéd volna, nagyon fontos a ritmika, a sebesség, a hangsúlyozás, a rímelés, és még oly sok minden. Valamint néhány műfaj elnevezésében is a rap szó szerepel, főként azokéban egyébként, amik nagyobb kereskedelmi sikereket érnek el.

A rap története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rap előzményei közt sok mindent fel lehet sorolni, most csak három dolgot említenék. A legrégebbi és talán leginkább meglepő a jazz, azon belül is a virtuóz halandzsa-ének-beszéd, az ún. scat. Aztán persze ott a fekete zene, főként a funky, és még inkább James Brown, akiről az a hír járja, hogy talán a legtöbb hangot az ő számaiból lopták ki a poptörténelemben. (Valamint ő az egyik úttörője a fekete öntudat zenei megjelenítésének is: "I'm black and I'm proud" azaz "fekete vagyok és büszke".) Harmadszor pedig ott a jamaicai zene, nevezetesen azok a párbajok, amit a lemezjátszóval felszerelkezett sound systemek vívtak - a népet buzdító toasterek már itt megjelentek.

Jamaikából származott az a Kool Herc néven ismert és legendássá lett figura, aki a hetvenes években Bronxban (New York fekete negyedében) voltaképpen létrehozta a rap zenét. Ekkoriban még ez az "utcai" műfaj a szó szoros értelmében az utcán élt: ott nyomták a szöveget akár kíséret nélkül, vagy ott vívtak a DJ-k párbajokat. (Ebből az időből származik tehát az a hagyomány is, hogy a rapperek szeretnek saját teljesítményükkel büszkélkedni, és a riválisokat alaposan leszólni.) Hamarosan akadt valaki, aki Kool Hercnél jobbnak bizonyult: a még nála is legendásabb Grandmaster Flash gyorsabban, pontosabban és ütősebben kevert. Állítólag az ő "tanítványa", Grand Wizard Theodore találta fel a scratchelést, vagyis azt a technikát, amikor a lemezt az ember kézzel előre-hátra húzogatja, így állítva elő az oly' jellemző hangokat. (A mai legnépszerűbb rapperek meglehetősen keveset használják a scratchet, de a kilencvenes években még rendkívül népszerű volt.) Azért "állítólag", mert ebből az időből nem maradt fenn lemezfelvétel, hiszen a gettólakó feketék se vásárlóként, se előadóként nem számítottak a lemezpiacon. Ám ahogy az utcán, a diszkókban egyre népszerűbbé vált az új stílus, előbb-utóbb a kiadóknak is lépniük kellett. 1979-ben jelent meg az első rap-lemez, a Sugarhill Gang Rapper's Delight című száma. Az első fecske persze még nem változtatta meg a popzenei világot, de mára a szám abszolút legenda. Csakúgy, mint az 1982-es The Message, a már emlegetett Grandmaster Flash és zenekara, a Furious Five klasszikusa. Ez volt az egyik első olyan kiadott rapszám, ami nem a bulizásról szólt, hanem komoly politikai üzenetet hordozott, a lecsúszottak, a kitaszított feketék nevében. (Don't push me, 'cause I'm close to the edge - ez a sor talán sokaknak ismerős.) Ebben a számban szerepel először a már ismert hip hop kifejezés.

A következő fontos állomás 1984: ekkor jelent meg a Run D.M.C. Raising Hell című lemeze, rajta az Aerosmith-szel közös Walk this Wayjel. Ez az album (főként a rockos slágernek köszönhetően) a fehérek között is nagy sikert aratott, ez lett az első aranylemez a stílusban. Az eddig a feketék körében népszerű rap előtt megnyílt az út a még szélesebb közönségsiker felé. Ebben nagy szerepe volt az MTV Yo! MTV Raps című műsorának is, ami 1986-ban indult el. Ezek után már gyorsan követik egymást az események. Meg kell említenünk a Beastie Boys nevét: ők az első fehér csapat, akik kezdetben gátlástalan idiotizmusukkal, később egyre kifinomultabb zenei és szövegelési technikájukkal hódítottak. A Public Enemy még mai füllel is extrém, zajos alapokra minden korábbinál keményebb politikus szövegeket nyomott. 1986-tól hódít a sampling-technika: a hangminták vételezése és újrafelhasználása véget vetett annak a gyakorlatnak, hogy az alapokat igazi zenekarral vegyék fel - ám hamar kiderült, hogy a hangmintákat "jogosítani" kell, vagyis engedélyt kell szerezni az eredeti tulajdonostól, ami nem egyszerű és olcsó móka.

Az eddig említett előadók mind az Egyesült Államok keleti partjáról származtak. Az East Coast Rap a kilencvenes évek közepéig volt a legnagyobb, bár egyáltalán nem beszélhetünk egységes stílusról: belefér a régiek nyomán haladó old school, az inkább hallgatásra való, a zenei megoldásokra és a szövegekre zene, aminek egyik izgalmas hajtása a kifinomult, zenekari megoldásokat operáló művészi vonulat (mai legjelesebb együttese a The Roots). 1989-ben a nyugati part is hallatta a hangját: a nevében és szövegeiben is politikus NWA (a név a Niggers With Attitude rövidítése) Straigth Outta Compton című lemezével lerakta a gangsta-rap alapjait. 1992-ben a volt NWA-tag Dr. Dre kiadta The Chronic című klasszikusát, amin a gangsta-hagyományból kialakította a G-funkot. Talán a legtöbbet utánzott lemez ez a rap történetében: jellegzetes lassú, hatásos ütemeit, "vinnyogó" szintetizátorait és ütős basszusait milliónyian lopják, bár igaz, hogy többen közülük a rap-nagyhatalommá vált Dre pártfogoltjai. Ilyen volt Snoop Doggy Dogg, vagy a meggyilkolt 2Pac azaz Tupac Shakur sokan nevezik őt a rap királyának is. Bár a West Coast Rap minden gengszerkedő attitűdje ellenére elsősorban parti-zene, művelői a valódi életben gyakran kerülnek a bűn közelébe. A legnagyobb kiadó, a Death Row vezetője Suge Knight börtönben is ül, és sokan gondolják, hogy maffiakapcsolatai mélyebbek, mint azt bizonyítani lehet.

A kilencvenes évek vége és napjaink a rap igazi nagy napjai: a valaha a gettóból, az utcáról indult stílus igazi pénzcsináló gépezetté vált. A mai sztárokról akár csak rövid listát adni is lehetetlen; és ha még meg is próbálkoznánk vele, igen hamar elavulna, hiszen Amerikában hetente tűnnek fel újabb és újabb ismeretlen arcok, akik aztán hamar az eladási listák elején találják magukat.

Öltözködési stílus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bling-bling ékszer

Az Adidas és a Nike mellé az 1970-1980-as években megalakultak sportruházati és divat márkák, mint például a Fila, a Pony vagy a Kangol, és összekapcsolódtak az éppen felemelkedő hiphopirányzattal.

Az 1980-as évek hiphopikonjai, mint Run-DMC és LL Cool J, báránybőr vagy bőr bomberdzsekit vagy élénk színű nevekkel ellátott melegítőt, Clarks cipőt, Dr Martens bakancsot és edzőcipőt (főként Adidast) viseltek. Kurtis Blow volt az, aki közkedveltté tette az arany nyaklánc viseletét a korai 1980-as években. Közkedvelt kiegészítők voltak a nagy napszemüvegek (Cazals vagy Gazelles), Kangol sapkak, "dögcédulák", névvel ellátott övek es különböző gyűrűk. A vastag és nehéz arany ékszerek is szintén közkedveltek voltak az 1980-as években. Általában a férfiak vastag, nehéz arany nyakláncot, a hölgyek pedig nagy arany fülbevalókat viseltek. Kurtis Blow és Big Daddy Kane tették közkedveltté az arany ékszerek viselését.

A korai 1990-es években előadók, mint The Fresh Prince, Kid'n Play és Left Eye (TLC) közkedveltté tették a baseball sapkát élénk, gyakran neon színekben. Kris Kross elkezdte a ruháját fordítva viselni. Az 1991-es Chanel őszi kollekcióján is észrevehetőek a hiphop jegyei.

Öltözködési elemek a hip-hop kedvelőinél napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Haj: Amerikában (itthon is látni azért) divatos a hip-hop kedvelőinél a fonott haj. Valamint a rövid haj.

Felsőruházat: pár számmal nagyobb póló, vagy mez, pl.: NBA (Kosárlabda), NFL (amerikai futball) vagy MLB (baseball) mezek. De itt is lehet elegánsabbra fogni a témát, pl márkás ingek, zakók stb segítségével nézhetünk ki úgy mint egy hip-hop sztár.

Nadrág: Szintén pár számmal nagyobb, kissé letolt bő nadrág.

Cipő: Népszerűek a Nike, Lacoste krokodil bőrcipő, Adidas, Dada, Jordan és Reebok kosarascipők (főleg fehér színben), vagy pedig a Timberland (főleg sárga) bakancsok,DC,Element cipők.

Kiegészítők, ékszerek: Majdnem minden hip-hop kedvelő ún. fitted cap (Magyarországon fullcap) hord, fejkendőt (du-rag), vagy fejpántot. Elő szoktak kerülni a csuklószorítók is. Az ékszerek tekintetében a gazdagabbak bling-blinget (hosszú, esetleg kövekkel kirakott drága nyaklánc, amit valamilyen medállal (pl, kereszt, monogramm vagy valamilyen felirat), viselnek.

A márkákat tekintve: Nem mindenki figyel oda a hip-hopban a márkákra és az öltözködésre, az underground körökben mozgók inkább deszkás ruhákat hordanak. Sok minőségi hip-hop ruházati márka van, lássunk egy párat: Sean John, Shady Unlimited, Makaveli, RocaWear, Karl Kani, LRG, Avirex, Enyce, Jordan, Dada Supreme, Akademiks, Lot 29, Eckö, And1, K1X, Wu Wear, G-Unit

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Drávai Tamás: Hip-Hop, a kezdetek (ebook, 2010)
  • Gánóczi Gábor: RAP (szerzői kiadás, 2001)
  • Gánóczi Gábor: 2pac (szerzői kiadás, 2000)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]