1929
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1929 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1929 |
| Ab urbe condita | 2682 |
| Bahái naptár | 85 – 86 |
| Berber naptár | 2879 |
| Bizánci naptár | 7437 – 7438 |
| Buddhista naptár | 2473 |
| Burmai naptár | 1291 |
| Etióp naptár | 1921 – 1922 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1984 – 1985 |
| Shaka Samvat | 1851 – 1852 |
| Kali juga | 5030 – 5031 |
| Holocén naptár | 11929 |
| Iráni naptár | 1307 – 1308 |
| Japán naptár | 2589 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4625–4626 |
| Kopt naptár | 1645 – 1646 |
| Koreai naptár | 4262 |
| Muszlim naptár | 1347 – 1348 |
| Örmény naptár | 1378 ԹՎ ՌՅՀԸ |
| Thai szoláris naptár | 2472 |
| Zsidó naptár | 5689 – 5690 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- január 6. – I. Sándor jugoszláv király bevezeti a diktatúrát.
- május 16. - Megrendezik az első Oscar-gálát
- október 1. – A Szovjetunióban bevezetik a forradalmi naptár használatát.
- október 3. – A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság Jugoszláv Királyságra változik; egyúttal az új közigazgatási rendszer 9 bánságra osztja fel az országot.[1]
- október 17. – Átadják a Tiszaugi hidat
- október 24. – A „fekete csütörtök”, a New York-i tőzsde összeomlása, a nagy gazdasági világválság kezdete.
- november 17. – Szegeden felszentelik a harmadik Szent Rozália kápolnát.
- november 29. – Richard Evelyn Byrd és társai (Balchen, June, McKinley) elsőként repülnek át a Déli-sark fölött, Floyd Bennett nevű gépükkel.
- december 7. – Új alkotmány Ausztriában.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1929 a tudományban
[szerkesztés] 1929 a légi közlekedésben
[szerkesztés] 1929 a vasúti közlekedésben
[szerkesztés] 1929 a filmművészetben
[szerkesztés] 1929 az irodalomban
- József Attila: Nincsen apám se anyám
[szerkesztés] 1929 a zenében
- január 9. – Kacsóh Pongrác Dorottya című dalművének posztumusz bemutatója Szegeden.
- február 19. – Bartók Béla III. vonósnégyesének bemutatója
- március 20. – Bartók Béla IV. vonósnégyesének premierje
- Bartók Béla rapszódiáinak bemutatója
[szerkesztés] 1929 a sportban
[szerkesztés] Születések
- január 13. – Nagy Marianna, Európa-bajnok műkorcsolyázó († 2011)
- január 15. – Kiss Dezső fizikus, az MTA tagja, a részecske- és magfizikai kutatások kiemelkedő alakja († 2001)
- január 23. – Polányi János, Nobel-díjas kémikus
- január 24. – Dési Ábel költő, prózaíró, kritikus, publicista († 2008)
- január 27. – Garai Gábor, költő, író, műfordító († 1987)
- január 27. – Gurics György, világbajnok birkózó, edző
- február 2. – Věra Chytilová, cseh filmrendező
- február 12. – Gombos Katalin, színésznő, Sinkovits Imre felesége
- február 19. – Litván György, történész († 2006)
- február 23. – Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenei gyűjtő († 1975)
- február 27. – Fodor András, költő, esszéíró († 1997)
- március 7. – Székely János, író, költő († 1992)
- március 28. – Psota Irén, Jászai Mari-díjas színművésznő, A Nemzet Színésze
- március 28. – Lemhényiné Tass Olga, olimpiai bajnok tornász
- április 1. – Milan Kundera, cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéista
- április 8. – Jacques Brel, énekes, színész († 1978)
- április 10. – Max von Sydow, svéd színész
- április 22. – Michael Francis Atiyah, brit matematikus
- április 24. – Kokas Klára zenepedagógus, zenepszichológus († 2010)
- május 4. – Audrey Hepburn, a 20. század egyik leghíresebb színésznője († 1993)
- május 6. – Paul Lauterbur amerikai kémikus († 2007)
- május 10. – Kányádi Sándor, romániai magyar költő
- május 30. – Doina Cornea, román költőnő, ellenzéki személyiség
- június 10. – James McDivitt amerikai űrhajós
- július 25. – Vaszilij Makarovics Suksin, orosz író, színész, filmrendező († 1974)
- augusztus 1. – Hafizullah Amin, afgán elnök († 1979)
- augusztus 4. vagy 24. – Jasszer Arafat, palesztin vezető († 2004)
- augusztus 5. – Boros Ottó, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1988)
- augusztus 17. – Francis Gary Powers az amerikai légierő tisztje († 1977)
- augusztus 18. – Horváth Teri, Kossuth-díjas magyar színésznő († 2009)
- augusztus 23. – Czibor Zoltán labdarúgó, az Aranycsapat tagja († 1997)
- szeptember 5. – Gyarmati István fizikus, fizikokémikus, az MTA tagja († 2002)
- szeptember 15. – Murray Gell-Mann, Nobel-díjas amerikai fizikus
- szeptember 20. – Bitskey Tibor,Kossuth-díjas magyar színész
- szeptember 20. – Váradi Hédi, Kossuth-díjas magyar színésznő († 1987)
- szeptember 23. – Kocsis Sándor, labdarúgó, az Aranycsapat csatára († 1979)
- október 19. – Burger Kálmán, kémikus, az MTA tagja († 2000)
- október 19. – Mihail Petrovics Szimonov, szovjet/orosz mérnök, repülőgéptervező († 2011)
- október 31. – Bud Spencer (Carlo Pedersoli), olasz filmrendező, színész
- november 5. – Kékesi László, Ybl-díjas építész († 1988)
- november 9. – Kertész Imre, Nobel-díjas író
- november 12. – Grace Kelly, színésznő, Monaco nagyhercegnője († 1982)
- november 12. – Michael Ende, német író († 1995)
- november 20. – Gérecz Attila, magyar költő, öttusázó, az 1956-os forradalom hősi halottja († 1956)
- november 22. – Görgey Gábor, József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, politikus
- november 25. – Gross Arnold, grafikus, festő
- december 9. – Bob Hawke, ausztrál kormányfő
- december 9. – John Cassavetes görög–amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező († 1989)
- december 12. - Seregi László, Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus († 2012)
- december 19. – Aszódi Pál jogász, politikus († 2009)
[szerkesztés] Halálozások
- január 25. – gróf Almásy Imre, főispán, a felsőház tagja (* 1868)
- február 28. – Rákosi Jenő író, újságíró (* 1842)
- március 20. – Ferdinand Foch, francia marsall (* 1851)
- március 25. – Festetics Andor, a Nemzeti Színház igazgatója (* 1857)
- április 4. – Karl Benz, német mérnök, a modern gépkocsitechnika egyik úttörője (* 1844)
- április 20. – Henrik porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tengernagya (* 1862)
- május 2. – Vargha Gyula, költő, statisztikus, az MTA tagja (* 1853)
- június 11. – ifj. Andrássy Gyula volt külügyminiszter (* 1860)
- június 16. – Oldfield Thomas, angol zoológus (* 1858)
- június 20. – Olgyai Viktor, festőművész, grafikus (* 1870)
- június 21. – Tersztyánszky Ödön kétszeres olimpiai bajnok vívó, honvéd ezredes, Tersztyánszky Ödön jogász, alkotmánybíró apja (* 1890)
- augusztus 17. – Benedek Elek, író, meseíró (* 1859)
- augusztus 22. – Otto Liman von Sanders német tábornok, az első világháború alatt az Oszmán Birodalom katonai tanácsadója és az oszmán hadsereg parancsnoka (* 1855)
- szeptember 23. – Zsigmondy Richárd magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja (* 1865)
- október 23. – Heim Pál, gyermekgyógyász, egyetemi tanár (* 1875)
- október 24. – Tost Gyula, vallás-és közoktatásügyi miniszter (* 1846)
- október 28. – Osvát Ernő, szerkesztő, író (* 1877)
- október 28. – Iszer Károly , magyar labdarúgás egyik megalapítója (* 1860)
- november 10. – Lichtneckert István, olimpiai bronzérmes tőrvívó (* 1892)
- november 18. – Kunfi Zsigmond (er. Kohn), magyartanár, szociáldemokrata politikus, miniszter, népbiztos (* 1879)
- december 2. – Bátor Szidor, zenetanár, zeneszerző (* 1860)
- december 10. – Franz Rosenzweig, német filozófus, történész (* 1886)
[szerkesztés] Nobel-díjak
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, [Budapest], 1999. 337. p. ISBN 963-9215-51-1

