New York

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
New York City
NYC Montage 2011.jpg
Az óramutató járásával: fent Manhattan központja, az ENSZ székház, a Szabadság-szobor, a Brooklyn híd, a Central Park, a Times Square és az Unisphere
New York City zászlaja
New York City zászlaja
New York City pecsétje
New York City pecsétje
Becenév: Gotham, Nagy Alma
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam New York
Kerületei Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, Staten Island
Alapítás éve 1624
polgármester Bill de Blasio
Testvérvárosai Budapest, Jeruzsálem, Johannesburg, Kairó, London, Madrid, Peking, Róma, Santo Domingo, Tokió, Brazíliaváros, Q26040
Népesség
Népesség 8 405 837 fő (2013)
Népsűrűség 26 720 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 10 m
Terület 1 214 km²
- ebből vízi 786 km²
Időzóna EST (UTC -5)
Elhelyezkedése
New York City  (USA)
New York City
New York City
Pozíció az USA térképén
é. sz. 40° 43′, ny. h. 74° 00′Koordináták: é. sz. 40° 43′, ny. h. 74° 00′
Új-Amszterdam, 1656

New York az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa. Az amerikai kontinens 2. legnagyobb városa. Központja a New York-i agglomerációnak, amely világviszonylatban is a legnépesebbek közé tartozik. A világ vezető globális városa. Az USA és a Föld első számú, üzleti, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kutatási és fejlesztési, technológiai, média, művészeti és szórakoztatóipari központja. A világ legnagyobb és legjelentősebb pénzügyi központja. Tőzsdéje a legnagyobb a világon. A világgazdaság három nagy centruma közül (London és Tokió a másik kettő) a legmeghatározóbb szerepet tölti be. Itt található az ENSZ, és a világ legjelentősebb transznacionális vállalatainak és legnagyobb bankjainak a székhelye is. A világ egyik leglátogatottabb városa és a legtöbb GDP-t termelő város is egyben. Igen sokrétű és világhírű kulturális élete miatt a Föld kulturális fővárosaként is szokás emlegetni. Egyike a világ négy nagy divat fővárosának. (London, Párizs és Milánó a másik három) A globális zeneipar és a nemzetközi diplomáciai élet legfontosabb központja. Repülőtere, a John F. Kennedy nemzetközi repülőtér az egyik legforgalmasabb a világon és az Egyesült Államok vezető légikikötője a nemzetközi légi utasforgalom tekintetében. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában; szárazföldi területe 789 km², lakossága az agglomeráció nélkül, 8 453 558 fő.[1][2][3][4]

Az azonos nevű tagállamban található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek, illetve (az állam megjelölésével) New York, New York-nak. Közkedvelt elnevezése még a Big Apple (Nagy Alma), de utalnak rá úgy is, hogy A város, ami soha nem alszik.

Öt nagy kerületre osztható, amelyek a következők: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island, melyek egyben New York állam megyéi. A városban több mint 800 nyelvet beszélnek, amivel nyelvi szempontból a legsokszínűbb.[5] A New York-i agglomeráció 19,1 milliós lakosságával ({{szám|17400|km²), az USA legsűrűbben lakott területe, és része az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatal által meghatározott New York–Newark–Bridgeport összetett statisztikai területnek, mely több mint 22 millió lakossal a legnépesebb az országban.

1624-ben alapították holland telepesek Új-Amszterdam néven, majd 1664-ben angol fennhatóság alá került.[6] Később kapta a New York nevet az angliai York hercege, Jakab (James) tiszteletére. 1785 és 1790 között az USA fővárosa is volt.[7] Az ország legnagyobb városa 1790-től.[8]

New York számos körzete, nevezetessége vált ismertté a külföldiek számára is az idők folyamán. A Szabadság-szobor bevándorlók millióit köszöntötte, amikor hajójuk megérkezett az öbölbe a 19. század végén, és a 20. század elején. A Times Square-t gyakran emlegetik a Világ kereszteződéseként is, ami találó név, hiszen ez az egyik legforgalmasabb a világon. New York pénzügyi központja, a Wall Street Alsó Manhattanben, amelyet a világ legfontosabb pénzügyi központjaként tartanak számon.[9][10][11][12][13][14] Végül, de nem utolsósorban, a világ vezető tőzsdéje, a New York Stock Exchange is itt található. Számos főiskola és egyetem található New Yorkban: Columbia Egyetem, New York Egyetem és a Rockefeller Egyetem, amik a világ legnívósabb oktatási intézményei közé tartoznak.[15]

2003. évi bruttó bevétele 488,8 milliárd dollár volt, amivel a városok rangsorában az első helyre került; az USA-tagállamok közül csak ötnek volt nagyobb bevétele, sőt a világ országai közül is csak tizenötnek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape (más néven delaware) indiánok különböző csoportjai lakták (manahattoes, canarsies és raritan).[16] 1524-ben Giovanni da Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a majdani város helyén. Őt Henry Hudson brit felfedező követte 1609-ben.[17]

A város „anyakönyvi kivonata”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New Amsterdam 1664-ben, angol fennhatóság alatt, melynek köszönhetően ma New Yorkként ismerjük

Henry Hudson 1609 szeptemberében hajózott fel, a ma az ő nevét viselő folyón a holland Kelet-indiai Társaság hajóján. Az Ázsiába vezető átjárót kereste, de sohasem találta meg, mivel ilyen ott nem létezett. Felfedezései nyomán később holland expedíciók keltek útra és a helyi indián törzsekkel folytatott szőrmekereskedelemből húztak hasznot. Hudson 1610-ben már egy angol társaság szolgálatában tért vissza az északnyugati átjárót keresni. A telet a jég fogságában töltötte és 1611 nyarán, mikor tovább akart indulni, a hajó legénysége fellázadt. Hudsont, 10 éves fiát és 8, a lázadáshoz nem csatlakozó személyt kitették a Hudson-öböl környékén.

Hudson expedíciója után, 1626-ban egy holland szőrmekereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) néven [18] (magát a gyarmatot Új-Hollandiának hívták). Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkin indiánoktól néhány árucikkért.[19][20] A telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekült hugenottáknak.

1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, mely angol kézen is maradt a második angol-holland háborút lezáró bredai egyezmény értelmében (1667). A várost ekkor nevezték át Új Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak (James) a tiszteletére, aki II. Károly király öccse volt. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett.[21]

Az olasz bevándorlók lakta Mulberry Street a New York-i Manhattanben, 1900 körül (színezett fénykép)

Az amerikai függetlenségi háborúban, a brooklyni (vagy Long Island-i) csatában a város jó része leégett és brit megszállás alá került 1783. november 25-ig. Ezen a napon tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Egyesült Államok területéről (Evacuation Day). Április 30-án a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt, itt ülésezett a Kontinentális Kongresszus.

A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett, a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult.[22] New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét (Commissioners' Plan of 1811), melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki, illetve elkészítették az Erie-csatornát (1819), ami könnyebben megközelíthetővé tette a kikötőt a középnyugati államok és Kanada agrárvidékei felől.[23] 1835-re, Philadelphiát megelőzve, New York lett az USA legnagyobb városa. A helyi politikusok a Tammany Hall uralma alá kerültek, ami egy politikai gépezet, és az ír bevándorlók támogatásával működött.[24] Számos irodalmár élt a városban az 1830-as és az 1840-es évek között, úgy mint William Cullen Bryant, Washington Irving, Herman Melville, Rufus Wilmot Griswold, John Keese, Nathaniel Parker Willis, és Edgar Allan Poe. Az idős városi arisztokrácia kereskedőkből álló rétege lobbizta ki magának a Central Park alapítását, ami 1857-ben az USA első telepített városi parkja lett. Egy jelentősnek mondható szabad fekete lakosság létezett ebben az időben Manhattanben, és Brooklynban is. Számos rabszolgát tartottak fogva az 1830-as évekig New Yorkban, viszont később a rabszolgafelszabadítást szorgalmazók központjává vált. A város fekete lakossága 1840-ben meghaladta a 16 000-et.[25] Az íreket sújtó Nagy Éhezés hatására hatalmas mértékben áramlottak a városba ír bevándorlók. Több mint 200 000 bevándorló után, átlagban négy New York-iból egy ír volt.[26]

Manhattan madártávlatból, 1873-ban.

Az amerikai polgárháború során (1861-1865), bár az állam az Unióhoz tartozott, a város lakosai közül sokan a Konföderációval szimpatizáltak, részben a déli államokkal való kereskedelmi kapcsolatok, részben a kötelezővé tett katonai szolgálat miatt. Az elégedetlenség az 1863-as évben Unió-ellenes lázadást szült, amely legalább ezerkétszáz halálos áldozatot követelt.[27]

New York Williamsburg felől, 1848-ban (litográfia)
Manhattan déli része (1931 körül)
Dél-Manhattan napjainkban

A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkező milliók első megállója, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.

1874-ben, illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg Nagy-New York (Greater New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz a környező megyékből leválasztva három további kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet 1883-tól a Brooklyn híd kötött össze a szigettel. 1914-ben Bronxból önálló megye jött létre. Az 1904-től működésbe lépő New York-i metró segítette az új kerületek összeköttetését.

A 20. század elején két nagyobb katasztrófa történt: 1904. június 15-én a General Slocum nevű gőzhajó gyulladt ki az East Riveren, több mint ezer ember (1021) – főként német bevándorlók – haltak meg; 1911. március 25-én a Greenwich Village-ben lévő Triangle gyár égett le, 145 ruhakészítő munkásnő veszett oda. Utóbbi eset hatására a város tűzoltósága jelentős támogatást kapott, és tűzvédelmi szabályzatot dolgoztak ki a munkahelyek számára.

A nem fehér lakosság száma 1890-ben 36 620 volt.[28] Az 1920-as években New York elsődleges célállomása volt az amerika déli részéről elvándorló afroamerikaiak körében, a Nagy Vándorlás idején. 1916-ra a város adott otthont Észak-Amerika legnagyobb diaszpórájának. A harlemi reneszánsz fénykorának idején, gazdasági robbanás hatására indult el a felhőkarcolók építése a városban.

A 20. század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrótársaság, az Interborough Rapid Transit 1904-ben jött létre, és a felszíni vasúti közlekedési vonalak száma is nőtt. Az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.

Az 1920-as évekre New York a világ legsűrűbben lakott városává nőtte ki magát, megelőzve Londont, ezzel kiérdemelve a világ első óriásvárosa címet.[29] A nagy gazdasági világválság meghozta a változást a városba, ugyanis a nyolcvan éven át vezető pozíciót betöltő Tammany Hall helyett a reformer Fiorello La Guardia kezébe került a város vezetése.[30]

A második világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főként Kelet-Queensben. 1951-ben az ENSZ áttette székhelyét a queensi Flushing Meadows Parkból Manhattan keleti oldalára.

Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, ipara meggyengült, lakossága megfogyatkozott, rasszista zavargások törtek ki. Az 1970-es évekre a bűnözés által leginkább sújtott várossá vált. 1975-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott, adósságának rendezését a Municipal Assistance Corporation-re kellett bíznia, melynek elnöke Felix Rohatyn volt; New York állam pedig egy felügyelő testületet hozott létre a költségvetés ellenőrzésére (Financial Control Board).

Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. Az 1990-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak, és a városból elköltözők száma is csökkent, sőt most már nemcsak külföldről, de belföldről is sok itt letelepedni szándékozó érkezett. Az évtized végén kezdődő dot com-korszak egyik legnagyobb nyertese New York lett, a fellendülés újabb hullámának egyik legszembetűnőbb jele az ingatlanárak megugrása volt.

A 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni terrortámadás közel háromezer áldozatot követelt. A területen 2011-re tervezik felépíteni a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Tower-t (Szabadság-torony). A következő évtized folyamán más, a város arculatát átformáló építkezések is várhatóak, mind a közösségi, mind a magánszektorban (évente több mint 25 ezer új lakás/lakóház készül).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műholdkép New Yorkról.

New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214,4 km², ebből 785,6 km² szárazföld és 428,8 km² víz (35,31%).

A Hudson folyó – más néven North River ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jersey, bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. East River ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna.
A városban több híd is van, ezek azonban mind az utóbbi East River fölött ívelnek át. Északról délre: a Throgs Neck-híd, a Bronx-Whitestone-híd, a Robert F. Kennedy híd, a Queensboro híd, a Williamsburg híd, a Manhattan híd és a Brooklyn híd. Még délebre a Verrazano-Narrows híd található, ami Brooklynt és Staten Islandet köti össze. Jersey felé csak egy híd van, az északabbra található George Washington híd, amúgy két nagy alagút bonyolítja az arrafelé irányuló forgalmat: a Lincoln alagút és a Holland alagút. De Queens és Brooklyn felé is vezet egy-egy alagút.

A Hudson a New York-i öbölbe ömlik, amelyet egy felső, zártabb (Upper New York Bay) és egy alsó, az óceánra nyitott (Lower New York Bay) részre oszt a The Narrows (a szó jelentése 'szoros'), e fölött ível a Verrazano-Narrows híd.

A 17. századi holland telepesek – akárcsak hazájukban – több part menti területet feltöltöttek, leginkább Manhattan déli részén. A következő századokban főként ezen a szigeten folytak hasonló munkálatok, délnyugati kiszögellését, a Battery Park Cityt például az 1970-es években hozták létre. Nemcsak a partvonalat tolták előrébb, de jópár kisebb sziget területét is megnövelték, és az emberi beavatkozásnak köszönhetően sok helyen a domborzati viszonyok is átalakultak. (Napjainkban, bár a város legnagyobb része bőven a tengerszint felett helyezkedik el, a világóceán vízszintjének emelkedésével egyes részei veszélybe kerülhetnek.)

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USA ezen részén nedves kontinentális éghajlat uralkodik, amelyben – partvidéki terület lévén – nincsenek komolyabb hőmérséklet-ingadozások, ugyanakkor az időjárás meglehetősen kiszámíthatatlan. A legkellemesebb évszak az ősz. A telek általában hidegek, sokszor nagyobb havazásokkal, melyek megbénítják a várost – de előfordul már-már hűvös, hó nélküli tél is. Átlagosan a leghidegebb hónap a január, 0,1 °C-os átlaghőmérséklettel. A tavasz enyhe, késő márciusban 10-15, kora júniusban 25-30 °C a jellemző (egy-egy késői hóvihar azonban még áprilisban is elérheti a várost), míg nyáron nem ritka a 32-38 °C közötti érték sem, bár ennél jóval alacsonyabb is lehet a hőmérséklet. Évente legalább 234 napon van valamennyi napsütés, és átlagban az év 58%-a mondható naposnak.


New York éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 22,2 23,9 30,0 35,6 37,2 38,3 41,1 40,0 38,9 34,4 28,9 23,9 41,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,3 5,0 9,9 15,9 21,6 26,1 29,0 28,0 23,7 17,5 11,7 6,1 16,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −3,2 −2,2 1,7 6,8 12,3 17,4 20,4 19,8 15,7 9,8 5,0 −0,2 8,6
Rekord min. hőmérséklet (°C) −21,1 −26,1 −16,1 −11,1 −2,2 6,7 11,1 10,0 3,9 −2,2 −13,9 −25,0 −26,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 105 80 111 109 119 98 117 107 107 98 111 100 1262
Forrás: NOAA [31]


Környezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New York a tömegközlekedés fejlettségének (USA-ban a legjobb) köszönhetően évente közel 6,8 milliárd liter üzemanyagot spórol meg országosan, így a város energiatakarékosság szempontjából vezető helyen áll.[32] Az egy főre jutó üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátás 7,1 tonna, szemben az országos 24,5 tonnás átlaggal.[33] A New York-iak az országosan kibocsátott üvegházhatású gázok 1%-áért felelősek,[33] habár 2,7%-át teszik ki a teljes lakosságnak. Meglepő, de egy átlag New York-i feleannyi elektromosságot használ, mint egy San Franciscó-i, és negyed annyit, mint egy dallasi.[34]

2010 júliusa óta a városban több mint 3700 hibrid taxi üzemel, több mint bármelyik másik észak-amerikai nagyvárosban

Az asztmás, és más légúti betegségekben szenvedők egyre magasabb előfordulása miatt, az utóbbi időben a város nagy hangsúlyt fektet a környezetkárosítás minimalizálásába.[35] A város vezetése azon van, hogy minél energiatakarékosabb berendezéseket helyezzen el az irodákban, és a lakásokban.[36] New York ad helyet a világ legtöbb hibrid taxijának, összesen 3715 darabbal, melyek a New York-i taxik 28%-át teszik ki, megelőzve ezzel minden észak-amerikai nagyvárost.[37]

A város ivóvízkészlete a Catskill Mountains vízgyűjtő területről származik.[38] A vízgyűjtő integritásának, és a természetes, öntisztuló mechanizmusnak köszönhetően, New York egy azon négy amerikai nagyváros közül, ahol nem kell mesterséges víztisztítást alkalmazni, ugyanis a víz kellőképpen tiszta.[39] New York az egyedüli város Amerikában, ahol a saját autóval rendelkezők kisebbségben vannak, ugyanis a háztartások 55%-ának nincs saját autója.

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a New Jersey-i Hobokenből, a kép bal szélén a George Washington híddal, középen Manhattan belvárosával, és a Verrazano-Narrows híddal a kép jobb szélén
Panorámakép a New Jersey-i Hobokenből, a kép bal szélén a George Washington híddal, középen Manhattan belvárosával, és a Verrazano-Narrows híddal a kép jobb szélén
New York - 1977

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manhattan városképét általában számos felhőkarcolójával jellemezzük, mivel a város helyet ad a világ néhány legmagasabb épületének. A legismertebbek az Empire State Building, a Chrysler Building, a New York Life Insurance Building, az 570-es torony, a Cityspire, a Metropolitan Life Building (korábban PanAm Building), és persze a lerombolt World Trade Center. Nem kimondottan felhőkarcoló, de ismert magas épület még a Flatiron Building és az ENSZ-székház, a Secretariat Building is. New Yorkban 2008. augusztusa óta 5538 felhőkarcolót tartanak számon,[40] melyek közül 50 magasabb 200 méternél. Ezzel a teljesítménnyel minden amerikai nagyvárost maga mögé utasított, és világviszonylatban is csak Hongkong előzi meg.[41] A város számos építészeti csodának ad helyet, melyek a legkülönfélébb stílusban épültek az idők folyamán. A Woolworth Building 1913-ból, a korai neogótika jegyeit magán hordozva.

A Chrysler Building Art déco stílusával, annak kúpos acélcsúcsával hűen tükrözi a város egyre szűkülő képét. Az épület 61. emeletén található sas a másolata, az 1928-as Chrysler motorháztetején megtalálható díszsasnak.[42]

A nemzetközi építészeti stílusra a legjobb példa az Egyesült Államokban az 1957-es Seagram Building. A Condé Nast Building 2000-ből ragyogó példája az amerikai felhőkarcolók környezeti konstrukciójára.

New York nagy lakónegyedeit gyakran jellemezik a klasszikus barnakő lépcsőkkel és bérházakkal, melyek többsége az 1870-es és 1930-as évek között, a hirtelen népességnövekedés hatására épült.[43] A kő és a tégla a város fő építőelemeivé váltak, miután korlátozták a fa házak építését az 1835-ös nagy tűzvészt követően.[44]

A város számos épületének megkülönböztető jegye a tetőre szerelt víztornyok. Az 1800-as években, a város életében szükségessé vált a telepítésük, ugyanis a New York-i alapkőzet miatt nem alakul ki a vízvezetékekben nyomás a 6. emelet felett. Ráadásul a víztornyok az alsó szinteket megóvják a túl nagy nyomás kialakulásától, ami a vízvezetékek töréséhez vezetne.[45]

A Garden lakások az 1920-as években váltak népszerűvé, leginkább a város félreeső területein, beleértve a queensi Jackson Heightst is.[46]

Parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összesen több mint 113 km² városi park kap helyet New Yorkban, és több mint 23 km nyilvános strand.[47][48] Jelentősebb parkok: Central Park, Prospect Park, Flushing Meadows-Corona Park, Forest Park, és a Washington Square Park. A legnagyobb a Pelham Bay Park. A városi park alapítvány több mint 1200 ingyenes programot kínál a látogatónak egy évben, beleértve a Central Park megrendezett nyári, és a Charlie Parker Jazz fesztivált is.

A Central Park, az USA leglátogatottabb parkja
A Central Park, az USA leglátogatottabb parkja

Városrészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New York öt kerülete: 1.  Manhattan 2.  Brooklyn
3.  Queens 4.  Bronx 5.  Staten Island

A New York-iak a várost gyakran „az öt kerület”-ként (the Five Boroughs) emlegetik, mivel a „város” (the City) szót Manhattanre használják; a többi városrész összefoglaló neve „a külső kerületek” (the Outer Boroughs). Ugyanakkor a New York City kifejezés az egész várost jelenti.

  • Manhattan (New York megye, lakossága 1 629 054 fő)[1], a legsűrűbben lakott kerület a városban, benne található a Central Park, és a város felhőkarcolóinak túlnyomó többsége. A kerület a város pénzügyi, és több országos szervezet központja is, emellett számos egyetem és kulturális központnak is otthont ad. A kerület három fő részre van osztva: alsó és felső Manhattanre, valamint a városközpontra. A Central Park további részekre osztja a várost, úgy mint Felső kelet Manhattan és Felső nyugat Manhattan, valamint a parktól északra fekszik Harlem.
  • Bronx (The Bronx) (Bronx megye, lakossága 1 397 287 fő)[1], a város legészakibb kerülete, a híres Yankee Stadion, és a New York Yankees otthona. A kerület az egyetlen, amely teljes egészében a kontinensen helyezkedik el, kivéve Marble Hill-t, ami ugyan a kontinensen van, viszont Manhattan városnegyede.
  • Brooklyn (Kings megye, 2 472 523 fő)
  • Queens (Queens megye, 2 225 486 fő)
  • Staten Island (Richmond megye, 459 737 fő)

Ezenfelül magukat a kerületeket számos városnegyed alkotja.

Közigazgatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New York önkormányzata New York állam parlamentjének alárendelt testület, de a törvényhozói és a végrehajtói hatalom terén nagyfokú önállóságot élvez.

A végrehajtó testület feje a polgármester, akit a polgárok közvetlenül választanak. Helyettesein keresztül ő irányítja a polgármesteri hivatal öt osztályának (üzemeltetési, gazdasági és újjáépítési, stratégiai, közigazgatási, valamint jogi) és számos független kormányzati hivatalnak a munkáját.

A törvényhozó testület, a városi tanács egykamarás, 51 tagú (egy képviselőre kb. 157 ezer lakos jut), négyévente választják, elnöke mindig a többségi párt vezetője. Az egyszerű többséggel elfogadott törvényeket a polgármester hagyja jóvá; ha vétót emel, a tanács harminc napig újratárgyalhatja a javaslatot, de elfogadásához már kétharmados többség szükséges.

Bár New York öt kerülete (borough) egyben öt megye (county) is, nincsenek megyei önkormányzatai: az egyes kerületek ún. kerületi elnököt (borough president) választanak, aki egy nem túl jelentős költségvetés beosztásáról dönt, illetve a hivatalával együtt járó bizottsági tisztségeket tölti be.

Megyei szintű bíróságok szintén nincsenek: a városnak egy polgári jogi és egy büntetőjogi bírósága van, utóbbi feladatait részben a családjogi bíróság látja el. (A családjogi bírókat – New York állam gyakorlatától eltérően – nem választják, hanem a polgármester nevezi ki őket, tíz évre.)

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A New Amsterdam Theatre

Színházak és előadótermek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A New York-i színházi negyed a Times Square környékén található, Manhattan Midtown nevű részén. Tízezreknek ad munkát, és – mivel egy broadwayi előadás megtekintése sok turista programjának is része – jelentős bevételt hoz a városnak.

A közismert Broadway-színház megjelölés nem csak a Broadwayen lévő intézményeket jelöli, hanem a 39 nagyobb (legalább 500 férőhelyes) színházat (melyeknek valójában csak kis hányada található a főútvonalon). Az ún. Off-Broadway színházak 100-500 férőhelyesek, kisebb költségvetésű és kisebb érdeklődésre számot tartó, gyakran kísérleti darabokat játszanak, de több itt bemutatott mű átkerül a nagyobb színházakba is. Az Off-Off-Broadway színházak közönsége legfeljebb száz fős, az ezekben játszó színészek többsége amatőr.

A leghosszabb ideig műsoron lévő darab Andrew Lloyd Webber Macskák című musicalje volt, amelyet 1982 és 2000 között 7485 alakalommal játszottak a Winter Garden Theaterben.

A koncerteknek, opera-, tánc- vagy más előadásoknak otthont adó intézmények között a legnagyobb a Lincoln Center for the Performing Arts, melynek épületegyüttesében tizenkét társulat működik (például a New York-i Filharmonikusok, a Metropolitan Opera, a New York City Opera, New York City Balett és a Jazz at Lincoln Center). Ismertebb előadótermek még: a Carnegie Hall, a Radio City Music Hall és a Brooklyni Zeneakadémia.

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New York évtizedek óta a jazz, a rock és a blues fővárosa, s itt születtek meg olyan stílusok, mint a hip hop, a latin freestyle, a diszkó és a punk rock, illetve a salsa, ami a hatvanas években jött létre a város latin negyedeiben kubai, Puerto Ricó-i és dominikai hatások vegyítéséből. New York, mint kulturális olvasztótégely, emellett jelentős világ- és folkzenei színteret is fenntart, így megtalálható itt az ír-amerikai (kelta), és a zsidó (klezmer) zene is. A XX. század elején rohamos fejlődésnek induló kotta- és zeneipar is e városhoz köthető. A Broadway zenés színházai és a Tin Pan Alley komponistanemzedéke (George Gershwin, Jerome Kern, Cole Porter, Irving Berlin) tette New York Cityt az amerikai könnyűzeneipar központjává.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New York legismertebb szépművészeti múzeumai a Metropolitan Művészeti Múzeum, amely a régebbi korok és a Modern Museum of Art (MoMA), valamint a Guggenheim Múzeum, amelyek a 20. század művészetét mutatják be. A természettudományi múzeumok közül a legnagyobb az American Museum of Natural History, a hozzá tartozó Hayden Planetáriummal. Sok kisebb, egy-egy szűkebb területtel foglalkozó gyűjtemény is található a városban, mint az El Museo del Barrio, mely a latin-amerikai kultúrákkal, vagy a Cooper-Hewitt National Museum of Design, mely a formatervezéssel kapcsolatos kiállításoknak ad helyet. Az Ötödik sugárút egy mérföldnyi szakaszát az ott lévő számos múzeum miatt Museum Mile-nak nevezik.

Televízió és film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hollywood létrejötte előtt itt volt az amerikai filmgyártás központja; a queensi Kaufman-Astoria stúdióban már a Marx testvérek és W.C. Fields is forgatott. Napjainkban Los Angeles után a második legmagasabb bevételt termelő filmipar a New York-i.

Az USA négy legnagyobb televíziócsatornájának (ABC, CBS, Fox Network és NBC), valamint a Music Televisionnek és az HBO-nak is New Yorkban van a székhelye. A város hivatalos tévécsatornája az NYC TV, melyet az NYC Media Group működtet.

A város mint színhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megszámolni is nehéz lenne, hogy hosszú évtizedek alatt hány és hány filmes produkció, film, filmsorozat és egyéb műsor játszódott, illetve készült New Yorkban, vagy szólt épp New Yorkról. A városban játszódó történetek legtöbbje talán bűnügyi témájú, krimi, thriller, New Yorkra mint a "bűnös nagyvárosra" apellálva. Rajtuk kívül, hozzájuk hasonlóan legtöbbször még vígjátékoknak, romantikus alkotásoknak is szolgáltat nagyvárosi környezetet. Sok dráma, horror, mese, sci-fi és más műfajú produkció is New Yorkban játszódik. A felhőkarcolók, a zsúfolt utcák, a hidak, a hatalmas forgalom ideálisak egy lüktető nagyváros történetbeli érzékeltetéséhez. Akciófilmekben, de főleg katasztrófafilmekben ugyancsak rengetegszer támadták meg, rombolták le szörnyek, földönkívüliek, terroristák, meteoritok, szökőárak, egyéb különféle csapások.

A 2001-es terrortámadás különösen érzékenyen érintette a filmipart is az ott élőkön kívül, mikor az addigi fikciók részben megvalósultak. Az esemény után el is kellett halasztani minden ilyen vagy hasonló témájú akciófilm bemutatóját, függetlenül attól, hogy New Yorkban játszódott-e.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A New York-i tőzsde (NYSE) épülete

New York kialakulásának és kezdeti fejlődésének fontos tényezője volt a Hudson folyó torkolatában kialakult öböl, mely kiváló kikötőként szolgált. Jelentősége és két vetélytársával, Bostonnal és Philadelphiával szembeni előnye tovább nőtt, amikor 1819-ben elkészült az Erie-csatorna. A régi kikötő a Manhattan déli csücskének Long Island felőli oldalán lévő South Streetnél volt, ma már nem használják. Az 1950-es évektől a forgalom jórészt a New Jersey-i Port Newark-Elizabeth Marine Terminalra tevődött át; a kereskedelem és a szolgáltató szektor azonban továbbra is New York gazdaságának legmeghatározóbb területei.

Az ipar a 19. század közepén jutott egyre fontosabb szerephez, legjelentősebb ágazata a textilgyártás volt; a 20. század végére azonban a megnövekedett telekárak miatt az ipari létesítmények száma csökkenni kezdett.

New York a világ egyik legjelentősebb és valószínűleg legismertebb pénzügyi központja, a Wall Street legalább annyira a város szimbólumának számít, mint a Szabadság-szobor. Több tőzsde is itt található (NYSE – New York Stock Exchange, NASDAQ – National Association of Securities Dealers Automated Quotations, AMEX – American Stock Exchange, NYMEX – New York Mercantile Exchange, NYBOT – New York Board of Trade).

New York a székhelye olyan világszerte ismert cégeknek is, mint például Avon, Estée Lauder, Pfizer, Reuters, Sony Music Entertainment, Time Warner. (Teljesebb lista az angol Wikipédiában.) Az országban itt található a legtöbb médiacég és kiadóvállalat; a manhattani Madison sugárút az amerikai reklámipar, a Hetedik sugárút pedig a szépségipar központja. A Fortune magazin 500-as listáján szereplő amerikai cégek közül a legtöbb New York-i.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1790 33 131
1800 60 515 82,7%
1810 96 373 59,3%
1820 123 706 28,4%
1830 202 589 63,8%
1840 312 710 54,4%
1850 696 490 122,7%
1860 813 669 16,8%
1870 942 292 15,8%
1880 1 206 299 28%
1890 1 515 301 25,6%
1900 3 437 202 126,8%
1910 4 766 883 38,7%
1920 5 620 048 17,9%
1930 6 930 446 23,3%
1940 7 454 995 7,6%
1950 7 891 957 5,9%
1960 7 781 984 −1,4%
1970 7 894 862 1,5%
1980 7 071 639 −10,4%
1990 7 322 564 3,5%
2000 8 008 288 9,4%
2010 8 453 558 5,6%

A városban minden rendű-rangú ember, társadalmi réteg képviseltetve van. A kontraszt látványos: az üzleti milliomosrétegtől a szegény vagy épp hajléktalan rétegig bezárólag minden társadalmi csoport jelen van az utcák, irodaházak, apartmanok, bérházak, közterek, kávézók, külvárosok, vagy épp az agglomerációba tartozó kertvárosok által nyújtott közegben.

Az USA Népszámlálási Hivatalának (United States Census Bureau) adatai szerint 2000-ben New York lakossága 8 008 278 fő volt (az itt élő családok száma 1 852 233; egy család tagjainak átlagos száma 3,32). A népsűrűség 10 194,2 fő/km², egy négyzetkilométerre átlag 4074,6 lakás/lakóház jut (a lakóegységek száma 3 200 912).

A népesség összetétele: 44,67% európai (ebből 0,7% magyar[forrás?]), közel-keleti vagy észak-afrikai; 26,59% afrikai amerikai, 0,52% indián, 9,83% ázsiai, 0,07% csendes-óceáni, 13,42% egyéb és 4,92% több rasszhoz tartozó. A spanyol vagy latin-amerikai származásúak aránya 26,98%. Külföldön született a lakosság 35,9%-a (18,9% Latin-Amerikában, 8,6% Ázsiában, 7% Európában).

New Yorkban lakik az ország legnagyobb zsidó közössége, mintegy 972 ezer fő (2002-es adat), itt van a központja a haszidizmus lubavicsi ágának, valamint a szatmárnémeti és a brooklyni zsidó családoknak.

A 3 021 588 háztartás átlagbevétele 38 293 dollár; 37,2%-ukban élnek házaspárok, az egyedül élők aránya 31,9% és 29,7%-ukban él legalább egy tizennyolc év alatti.

Az egy főre jutó bevétel 22 402 dollár (a férfiak átlag 37 435, a nők 32 949 dollárt keresnek). A létminimum alatt él a népesség 21,2 (a családok 18,5) százaléka, közöttük 30% a tizennyolc év alatti és 17,8% a hatvanöt év felettiek száma.

A város lakosainak 24,2%-a 18 év alatti, 10%-a 18 és 24 év közötti, 32,9%-a 25 és 44 év közötti, 21,2%-a 45 és 64 év közötti és 11,7%-a 65 év feletti. A lakosság életkorának középértéke 34 év. 100 nőre 90 férfi jut, csak a 18 évnél idősebbeknél az arány 85,9:100.

A munkanélküliség 2005 márciusában 5,2% volt, ami megfelel az országos átlagnak.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New Yorknak két igazán ismert és mondhatni népszerű közlekedési formája van: a taxi és a metró.

Taxi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A taxizás nagyon egyszerű és kényelmes megoldás New Yorkban, ahol autózni nagyon bajos, parkolóhelyet találni szinte lehetetlen, és hamar elszállítják a tilosban parkolókat. Nem beszélve a dugókról, amik szintén mindennaposak, ezeken taxival sem lehet egykönnyen átjutni. Mindenesetre alkalmi közlekedésre a lakosságnak így is a taxi a legideálisabb. A taxizás, illetve a taxi sokáig egyet jelentett a Checker cég taxijaival.[52][53] Számos modelljük közül a Marathon és a Superba vált a leginkább ismert New York-i sárga-taxivá. Mára azonban már mind eltűntek: a cég nyolcvanas évek eleji megszűnése után végül 1999-ben szanálták az utolsókat is, melyekre árverésen lehetett licitálni. Helyüket modernebb, korszerűbb járművek vették át (Chevy Impala, Chevy Caprice, Ford Crown Victoria stb.), illetve ezek már a Checker-éra alatt is megjelentek. Jelenleg a taxik 28%-a már korszerű, hibrid taxi, melyek károsanyag-kibocsátása sokkal kisebb, mint elődeiké.

Metró[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasonlóan népszerű a metró is: a külvárost a belvárossal és a belvároson belüli pontokat is hálózatszerűen összekötő metró szintén könnyű és ideális közlekedési eszköz az ott élőknek, főleg hogy éjjel-nappal üzemel, de este 9 után már nem tanácsos metrózni. A vonalak teljes hossza 714 mérföld. A vonalak számmal, az állomások betűvel vannak jelölve. A szövevényes hálózatban könnyű eltéveszteni az irányt, így tanácsos figyelmesnek lenni és egy bárhol beszerezhető térképpel[54] utazni.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lehet még busszal is utazni, de az inkább városnézésre alkalmas, mivel bizonyos napszakokban amúgy is rendszertelenül közlekedik. De természetesen lehetőség van autókölcsönzésre is, ahogy limuzin- vagy helikopterbérlésre is. Ezeken kívül sétahajózni is lehet a Hudsonon, sétakocsikázni is konflissal, valamint Manhattan és a Roosevelt-sziget között libegő is jár. Villamos és trolibusz nincs New Yorkban.

A városnak két nagy nemzetközi repülőtere is van: az egyik a délebbre fekvő, jelentős méretű és forgalmú JFK reptér, a másik a tőle északra lévő, valamivel kisebb LaGuardia repülőtér. A New Jerseyben lévő Newarki reptér is bonyolít a városhoz kapcsolódó repülőforgalmat. Több vasútvonal és pályaudvar is van New Yorkban, a legismertebb a Grand Central Terminal és a manhattani Pennsylvania Station.

A város nevezetes szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Címer Város Földrajzi elhelyezkedés Ország Óta
Emblem of Tokyo.svg Tokió Kantó régió (Honsú sziget) Japán Japán 1960
  Peking Észak-Kína Kína Kína[55] 1980
  Kairó Cairo Governorate Egyiptom Egyiptom 1982
Escudo de Madrid.svg Madrid Flag of the Community of Madrid.svg Madrid tartomány Spanyolország Spanyolország[56] 1982
Escudo de Santo Domingo de Guzmán.svg Santo Domingo National District Dominikai Köztársaság Dominikai Köztársaság 1983
Coa Hungary Town Budapest big.svg Budapest Közép-Magyarország Magyarország Magyarország 1992
Coat of arms of Rome.svg Róma Flag of Lazio.svg Lazio (Latium) Olaszország Olaszország 1992
Emblem of Jerusalem.svg Jeruzsálem Jeruzsálem körzet Izrael Izrael 1993
Arms of the Greater London Council.svg London Anglia Anglia Egyesült Királyság Egyesült Királyság 2001
Coat of Arms of Johannesburg.svg Johannesburg Gauteng provincia [57] Dél-Afrika Dél-Afrika 2003

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c U.S. Census Bureau, Population Division, Table 5. Annual Estimates of the Resident Population for Minor Civil Divisions in New York, Listed Alphabetically Within County: April 1, 2000 to July 1, 2009 (SUB-EST2009-05-36) and Table 1. Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places Over 100,000, Ranked by July 1, 2009 Population: April 1, 2000 to July 1, 2009 (SUB-EST2009-01), Release Date: June 2010, retrieved on July 31, 2010
  2. American Fact Finder (U.S. Census Bureau): New York by County - Table GCT-PH1. Population, Housing Units, Area, and Density: 2000 Data Set: Census 2000 Summary File 1 (SF 1) 100-Percent Data, retrieved on February 6, 2009
  3. NYC Profile (PDF). New York City Department of City Planning. (Hozzáférés: 2008. május 22.)
  4. Roberts, Sam. „It's Still a Big City, Just Not Quite So Big”, 'The New York Times (May 22, 2008), 2008. május 22. (Hozzáférés ideje: 2008. május 22.) 
  5. Roberts, Sam. „Listening to (and Saving) the World's Languages”, The New York Times, 2010. április 28. (Hozzáférés ideje: 2010. április 29.) 
  6. Shorto, Russell. The Island at the Center of The World, 1st Edition. New York: Vintage Books (2005). ISBN 1-4000-7867-9 
  7. The Nine Capitals of the United States. United States Senate. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  8. Rank by Population of the 100 Largest Urban Places, Listed Alphabetically by State: 1790–1990. U.S. Census Bureau, 1998. június 15. (Hozzáférés: 2009. február 8.)
  9. The Best 301 Business Schools 2010 by Princeton Review, Nedda Gilbert. Random House Information Group (2009. október 6.). ISBN 9780375429590. Hozzáférés ideje: 2010. május 30. 
  10. Financial Capital of the World: NYC. Wired New York/Bloomberg. (Hozzáférés: 2010. május 30.)
  11. The Tax Capital of the World”, The Wall Street Journal, 2009. április 11. (Hozzáférés ideje: 2010. május 30.) 
  12. JustOneMinute – Editorializing From The Financial Capital Of The World. (Hozzáférés: 2010. május 30.)
  13. London may have the IPOs.... Marketwatch. (Hozzáférés: 2010. május 30.)
  14. Fondos – Londres versus Nueva York (spanyol nyelven) (PDF). Cinco Dias. (Hozzáférés: 2010. május 30.)
  15. Academic Ranking of World Universities. Arwu.org. (Hozzáférés: 2011. január 18.)
  16. "Gotham Center for New York City History" Timeline 1500–1700
  17. Rankin, Rebecca B., Cleveland Rodgers. New York: the World's Capital City, Its Development and Contributions to Progress. Harper (1948) 
  18. 1664-ig hívták így.
  19. Pieter Schaghen Letter 1626: "[...]hebben t'eylant Manhattes van de wilde gekocht, voor de waerde van 60 gulden: is groot 11000 morgen.[...]" "[...]They have purchased the Island Manhattes from the Indians for the value of 60 guilders. It is 11,000 morgens in size[...]
  20. Value of the Guilder / Euro. International Institute of Social History. (Hozzáférés: 2008. augusztus 19.)(about $1000 in 2006)
  21. A holland Nemzeti Levéltárban őrzik a vásárlásról szóló irományt, amelyet gyakran csak New York anyakönyvi kivonataként neveznek.Kisalföld, 2009. április 7. 20 o.
  22. Ira Rosenwaike (1972)."Population history of New York City". p.55.
  23. Bridges, William. Map Of The City Of New York And Island Of Manhattan With Explanatory Remarks And References (181 1) ; Lankevich (1998), pp. 67–68.
  24. Mushkat, Jerome Mushkat. Fernando Wood: A Political Biography. Kent State University Press (1990). ISBN 087338413X 
  25. "African-Americans in New York City, 1626–1863 by Leslie M. Harris". Department of History at Emory University.
  26. "Cholera in Nineteenth Century New York". VNY, City University of New York.
  27. Cook, Adrian. The Armies of the Streets: The New York City Draft Riots of 1863, 193–195. o (1974) 
  28. Ira Rosenwaike (1972)."Population history of New York City". p.78.
  29. New York Urbanized Area: Population & Density from 1800 (Provisional). Demographia.com. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  30. Allen, Oliver E.. Chapter 9: The Decline, The Tiger – The Rise and Fall of Tammany Hall. Addison-Wesley Publishing Company (1993). ISBN 020162463X. Hozzáférés ideje: 2007. május 25. 
  31. Climatography of the United States No. 20 1971−2000: NEW YORK CENTRAL PARK, NY (PDF). National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
  32. Owen, David. „Green Manhattan”, The New Yorker, 2004. október 18. 
  33. ^ a b Inventory of New York City Greenhouse Gas Emissions (PDF). New York City Office of Long-term Planning and Sustainability, 2007. April. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  34. Global Warming and Greenhouse Gases. PlaNYC/The City of New York, 2006. december 6. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  35. Coburn, Jason, Jeffrey Osleeb, Michael Porter (2006. June). „Urban Asthma and the Neighbourhood Environment in New York City”. Health & Place 12 (2), 167–179. o. DOI:10.1016/j.healthplace.2004.11.002. PMID 16338632.  
  36. DePalma, Anthony. „It Never Sleeps, but It's Learned to Douse the Lights”, The New York Times, 2005. december 11. (Hozzáférés ideje: 2008. szeptember 1.) 
  37. Newman, Andy. „Appeals Court Rejects Effort to Create Hybrid Taxi Fleet”, New York Times, 2010. július 27. (Hozzáférés ideje: 2010. július 31.) 
  38. Current Reservoir Levels. New York City Department of Environmental Protection. (Hozzáférés: 2007. június 4.)
  39. Lustgarten, Abrahm. „City's Drinking Water Feared Endangered; $10B Cost Seen”, The New York Sun, 2008. augusztus 6. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 9.) 
  40. High-rise Buildings of New York City. Emporis.com. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.)
  41. Emporis Skyline Ranking. Emporis.com. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  42. Favorites! 100 Experts Pick Their top 10 New York Towers. The Skyscraper Museum, 2006. január 22. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  43. Plunz, Richar A.. Chapters 3 [Rich and Poor] & 4 [Beyond the Tenement], History of Housing in New York City: Dwelling Type and Change in the American Metropolis. Columbia University Press (1990). ISBN 0231062974 
  44. Lankevich (1998), pp. 82–83; Wilson, Rufus Rockwell. New York: Old & New: Its Story, Streets, and Landmarks. J.B. Lippincott (1902) 
  45. Elliot, Debbie: Wondering About Water Towers. National Public Radio, 2006. december 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  46. Hood, Clifton. 722 Miles: The Building of the Subways and how They Transformed New York. Johns Hopkins University Press, 175–177. o (2004). ISBN 0801852447 
  47. Mayor Giuliani Announces Amount of Parkland in New York City has Passed 28,000-acre Mark. New York City Mayor's Office, 1999. február 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.); Beaches. New York City Department of Parks & Recreation. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  48. New York legjobb strandjai. 548oranewyorkban.blog.hu, 2012. május 2. (Hozzáférés: 2014. március 31.)
  49. City Park Facts. The Trust for Public Land, Center for City Park Excellence, 2006. June. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  50. General Information. Prospect Park Alliance. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  51. Ladies and gentlemen, the Bronx is blooming! by Beth J. Harpaz, Travel Editor of The Associated Press (AP), June 30, 2008, retrieved on July 11, 2008
  52. Kis Checker-történelem
  53. A New York-i taxizás rövid története
  54. A New York-i metrók térképe
  55. Sister Cities. Beijing Municipal Government. (Hozzáférés: 2009. június 23.)
  56. Madrid city council webpage Mapa Mundi de las ciudades hermanadas. Ayuntamiento de Madrid
  57. occupies part of the former province of Transvaal

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz New York témájú médiaállományokat.