Art déco

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jellegzetes art déco motívum
Golden Gate híd, San Francisco

Az art déco az art décoratif francia kifejezés rövidítése, az 1920-as, 1930-as évek építészeti és iparművészeti irányzata, melynek hatásai ugyanakkor a festészetben, a szobrászatban és a filmművészetben is megmutatkoznak. Franciaországból indult el világhódító útjára, legnagyobb hatása az Amerikai Egyesült Államokban volt, de egész Európában, a Dél-afrikai Köztársaságban és Kínában is szerephez jutott.

Stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredete az art nouveau-hoz, a francia szecesszióhoz vezethető vissza, de magába olvasztotta az avantgárd irányzatok egy-egy jellegzetes elemét is: a konstruktivizmusból merítette a geometriai stilizációt, a futurizmusból a modern kor éltetését, a kubizmusból pedig a festészeti alapokat. További jelentős hatása volt az egyiptomi művészetnek is, mikor 1922-ben felfedezték Tutanhamon-sírját.

A szecesszió organikus és hullámzó, kígyózó motívumaival ellentétben az art déco stílusát egyenes vonalak, geometriai tervezés jellemzi. Az ipar fejlődésének köszönhetően elviekben is hátat fordított elődjének: az egyedi termékekről a tömegtermelés vívmányaira helyezte a hangsúlyt. Mégsem díszített minden lakást art déco lámpa vagy bútor. A stílus a luxus és elegancia egyik kifejezője lett.

A kor fiatalságának megfelelt és hamar meg is tetszett a merész, leegyszerűsített vonalvezetés, az erős, tiszta színvilág, a korszakban újnak számító anyagok: új ötvözetek, a fényezett króm és a bakelit. A krómot és bakelitet is tükörfényesre lehet csiszolni, az art déco újabb stíluselemmel bővült ezáltal.

Az art déco csúcspontja az 1925-ös párizsi világkiállítás volt, ettől kezdve rohamosan elterjedt a világ minden táján. (Magyarország a külpolitikai kapcsolatok miatt nem képviseltette magát, de a stílus ide is eljutott.)

Art déco az építészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chrysler Building, New York
Coit tower, San Francisco
Art déco plakett

A modernista törekvésekkel párhuzamosan bontakozott ki, számos technikai vívmányt átvett, többek között az acélvázas építkezés elvét. Ezzel a technológiával épültek a korszak reprezantatív épületei, a felhőkarcolók, melyek kifejezték a haladás eszményét. Art déco hatás mindenekelőtt a díszítésekben mutatkozik meg. Jellegzetesen ilyen stílusú a Los Angeles City Hall és a New York-i Chrysler Building, geometrikus elemek pedig az akkori világ legmagasabb épületén, az Empire State Buildingen is előfordulnak.

További épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar art déco építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar art déco építészet nem volt önálló, itt leginkább az architektúrától függetlenedő geometrikus dísz rokonítható ehhez a stílushoz.

Képzőművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népszerűsége miatt az art déco jellegű képzőművészetet sokáig giccsnek tartották. Ma már antiknak minősülnek, művészettörténészek és galériák foglalkoznak velük.

Festők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szobrászok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iparművészet, formatervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az art déco stílusát csaknem valamennyi ekkoriban készült berendezési tárgyon megtalálni. Rádióktól, az első televíziókészülékeken át az autókig és a legegyszerűbb berendezési tárgyakig. (tükrök, székek, asztalok, faliórák stb.) Az ekkoriban készült filmek hátterei jellegzetesen art déco berendezésűek. A filmgyárak emblémái is art déco-sak (Warner Bros., Universal Pictures, 20th Century Fox).

Divat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nők leszorították mellüket, az ún. csőruhák jöttek divatba, melyek elfedték természetes idomaikat, a lábból mindenesetre egyre többet engedtek megmutatni. Hajukat rövidre nyírták (bubifrizura), ékszereik, öveik, cipőik pedig ehhez illeszkedtek. A stílus főként Greta Garbo hatására terjedt el. A 30-as években, a gazdasági világválság után előtérbe tört az aszimmetria, a frizurák is valamivel hosszabbak lettek. A férfidivatban jelentős változások ugyanakkor nem történtek, szabásminták, arányok terén (máig is) a 19. század végén kialakult öltözékek és összeállítások érvényesek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vadas József: A magyar art déco. In: Stílusok, korszakok, Corvina 2006.
  • Képes divattörténet az ókortól napjainkig
  • A tudás fája
  • huntfor.com