Oslo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Oslo (1624. – 1877. december 31. között Christiania, 1878. január 1. – 1924. július 11. között Kristiania, de hivatalosan 1925. január 1. óta ismét Oslo) Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem során kétszer is nevet változtatott, először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania, majd Kristiania névre, illetve másodszor 1925. január 1-jén, eredeti nevének visszavételével.

A The Economist 2006. januári listája szerint Oslo a világ legdrágább városa, megelőzve a 14 éve élen álló Tokiót.

Tartalomjegyzék 1 Fekvés 2 Történet 3 Közlekedés 4 Kultúra 5 Nevezetességek 6 Híres osloiak 7 Testvérvárosok 8 Hivatkozások 8.1 Jegyzetek 8.2 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvés

Oslo az Oslofjord északi végénél fekszik. A fjord, amelyet a várossal átellenben fekvő Nesodden-félsziget csaknem kettévág, a várostól délre fekszik; a többi irányból zöld dombok és hegyek veszik körül. A város közigazgatási területén belül 40 sziget (a legnagyobb Malmøya) és 343 tó (a legnagyobb a Maridalsvannet) található – ez utóbbiak egyébként fontos forrásai a város ivóvizének. A legmagasabb pont a 629 m magas Kirkeberget. Bár Oslo népessége más fővárosokkal összehasonlítva nem nagy, szokatlanul nagy a területe, melynek kétharmadát védett erdők, dombok és tavak teszik ki. Számos parkja és nyílt területe szellős és zöld képet ad neki. Nem ritka esemény (különösen télen) vad jávorszarvasok megjelenése Oslo városiasabb részein sem.

Oslo éghajlata nyáron viszonylag meleg, a nyári hónapok átlagos napi csúcshőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot. Általában a lehűlés október vége felé érkezik. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 35 °C volt (1901. július 21-én). A telek hosszúak és hidegek, a januári középhőmérséklet 4,3 °C. A hóesés egyenletesen oszlik el a téli hónapokban; átlagosan évente 30 napig van 25 cm-nél vastagabb hótakaró. A hidegrekord -27,9 °C (1871 februárjában). Az évi átlagos csapadékmennyiség 763 mm, a nyár enyhén csapadékosabb, mint a tél.

[szerkesztés] Történet

Skandináv sagák szerint Oslot III. (Könyörtelen) Harald alapította 1049-ben, nemrég azonban 1000 előtti keresztény temetkezési helyet tártak fel a régészek. Ez adott jogalapot annak, hogy a város millenniumát 2000-ben ünnepeljék.

V. Haakon uralkodása (1299-1319) óta tekintik fővárosnak, mivel ő volt az első király, aki tartósan itt rendezte be udvarát. Ő kezdte el az Akershus nevű erőd építését is. Egy évszázadra rá Norvégia perszonáluniót alkotott Dániával, ami Oslo jelentőségét csökkentette, hiszen a király Koppenhágában székelt.

A város többször is áldozatul esett a tűzvészeknek. 1624-ben, a tizennegyedik ilyen eset után IV. Keresztély király az öböl túloldalán, az Akershus erőd mellett építtette újjá a várost, és a Christiania (később, 1878-1924 között Kristiania) nevet adta neki. A város elkezdte visszanyerni vezető szerepét a kereskedelem és a kultúra terén, de egyeteme csak 1811 óta van. 1814 (a perszonálunió felbomlása) óta ismét főváros. A 19. században számos meghatározó épülettel gazdagodott: ekkor épült például a királyi palota (1825-1848), a Stortinget (parlament, 1861-1866), az egyetem, a nemzeti színház és a tőzsde épülete. Olyan világhírű művészek éltek itt ebben az időszakban, mint Henrik Ibsen, Edvard Munch, Knut Hamsun és Sigrid Undset (utóbbi kettő irodalmi Nobel-díjas). Oslo 1850-ben előzte meg népességszámban Bergent, és vált az ország legnépesebb városává.

[szerkesztés] Közlekedés

Oslo repülőtere az Oslói repülőtér Gardermoenben, amely Skandinávia második legforgalmasabb légikikötője. A fapados légitársaságok viszont nagyrészt a Sandefjordi repülőteret (Oslo-Torp) vagy Oslo legújabb repterét, Rygget használják.

[szerkesztés] Kultúra

Norvégia legfontosabb kulturális intézményei szintén Oslóban vannak. A város központjában található a Nemzeti Színház, a Norvég Színház, az Oslói Új Színház és a Norvég Operaház. Az egyetem régi épületének közelében van a viking kori emlékekben igen gazdag Történeti és Néprajzi Múzeum, valamint a Nemzeti Galéria, norvég és európai művészek festményeinek gazdag gyűjteményével. A keleti Tøyen városzrészben van az arktikus flórát bemutató botanikus kert és az Edvard Munch (1863–1944) gazdag életművét bemutató Munch Múzeum. A Bygdøy-félszigeten áll a Norvég Néprajzi Múzeum, a Viking Hajók Múzeuma, továbbá a Framhuset (ahol Fridtjof Nansen és Roald Amundsen sarkkutató hajóját, a Framot állították ki) és a Kon-Tiki Múzeum (ahol Thor Heyerdahl csendes-óceáni expedícióinak dokumentumai láthatók), végül a Norvég Tengerészeti Múzeum. A város nyugati részén található Frogner parkban Gustav Vigeland (1869–1943) 1600 szobrát és 1200 rajzát állították ki.

Az Oslói Egyetemhez sok tudományos kutatóközpont kapcsolódik, az egyetemi könyvtár pedig az ország legnagyobb ilyen intézménye. A város legismertebb előadóterme a főépület Edvard Munch festményeivel díszített aulája, ahol a Filharmóniai Társaság koncertjeit tartják, és ahol a Nobel-békedíjakat átadják. Oslóban több más felsőoktatási intézmény is működik.

[szerkesztés] Nevezetességek

Oslo főbb nevezetességei:

• Hajómúzeumok a Bogdøy félszigeten: viking hajók, Fram-múzeum, Kon-Tiki
• Városháza: itt adják át minden évben a béke Nobel-díjat
• Munch Múzeum Edvard Munch festő emlékére
• Vigeland szoborcsoport a Frogner parkban
• Holmenkollen síugrósánc
• Akershus kastély és vár (Akershus slott og festning)
• Királyi kastély (Slottet)
• Karl Johans gate, Oslo bevásárlóutcája
• Akersbrygge, revitalizált kikötő

[szerkesztés] Híres osloiak

• Rebekka Bakken, énekesnő
• Ragnar Anton Kittil Frisch, Nobeldíjas közgazdász
• Jostein Gaarder, író
• Sonja Haraldsen, norvég királynő
• Edvard Munch, festő és grafikus
• Jo Nesbø , író és zenész
• Lars Onsager, vegyész és fizikus

[szerkesztés] Testvérvárosok

Oslo a következő városokkal és régiókkal kötött együttműködési szerződést:^[3]:

Göteborg, Svédország Schleswig-Holstein, Németország Sanghaj, Kína

Szentpétervár, Oroszország Vilnius, Litvánia

Hagyományosan Oslo városa ajándékoz egy karácsonyfát minden évben Washingtonnak, Londonnak, Rotterdamnak, Antwerpennek és Reykjavíknak.

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2006, Statistisk sentralbyrå (letöltve: 2007.03.14.)
2. ^ Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2006, Statistisk sentralbyrå (letöltve: 2007.03.14.)
3. ^ Oslo nemzetközi kapcsolatai (2006.12.13.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Oslo község hivatalos honlapja (angol)
• Helyi közlekedés (norvég)
• Statisztikák (norvég)
• Térkép (kerületekkel)
• Oslo magyar nyelvű útikalauz

Norvégia 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Statistisk sentralbyrå[1])

Oslo (825 100) | Bergen (218 000) | Stavanger/Sandnes (177 300) | Trondheim (150 000) | Fredrikstad/Sarpsborg (98 200) | Drammen (91 600) | Skien/Porsgrunn (85 400) | Kristiansand (64 900) | Tromsø (53 000) | Tønsberg (45 400) | Ålesund (44 700) | Haugesund (40 700) | Sandefjord (39 800) | Bodø (35 100) | Moss (34 700) | Arendal (31 200) | Hamar (29 100) | Larvik (23 200) | Halden (22 200) | Harstad (19 500) | Lillehammer (19 400) | Molde (18 600) | Mo i Rana (17 900) | Kongsberg (17 900) | Gjøvik (17 900)