Antwerpen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Antwerpen
Antwerpen főtere és a városháza épülete
Antwerpen főtere és a városháza épülete
zászló
címer
zászlaja címere
Elhelyezkedése
Antwerpen - a város elhelyezkedése Antwerpen tartományban elhelyezkedése
Antwerpen - a város elhelyezkedése Antwerpen tartományban
Koordinátái: é. sz. 51°13′17’’, k. h. 04°23′50’’
Kormányzat
Ország
Régió
Tartomány		  Belgium
 Flandria
 Antwerpen
Alapítás éve i. e. 2. század
Polgármester Patrick Janssens (SP.A)
Népesség
  Város (2007. január 1.)  466.203 fő
Népsűrűség  2.280 fő/km²
Földrajzi jellemzői
Területe  
  Teljes  204.51 km²
Magasság  7 méter m
Időzóna
  Nyáron (DST)		 CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Weboldal: www.antwerpen.be

Antwerpen (hollandul Antwerpen, angolul Antwerp, franciául Anvers) Belgium egyik legfontosabb városa, egyben Antwerpen tartomány székhelye. Lakosságának száma kb. 461,496 (2006. január 1-jén); területe 204.51 km², a népsűrűség 2,257 fő/km². A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Antwerpen teljes populációja kb. 461.496 fő (2006. január) és teljes területe 204,51 km2 2.257 fős népsűrűséggel km2-enként.

Antwerpen régóta fontos város a Benelux államokban mind gazdaságilag mind kulturális szempontból. A Scheldt folyó jobb partján helyezkedik el, így a Westerschelde-n keresztül kijárása van az Északi-tengerhez. Antwerpen tengeri kikötője egyike a világ legnagyobb kikötőinek, és Európában a második legnagyobb Rotterdam után. Óriási teherszállításhoz és olajfinomításhoz kapcsolódó forgalommal. Tradicionálisan nagy hasida zsidó közösségek ellenőrzése alatt áll Antwerpen globális gyémántkereskedelme, bár az utóbbi két évtizedben indiai és örmény kereskedők egyre nagyobb hangsúlyt kapnak.

16. századi céhházak a Grote Markton.
16. századi céhházak a Grote Markton.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kikötőváros a Scheldt folyó partján.

[szerkesztés] Története

Het Steen (szó szerint: 'A Kő' nevű erőd).
Het Steen (szó szerint: 'A Kő' nevű erőd).

A néphit szerint, és amint ezt a városháza előtti szobor is megörökíti, a város nevét egy mítikus óriásról, Antigoonról kapta, aki a Scheldt folyó közelében lakott, a sok öböl egyikében. Az óriás egy fiatal hős, Brabo pusztította el, aki levágta az óriás fejét és bedobta a folyóba. Jóllehet az Antwerpen név a holland "hand werpen" – "kézdobás"-ból eredeztethető.

Ennek a népi őstörténetnek az alátámasztására szolgál, hogy a karlevágás európaszerte gyakorlatban volt. A jobb kezét levágták annak, aki becstelenül halt meg, és elküldték hűbérurának, bizonyságul. Motley vitatja ezt, és 't werf kifejezéshez (on the warf - háborúban) köti, mivel az Andhunerbo forma a 6. sz.-ban élt Austrasia és Neustria határán (En Britannica 1911).

[szerkesztés] 1500 előtti idők

Antwerpen történelme a gallo-román civilizációig nyúlik vissza. Az ásatások feltárták a legősibb maradványokat a Scheldt folyó közelében 1952-1961. Agyagedények, és üvegtöredékek kerültek elő a második század közepéből.

A 4. sz.-ban Antwerpent említi a Germania Secunda. A meroving Antwerpent, Szt. Amand térítette meg a 7. sz.-ban. A 10. sz. végén a Scheldt lett a római birodalom határa. Antwerpen határprovincia lett Flandria grófságával szemben. A 11. sz.ban Godfrey Bouillon Antwerpen márkija volt. A 12. sz.-ban Norbert Canten megalapította a premontrei szerzetesrend egy közösségét Szt. Michael apátságban, Caloes-ban. Antwerpenben volt III. Edward rezidenciája is, aki jó kapcsolatot ápolt Jacob van Artevelde-vel, és fiával Inellel, Cambridge urával, aki itt is született 1338-ban.

Onze-Lieve-Vrouwekathedraal A Miasszonyunk Katedrális a Scheld folyóval
Onze-Lieve-Vrouwekathedraal A Miasszonyunk Katedrális a Scheld folyóval

A Zwin zárlatát Bruges hanyatlása követte. Antwerpen városa, holland Brabant részeként nagyobb fontosságot kapott. A 15. sz végére a külkereskedő házak átköltöztek ide. 1510-ben egy Anglia nemzete számára épült házat kiemelten említenek az írások.

Fernand Braudel szerint Antwerpen "az egész külkereskedelmi gazdaság központja lett, mely Bruges soha sem volt, még legfényesebb éveiben sem". Antwerpen "Aranykora" szorosan kapcsolódik a felfedezések korához. A 16. sz. első felében Antwerpen a második legnagyobb várossá nőtte ki magát, az Alpoktól északra – (1560). Sok külföldi kereskedő volt a város polgára. Guicciardini, a velencei követ szerint hajók százai hagyták el a kikötőt naponta, és 2000 kocsi érkezett hetente. Portugál hajók borssal és fahéjjal megrakodva itt könnyítettek terhükön.

Távolsági kereskedelmi flotta nélkül, és bank-arisztokrata oligarchák felséglete alatt, akik nem folytak bele a külkereskedelembe, a város abszolut internacionális lett, kereskedőkkel Velencéből, Raguzából, Spanyolországból és Portugáliából. Antwerpennek toleráns politikája volt, mely nagy ortodox zsidó közösséget vonzott. Antwerpen nem volt mégsem szabad város, mivel 1406-ban holland Brabant kebelezte be és Brüsszel felügyelete alatt állt.

Antwerpen három fellendülést tapasztalt meg ebben a században. Az elsőt a borspiac eredményeképp, a másodikat az amerikai ezüst okozta, mely Sevillából érkezett és 1557-ben Spanyolország tönkremenetelét hozta, és egy harmadikat, a Cateau-Cambersis egyezményt követő stabilizálódás után, 1559-ben, a textiliparban. A fellendülés és hanyatlás ciklusos volt, az infláció nehezítette a megélhetést és kirostálta a gyakorlatlanabb dolgozókat.


A reformáció vallásháborúi erőszakos összeütközéseket hoztak 1566 augusztusában, ahogy Hollandia más részén is. Margaret régensnőt, Párma hercegnőjét ezért félreállították, és II. Fülöpöt Alva herceget küldte seregek élén, a következő nyáron. Mikor 1572-ben a 80 éves háború kitört, a kereskedelem Antwerpen és a Spanyol Bilbao kikötője között lehetetlenné vált. 1576. November 4.-én a spanyol katonák kifosztották a várost. A spanyol düh óriási pusztítást végzett. 6000 lakost mészároltak le, 800 házat égettek fel, és több mint 2millió sterling kárt okoztak.

Antwerpen lett a holland felkelés fővárosa. 1585-ben Alessandro Farnese, Párma hercege és Piacenza hosszú harc után bevette a várost, és protestáns polgárait száműzte. Antwerpen bankszektorát Genova és Amszterdam ellenőrizte egy generáción át és Amszterdam lett az új kereskedelmi központ.

[szerkesztés] 17. – 19. sz.-ig

A Onze-Lieve-Vrouwekathedraal (Mi Asszonyunk Katedrális) a Groenplaats-on a legmagasabb katedrális Németalföld-ön. Számos barokk triptichonnal olyan festőktől, mint Rubens. Máig a város legmagasabb épülete.
A Onze-Lieve-Vrouwekathedraal (Mi Asszonyunk Katedrális) a Groenplaats-on a legmagasabb katedrális Németalföld-ön. Számos barokk triptichonnal olyan festőktől, mint Rubens. Máig a város legmagasabb épülete.

A Münszteri egyezményben, 1648-ban deklarálták az Egyesült Provinciák függetlenségét és kikötötték, hogy a Scheld- folyót le kell zárni a hajózás elől. Ez tönkretette Antwerpen kereskedelmi aktivitását is. Ez a tiltás 1863-ig jogerős volt, bár a províziókat felfüggesztették a francia uralom alatt, 1795-14 között, és abban az időben is, mikor Belgium a Holland királyság része volt. Antwerpen 1800-ban a mélypontot volt, és lakossága 40.000 fő alá csökkent le. Ekkor Napoleon felfogta stratégiai fontosságát, és 2 milliót utalt ki számára a dokkok és a mólók javítására. 1830-ban a várost elfoglalták a belga felkelők, de a citadella továbbra is holland csapatok szállása maradt, David Hendrik Chassé alatt. Egy ideig ez a tiszt volt hivatott a várost bombázni, ami nagy károkat okozott, és 1832 végére a citadellát bevette a francia hadsereg. A támadás során a város további károkat szenvedett. 1832 decemberében, a bátor védelem után Chassé bölcsen visszavonult.

[szerkesztés] 20. sz.

Antwerpen elsőként adott helyt, 1903-ban az Atlétikai Világbajnokságnak. Az I. világháború során, a Liege-i vereséget követően a belga hadsereg a városba vonult vissza. A német haderő ezután hosszas harcok árán vette be a várost, és a belgákat visszavonulásra kényszerítette nyugat felé.

1920-ban itt tartották a Nyári Olimpiát. A várost elfoglalták a németek 1940 májusában és 1944. szeptember 4-én szabadította fel a brit 11.-ik hadosztály. Ezután a németek megkísérelték lerombolni kikötőjét, melyet az egyesült haderő muníció szállítására használt fel. V-1-es és V-2-es rakéták ezreivel támadták a várost. Több V-2-es támadta, mint bármely más várost az egész háború alatt. Mindez azonban nem volt eredményes a kikötő lerombolását tekintve, mivel sok lövedék a város más területére esett. Ennek eredményeképp a város maga súlyos károkat szenvedett és modern stílusban épült újjá. Antwerpen újra a Haredi (különösen a Hasidi) ortodox zsidó dinasztia központja lett.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

A Városháza a Grote Markton.
A Városháza a Grote Markton.
Antwerpen 9 kerületre oszlik:
  1. Antwerp (district)
  2. Berchem
  3. Berendrecht-Zandvliet-Lillo
  4. Borgerhout
  5. Deurne
  6. Ekeren
  7. Hoboken
  8. Merksem
  9. Wilrijk

[szerkesztés] A népesség alakulása

Antwerpen város lakossága, nem számolva a hasonló nevű tartományt

Boerentoren, azaz Paraszttorony – a KBC Bank székháza.
Boerentoren, azaz Paraszttorony – a KBC Bank székháza.
  • 1374 - 18.000
  • 1486 - 40.000
  • 1500 - kb. 44-49.000
  • 1526 - 50.000
  • 1567 - 105.000 (90.000 helyi lakos 15.000 idegen)
  • 1575 - 100.000 körül (az inkvizíció után)
  • 1584 - 84.000 (a spanyol és francia mészárlás, és a kálvinista köztársaság után )
  • 1586. május – 60.000 (az ostrom után)
  • 1586. október - 50.000
  • 1590. – kevesebb mint 40.000
  • 1591 - 46.000
  • 1612 - 54.000
  • 1620 - 66.000
  • 1640 - 54.000 (a pestist követően)
  • 1700 - 66.000
  • 1765 - 40.000
  • 1784 - 51.000
  • 1800 - 45.500
  • 1815 - 54.000
  • 1830 - 73.500
  • 1856 - 111.700
  • 1880 - 179.000
  • 1900 - 275.100
  • 1925 - 308.000
  • 1959 - 260.000

[szerkesztés] Épületek, létesítmények

antwerpeni házfront
antwerpeni házfront
az állatkert bejárata
az állatkert bejárata

A 16. sz.-ban Antwerpen lakosainál jólétéről volt híres (antwerpia nummis). a gazdag kereskedők és manufakturák hazai fennmaradtak a város minden részén. Jóllehet 1891-ben tűz pusztított el számos régi épületet, mint a Hanza Szövetseg épületét is, az északi rakparton. A város meglehetősen nagy károkat szenvedett a II. világháború alatt a V-bombáktól, és mostanában további fennmaradásra érdemes épületek is lebontásra kerültek az új fejlesztések miatt.

Az Antwerpeni állatkertet 1843-ban alapították. Több, mint 4.000 állatnak ad otthont. A központi pályaudvar Louis Delacenserie tervezése. Óriási fém és üveg boltív (60m) és márvány belső tér jellemzi. Miasszonyunk katedrális – a templomot a 14.sz.ban kezdték megépíteni és 1518-ban került befejezésre. Három Rubens munkával buszkélkedhet: „Levétel a keresztről”, „Keresztállítas”, és „Krisztus színevaltozasa „ A Szt. János templom még díszesebb, mint a katedrális. Rubens sírja is itt található. A Szt. Pál katedrálisnak gyönyörű barokk belsőtere van. A templom néhány száz méterre található a Grote Markttól. A Plantin–Moretus múzeum megőrizte a nyomdász Cristoffel Plantijn és örököse Jan Morenus házát. A Boerentoren (farmerek tornya) vagy KBC torony egy 26 emeletes épület. 1932-ben épult és Europa legidősebb felhőkarcolójának számít. A Koninklijk Museum voor Schone Kunsten (Királyi Szépművészeti Múzeum) a déli dokkokhoz közel jelentős festménygyűjteménnyel rendelkezik, nagy mesterektől, mint Rubens, Van Dyck, Titiano és a nagy holland mesterektől is. A bíróság új épülete Richard Rogers Társaság, Arup és VK Studio tervezese. 2006 áprilisában Albert király avatta fel. Ez az épület a nehézkes, sötet régi bírósági épület antitézise, mely Brüsszel látképét dominálja. Utóbbit Joseph Poelaert tervezte. A termek hat ujjon állnak, melyek a levegős központi teremből ágaznak szét. Toronyban végződve ezek urallják a teret, és északi fényt engednek be az épületbe. Mindezt a Scheld folyó bárkáira emlékeztető módon. A Zuid (északi) pályaudvar oldalában épült, és óriasi 1.5 km-es perspektívat ad az Amerikalei északi végére. Az autóút finoman vész bele az ovális Bolivarplaats épületénél kezdődő aluljáróba, hogy aztán becsatlakozzon az autópálya körgyűrűbe. Így békés felszíni területet biztosít a gyalog és kerékpárral vagy vasúton közlekedőknek (12-es, és 8-as út).

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Fejlesztési együttműködés

Az alábbi városokkal:

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Antwerpenben születtek

Abraham Ortelius.
Abraham Ortelius.

[szerkesztés] Antwerpenben éltek

Wenceslas Hollar.
Wenceslas Hollar.

[szerkesztés] Nevezetes helyek Antwerpenben

[szerkesztés] Referenciák

  • Carolus Scribani, Origines Antwerpiensium, 1610
  • Gens, Histoire de la ville d'Anvers
  • F.H. Mertens, K.L. Torfs, Geschiedenis van Antwerpen sedert de stichting der. stad tot onze tyden, vol. 7, Antwerp 1853
  • J. L. Motley, Rise of the Dutch Republic, 1856
  • P. Génard, Anvers à travers les ages
  • Annuaire statistique de la Belgique
  • Richard Stillwell, ed. Princeton Encyclopedia of Classical Sites, 1976: "Antwerp Belgium"

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Antwerpen témájú médiaállományokat.



Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Antwerpen témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Antwerpen”
Személyes eszközök