Antwerpen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 51° 13′ 17″, k. h. 04° 23′ 50″

Antwerpen
Grote Markt (Antwerpen).jpg
Antwerpen főtere és a városháza épülete
Antwerpen címere
Antwerpen címere		 Antwerpen zászlaja
Antwerpen zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium Belgium
Régió Flag of Flanders.svg Flandria
Tartomány Flag of Antwerp.svg Antwerpen
Alapítás éve i. e. 2. század
Polgármester Patrick Janssens (SP.A)
Népesség
Teljes népesség 466 203 fő (2007. január 1.) +/-
Népsűrűség 2280 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 7 méter m
Terület 204,51 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Antwerpen (Belgium)
Antwerpen
Antwerpen
é. sz. 51° 13′ 17″, k. h. 04° 23′ 50″
Antwerpen weboldala

Antwerpen (hollandul Antwerpen, angolul Antwerp, franciául Anvers) Belgium egyik legfontosabb városa, egyben Antwerpen tartomány székhelye. Lakosságának száma kb. 461496 (2006. január 1-jén); területe 204,51 km², a népsűrűség 2257 fő/km². A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található.

Antwerpen régóta fontos város a Benelux államokban mind gazdaságilag mind kulturális szempontból. 2008-ban a Lonely Planet útikönyvek a világ 10 legérdekesebb városa között tartották számon.[1]

A város a Schelde folyó jobb partján helyezkedik el, így a Westerschelde-n keresztül kijárása van az Északi-tengerhez. Antwerpen tengeri kikötője egyike a világ legnagyobb kikötőinek, és Európában a második legnagyobb Rotterdam után. Óriási teherszállításhoz és olajfinomításhoz kapcsolódó forgalommal. Tradicionálisan nagy hasida zsidó közösségek ellenőrzése alatt áll Antwerpen globális gyémántkereskedelme, bár az utóbbi két évtizedben indiai és örmény kereskedők egyre nagyobb hangsúlyt kapnak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kikötőváros a Schelde folyó partján.

[szerkesztés] Története

A néphit szerint, és amint ezt a városháza előtti szobor is megörökíti, a város nevét egy mítikus óriásról, Antigoonról kapta, aki a Schelde folyó közelében lakott, a sok öböl egyikében. Az óriás egy fiatal hős, Brabo pusztította el, aki levágta az óriás fejét és bedobta a folyóba. Jóllehet az Antwerpen név a holland „hand werpen”" – „kézdobás”-ból eredeztethető.

Ennek a népi őstörténetnek az alátámasztására szolgál, hogy a karlevágás európaszerte gyakorlatban volt. A jobb kezét levágták annak, aki becstelenül halt meg, és elküldték hűbérurának, bizonyságul. Motley vitatja ezt, és 't werf kifejezéshez (on the warf - háborúban) köti, mivel az Andhunerbo forma a 6. sz.-ban élt Austrasia és Neustria határán (En Britannica 1911).

[szerkesztés] 1500 előtti idők

Antwerpen történelme a gallo-román civilizációig nyúlik vissza. Az ásatások feltárták a legősibb maradványokat a Schelde folyó közelében (1952–1961). Agyagedények, és üvegtöredékek kerültek elő a második század közepéből.

A 4. században Antwerpent említi a Germania Secunda. A meroving Antwerpent Szt. Amand térítette meg a 7. sz.-ban. A 10. sz. végén a Schelde lett a Római Birodalom határa. Antwerpen határprovincia lett Flandria grófságával szemben. A 11. sz.ban Bouillon Gottfried Antwerpen márkija volt. A 12. században Norbert Canten megalapította a premontrei szerzetesrend egy közösségét Szt. Michael apátságban, Caloes-ban. Antwerpenben volt III. Eduárd rezidenciája is, aki jó kapcsolatot ápolt Jacob van Arteveldével, és fiával Inellel, Cambridge urával, aki itt is született 1338-ban.

Het Steen (szó szerint: 'A Kő' nevű erőd).
Onze-Lieve-Vrouwekathedraal A Miasszonyunk Katedrális a Scheld folyóval

A Zwin zárlatát Brugge (Bruges) hanyatlása követte. Antwerpen városa a holland Brabant részeként nagyobb fontosságot kapott. A 15. század végére a külkereskedő házak átköltöztek ide. 1510-ben egy „Anglia nemzete” számára épült házat kiemelten említenek az írások.

Fernand Braudel szerint Antwerpen „az egész külkereskedelmi gazdaság központja lett, mely Bruges sohasem volt, még legfényesebb éveiben sem”. Antwerpen aranykora szorosan kapcsolódik a felfedezések korához. A 16. század első felében Antwerpen a második legnagyobb várossá nőtte ki magát, az Alpoktól északra (1560). Sok külföldi kereskedő vált a város polgárává. Guicciardini, a velencei követ szerint hajók százai hagyták el a kikötőt naponta, és 2000 kocsi érkezett minden héten. Portugál hajók borssal és fahéjjal megrakodva itt könnyítettek terhükön.

Távolsági kereskedelmi flotta nélkül, és bank-arisztokrata oligarchák felséglete alatt, akik nem folytak bele a külkereskedelembe, a város teljesen kozmopolitává vált, kereskedőkkel Velencéből, Raguzából, Spanyolországból és Portugáliából. Antwerpen toleráns politikát folytatott, amely népes ortodox zsidó közösséget vonzott a városba. Antwerpen nem volt mégsem szabad város, mivel 1406-ban holland Brabant kebelezte be, és Brüsszel felügyelete alatt állt.

Antwerpen három fellendülést tapasztalt meg ebben a században. Az elsőt a borspiac konjuktúrája, a másodikat az amerikai ezüst hozta, mely Sevillából érkezett és amely 1557-ben Spanyolország tönkremeneteléhez vezetett, és egy harmadikat, a Cateau-Cambrésis-i békeszerződést követő stabilizálódás után, 1559-ben, a textiliparban. A fellendülés és hanyatlás ciklusos volt, az infláció nehezítette a megélhetést és kirostálta a gyakorlatlanabb dolgozókat.

A reformáció vallásháborúi erőszakos összeütközéseket hoztak 1566 augusztusában, ahogy Hollandia más részén is. Pármai Margit hercegnőt, a régenst ezért félreállították, és II. Fülöp király a következő nyáron Alba hercegét küldte Németalföldre, spanyol seregek élén. Mikor 1572-ben a 80 éves háború kitört, a kereskedelem Antwerpen és a spanyol Bilbao kikötője között lehetetlenné vált. 1576. november 4-én a spanyol katonák kifosztották a várost. A „spanyol düh” (Furia Española) óriási pusztítást okozott. A megszállók 6000 lakost mészároltak le, 800 házat égettek fel, és több mint 2 millió font sterling kárt okoztak.

Antwerpen lett a holland felkelés fővárosa. 1585-ben Alessandro Farnese, Párma és Piacenza hercege hosszú harc után bevette a várost, a protestáns polgárokat száműzte. Antwerpen bankszektorát egy nemzedéken át Genova és Amszterdam ellenőrizte, és a kereskedelem új központjává Amszterdam vált.

[szerkesztés] A 17–19. század

A Onze-Lieve-Vrouwekathedraal (Mi Asszonyunk Katedrális) a Groenplaats-on a legmagasabb katedrális Németalföld-ön. Számos barokk triptichonnal olyan festőktől, mint Rubens. Máig a város legmagasabb épülete.

Az 1648-as münsteri békeszerződésben deklarálták az Egyesült Tartományok függetlenségét, és kikötötték, hogy a Schelde folyót le kell zárni a hajózás elől. Ez tönkretette Antwerpen kereskedelmi tevékenységét is. A tiltás 1863-ig hatályban maradt, bár a francia megszállás (1795-1814) idején és abban az időben is, mikor Belgium a Holland királyság része volt, e tilalmakat felfüggesztették. Antwerpen 1800-ban a mélypontra került, lakossága 40 000 fő alá csökkent. Ekkor Napoléon Bonaparte tábornok, aki felismerte a város stratégiai fontosságát, 2 milliót utalt ki a dokkok és a mólók javítására. 1830-ban a várost elfoglalták a belga felkelők, de a citadellát továbbra is holland csapatok tartották. Parancsokuk, David Hendrik Chassé hosszú időn át lövette a várost, nagy károkat okozva. 1832-ban a citadellát ostrom alá vette a francia hadsereg. A tüzérségi tűzben a város újabb károkat szenvedett. 1832 decemberében a kitartóan védekező Chassé feladta az erődöt és csapataival elvonult.

[szerkesztés] A 20. század

1903-ban Antwerpen elsőként adott otthont az Atlétikai Világbajnokságnak. Az első világháború során a belga hadsereg, liège-i vereségét követően a városba vonult vissza. A német haderő ezután hosszas harcok árán vette be a várost, és a belga haderőt visszavonulásra kényszerítette nyugat felé.

1920-ban itt tartották a nyári olimpiai játékokat. A várost 1940 májusában elfoglalták a németek. A megszállás évei után 1944. szeptember 4-én szabadította fel a brit 11. hadosztály. Ezután a németek megkísérelték lerombolni a város kikötőjét, amely a szövetséges haderő hadianyagszállítását szolgálta. V-1 és V-2 rakéták ezreivel támadták a várost. Antwerpent több V-2 támadás érte, mint bármely más várost az egész háború alatt. A kikötőt azonban nem tudták lerombolni, mivel sok lövedék a város más területére esett. Ennek következtében a város lakóterületei súlyos károkat szenvedtek, és a háború után modern stílusban épültek újjá. Antwerpen ismét a Haredi (különösen a Haszidi) ortodox zsidó közösségek központja lett.

A Városháza a Főtéren (Grote Markt).

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Antwerpen 9 kerületre oszlik:

  1. Antwerpen
  2. Berchem
  3. Berendrecht-Zandvliet-Lillo
  4. Borgerhout
  5. Deurne
  6. Ekeren
  7. Hoboken
  8. Merksem
  9. Wilrijk
Boerentoren, azaz Paraszttorony – a KBC Bank székháza.

[szerkesztés] A népesség alakulása

Antwerpen város lakossága, nem számolva a hasonló nevű tartományt:

  • 1374 – 18 000
  • 1486 – 40 000
  • 1500 – kb. 44–49 000
  • 1526 – 50 000
  • 1567 – 105 000 (90 000 helyi lakos 15 000 idegen)
  • 1575 – 100 000 körül (az inkvizíció után)
  • 1584 – 84 000 (a spanyol és francia mészárlás, és a kálvinista köztársaság után)
  • 1586. május – 60 000 (az ostrom után)
  • 1586. október – 50 000
  • 1590 – kevesebb, mint 40 000
  • 1591 – 46 000
  • 1612 – 54 000
  • 1620 – 66 000
  • 1640 – 54 000 (a pestist követően)
  • 1700 – 66 000
  • 1765 – 40 000
  • 1784 – 51 000
  • 1800 – 45 500
  • 1815 – 54 000
  • 1830 – 73 500
  • 1856 – 111 700
  • 1880 – 179 000
  • 1900 – 275 100
  • 1925 – 308 000
  • 1959 – 260 000
antwerpeni házfront
az állatkert bejárata

[szerkesztés] Épületek, létesítmények

A 16. században Antwerpen híres volt lakosainak jólétéről (antwerpia nummis). A gazdag kereskedők és a manufakturák hazai fennmaradtak a város minden részén. 1891-ben tűzvész pusztított el számos régi épületet, így a Hanza Szövetség épületét is az északi rakparton. A város meglehetősen nagy károkat szenvedett a második világháború alatt a a szövetségesek bombázásaitól, majd a németek V-rakétáitól. Az új fejlesztések igényei miatt manapság is sok, fennmaradásra érdemes épületet is lebontanak.

  • Az antwerpeni állatkertet 1843-ban alapították. Több, mint 4 000 állatnak ad otthont.
  • A központi pályaudvar Louis Delacenserie tervezése. Óriási fém és üveg boltív (60m) és márvány belső tér jellemzi.
  • A Miasszonyunk-székesegyház – a templomot a 14.sz.ban kezdték megépíteni és 1518-ban került befejezésre. Rubens négy munkájával büszkélkedhet: „Levétel a keresztről”, „Keresztállítás”, „Krisztus feltámadása” és „Krisztus színeváltozása„
  • A Szent János-templom még díszesebb, mint a székesegyház. Itt található Rubens sírja.
  • A Szent Pál-katedrálisnak gyönyörű barokk belsőtere van. A templom néhány száz méterre található a főtértől (Grote Markt).
  • A Plantin–Moretus múzeum megőrizte Cristoffel Plantijn nyomdásznak és örökösének, Jan Morenusnak lakóházát.
  • A Boerentoren (farmerek tornya) vagy KBC-torony egy 26-emeletes épület. 1932-ben épult és Europa legidősebb felhőkarcolójának számít.
  • A Koninklijk Museum voor Schone Kunsten (Királyi Szépművészeti Múzeum) a déli dokkokhoz közel jelentős festménygyűjteményt birtokol nagy mesterektől, mint Rubens, Antoon van Dyck, Tiziano és híres holland mesterektől is.
  • A bíróság új épülete, amelyet Richard Rogers brit építész tervezett (Partnership, Arup and VK Studio). 2006 áprilisában II. Albert király avatta fel. (Ez az új épület a brüsszeli látképet domináló nehézkes, sötét régi Igazságügyi Palota Palais de Justice) ellentéte, amelyet Joseph Poelaert tervezett). A termek hat ujjon állnak, melyek a levegős központi teremből ágaznak szét. Toronyban végződve ezek uralják a teret, és északi fényt engednek be az épületbe. Mindezt a Schelde folyó bárkáira emlékeztető módon. Ez a bírósági épület aDéli Pályaudvar (Zuid) oldalában épült, tetejéről 1,5 km-re ellátni az Amerikalei északi végéig.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Fejlesztési együttműködés

Az alábbi városokkal:

Abraham Ortelius.

[szerkesztés] Híres személyek

[szerkesztés] Antwerpen szülöttei

Wenceslas Hollar.

[szerkesztés] Antwerpenben éltek

[szerkesztés] Nevezetes helyek Antwerpenben

[szerkesztés] Jegyzetek

  • Carolus Scribani, Origines Antwerpiensium, 1610
  • Gens, Histoire de la ville d'Anvers
  • F.H. Mertens, K.L. Torfs, Geschiedenis van Antwerpen sedert de stichting der. stad tot onze tyden, vol. 7, Antwerp 1853
  • J. L. Motley, Rise of the Dutch Republic, 1856
  • P. Génard, Anvers à travers les ages
  • Annuaire statistique de la Belgique
  • Richard Stillwell, ed. Princeton Encyclopedia of Classical Sites, 1976: "Antwerp Belgium"

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antwerpen témájú médiaállományokat.


Előző:
Madrid
Európa Kulturális Városa
1993
Következő:
Lisszabon
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Antwerpen”