1920. évi nyári olimpiai játékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VII. nyári olimpia
1920 olympics poster.jpg
Antwerpen, 1920
Adatok
Rendező Antwerpen,
 Belgium
Nemzetek 29
Sportolók 2626 (2561 férfi, 65 nő)
Versenyszámok 24 sportág,
154 versenyszám

Megnyitóünnepség 1920. április 20.
Záróünnepség 1920. szeptember 12.

Hivatalos megnyitó I. Albert belga király
Sportolói eskü Victor Boin
Arany
156
Ezüst
147
Bronz
136
Össz.
439

 ← 1912 1924 → 

Az 1920. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a VII. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1920. április 20. és szeptember 12. között rendeztek meg a belgiumi Antwerpenben.

Az ünnepélyes megnyitó csak augusztus 14-én történt az antwerpeni olimpiai stadionban. Új hagyományt teremtve itt hangzott el az első sportolói eskü, és ugyancsak először húzták fel az olimpiai zászlót, amely az öt földrész fiataljainak összefogását szimbolizálja. A rendezés jogát eredetileg Budapest nyerte meg, de politikai döntés miatt a jogot elvették, Magyarország és az első világháború többi vesztese nem is indulhatott az olimpián. A részt vevő 29 nemzet között már jelen voltak a háború utáni Európa új államai: Csehszlovákia, Észtország és Jugoszlávia.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A VI. Olimpiai játékok Berlinben lettek volna megtartva, de a világháború közbeszólt. Pierre de Coubertin minden elkövetett azért, hogy az olimpiai mozgalmat megóvja a békétlenségektől. Javaslatára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1913-ban sportpszichológiai kongresszust hívott össze Lausanne-ba. Azt remélte, hogy egy ilyen széles körű vitával újabb híveket szerezhet az olimpiai gondolatnak. Majd azt javasolta, hogy a játékok huszadik évfordulóját ugyancsak kongresszuson ünnepeljék meg Párizsban. Noha az évfordulóról Párizsban és Alexandriában megemlékeztek, a Berlinbe tervezett olimpia a háború miatt elmaradt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyét a semleges Svájcba tették át. Coubertin pedig, amikor bevonult katonának, a svájci Godefroy Blonayt kérte fel a NOB ügyeinek intézésére. A NOB 1917 februárjában körlevelet küldött széjjel, és ebben arra kérte a nemzeti szövetségeket, hogy újítsák meg Pierre de Coubertinnek 1917-ben lejáró elnöki megbízatását. A körlevél még egy indítványt is tartalmazott:

Az 1916. év eltelt anélkül, hogy a VI. olimpiára sor került volna abban az országban,
amely azt magára vállalta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt a tényt tudomásul veszi,
és emlékeztet arra, hogy egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani.
Ennek következtében a VI. olimpia nincs többé, és a már megállapított jelentkezések a VII.
és a VIII. olimpiára megtartják érvényüket.

A VII. olimpiai játékok rendezési jogát 1914 júniusi ülésén előzetes szavazás alapján Budapest kapta. Amikor a háború után 1919 tavaszán Lausanne-ban ismét összeült a NOB, Lyon és Antwerpen közül a belga kikötőváros kapta a rendezést. Ezen az ülésen döntött úgy a NOB, Pierre de Coubertin elnök minden erőfeszítése ellenére, hogy a központi hatalmak mint a világháború előidézőinek versenyzőit nem hívják meg az olimpiára.

A NOB döntése alapján Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország sportolói nem vehettek részt a VII. olimpiai játékokon.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A játékokon első alkalommal vonták fel az olimpiai lobogót, és hangzott el az ötkarikás eskü, amelyet a belga vízilabdázó, Viktor Boin mondott.
  • Oscar Swahn 73 évesen két érmet nyert - ő minden idők legidősebb ötkarikás érmese.
  • A nyári olimpián itt szerepelt utoljára a jégkorong.

Résztvevő nemzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vastagítással kiemelve azok a nemzetek, amelyek első alkalommal vettek részt nyári olimpián.

Olimpiai sportágak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyszámok az 1920. évi nyári olimpiai játékokon Olympic rings with white rims.svg
Sportág, szakág Egyéni Csapat -
férfi női férfi női vegyes nyilt összesen
atlétika 27 0 2 0 0 0 29
birkózás 10 0 0 0 0 0 10
evezés 1 0 4 0 0 0 5
gyeplabda 0 0 1 0 0 0 1
íjászat 5 0 5 0 0 0 10
jégkorong 0 0 1 0 0 0 1
kerékpározás 3 0 2 0 0 0 5
kötélhúzás 0 0 1 0 0 0 1
labdarúgás 0 0 1 0 0 0 1
lovaglás 4 0 2 0 0 0 6
műkorcsolya 1 1 0 0 1 0 3
műugrás 3 2 0 0 0 0 5
művészeti versenyek 0 0 0 0 0 5 5
ökölvívás 8 0 0 0 0 0 8
öttusa 1 0 0 0 0 0 1
sportlövészet 10 0 11 0 0 0 21
súlyemelés 5 0 0 0 0 0 5
tenisz 1 1 1 1 1 0 5
torna 1 0 3 0 0 0 4
úszás 6 2 1 1 0 0 10
vitorlázás 0 0 14 0 0 0 14
vívás 3 0 3 0 0 0 6
vízilabda 0 0 1 0 0 0 1
Összesen 89 6 53 2 2 5 157

Éremtáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(A táblázatban a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1920. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje Olimpia
Nemzet Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 41 27 27 95
2. Svédország Svédország (SWE) 19 20 25 64
3. Nagy-Britannia Nagy-Britannia (GBR) 15 15 13 43
4. Finnország Finnország (FIN) 15 10 9 34
5. Belgium Belgium (BEL) 14 11 11 36
6. Norvégia Norvégia (NOR) 13 9 9 31
7. Olaszország Olaszország (ITA) 13 5 5 23
8. Franciaország Franciaország (FRA) 9 19 13 41
9. Hollandia Hollandia (HOL) 4 2 5 11
10. Dánia Dánia (DEN) 3 9 1 13
Összesen 156 147 136 439

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1920. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.