Kína

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

 Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott átírás szerint szerepelnek, illetve nincs feltüntetve a pinjin alak első előfordulásakor a magyaros átírás, ezeket javítani, illetve pótolni kell.
中华人民共和国
Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó
(Csunghua Zsenmin Kunghokuo)
Kínai Népköztársaság
Kína zászlaja Kína címere
zászló címer
Himnusz: Az Önkéntesek Indulója
Kína fekvése
Főváros Peking
é. sz. 39° 55′ k. h. 116° 23′
Legnagyobb város Sanghaj
Államforma kommunista népköztársaság
 - Elnök Hu Jintao
 - Miniszterelnök Wen Jiabao


Hivatalos nyelv mandarin
Államalapítás 1949. október 1. 
Terület  
 - Összes 9 640 821 km² (3/4.)
 - Víz (%) 2,8
Népesség  
 - 2007. évi becslés 1 321 851 888 
 - 2000. évi népszámlálás 1 242 612 226
 - Népsűrűség 140 fő/km²
GDP 2008 (forrás: IMF)
 - Összes 4 401 milliárd USD (3.)
PPP: 7,916 billió dollár
 - Egy főre jutó 3 315 USD (104.)
PPP: 5963
HDI (2006) 0,781 (83.) – közepes
Pénznem Renminbi (CNY)
Időzóna kínai zónaidő (UTC+8)
Internet TLD .cn
Nemzetközi gépkocsijel PRC
Hívószám +86

A Kínai Népköztársaság, ismertebb nevén csak Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国, pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gónghéguó) Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei. Az ország 1949-től kezdve kettéosztva él: a Kínai Népköztársaság, Peking (北京, Běijīng) fővárossal, illetve a Tajvan (台灣, Taíwān) szigete és annak környékéből álló Kínai Köztársaság, Tajpej fővárossal. Eleinte az utóbbit ismerték el nemzetközileg (még az ENSZ Biztonsági Tanácsában is tajvani képviselők ültek), ám az 1970-es években tapasztalt amerikai-kínai közeledés után megváltozott a helyzet. Bár ma nem tekintik önálló államnak Tajvant, az amerikai erők mindeddig megakadályozták, hogy a Kínai Népköztársaság bekebelezze.

A két állam eltérően fejlődött a 20. század végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön Mao Ce-tung által 1956 és 1958 között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják, Tajvanban még mindig a tradícionális írásjelekkel írnak.

Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már mint az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem) már az ókorban ismert volt Kínában. Az egységes birodalom (i. e. 221-es) megalakulása óta lényegében egységben, a különböző dinasztiák vezetésével és a többi kultúrától elzárva fejlődött egészen a 19. századig, amikor is az angolok félgyarmati sorba taszították. Egészen a 20. század közepéig a különböző nagy- és középhatalmaknak kiszolgáltatva, közben egy rendszerváltást átélve, 1949-ben a szárazföldön ismét beköszönt az egység, megalakul a jelenleg is fennálló Kínai Népköztársaság, az ellenzék kiszorul Tajvan szigetére.

Kína ma a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciálja, a világ legnépesebb állama (1,3 milliárd lakossal), ám a jelenleg működő népességszabályozási program miatt hamarosan meg kell válnia ettől a rangjától. Mindazonáltal, meg kell említeni, hogy a világ különböző területein (elsősorban Délkelet-Ázsiában és a fejlett nyugati államokban) jelentős kínai etnikum él.

A Kínai Népköztársaság pártállam.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A szó eredete

A „Kína” szó valószínűleg német közvetítéssel az angol nyelvből származik. Az angol China és Sino- szó valószínűleg a Qin (秦) dinasztia nevéből származtatható, bár egyes elképzelések szerint a tea (茶, chá), illetve a selyem (丝, sī) szóban keresendő a szó eredete.

Ami a kínai nyelvű Zhōngguó (中国) szót illeti, ez magyarul annyit tesz, mint Középső birodalom vagy Középső királyság. Azonban a jelentéstartalma a szónak folyamatosan változott a korai időszakokban Kína a Sárga folyó (黄河, Huánghó) körüli fejlett királyságokat, később egészen a Jangce (长江, Chángjiāng) vidékéig tartó területeket, míg a Tang-dinasztia alatt az úgynevezett barbár (nem kínai) rendszert is így nevezték.

[szerkesztés] Földrajz

Bővebben: Kína földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Kína legnagyobb (mintegy háromnegyed) része magashegység. Csak keleten, a tengerpartok közelében, a nagy folyók alsó szakasza mentén vannak hatalmas, termékeny alföldek.

A Xi Hu (Nyugati tó) Hangzhou-ban, Zhejiang tartományban

Legmagasabb pontja: Mount Everest, más néven Csomolungma (珠穆朗瑪峰, Zhumulangma Feng): 8 848 m

Legalacsonyabb pontja: Turfáni-mélyedés (吐魯番盆地, Tulufan Pendi): -154 m

[szerkesztés] Vízrajz

Legnagyobb folyók: Jangce (长江, Chang Jiang), Sárga folyó (黄河, Huang He), Xi Jiang (西江), Amur (黑龍江, Heilong Jiang), Songhua Jiang (松花江), Brahmaputra (雅鲁藏布江, Yarlung Tsangpo Jiang), Tarim (塔里木河, Talimu He), Yalong Jiang (雅砻江), Yalu Jiang (鸭绿江), Indus (印度河, Yindu He), Mekong (湄公河, Meigong He).

Legnagyobb tavak: Dongting-tó (洞庭湖, Dongting hu), Kuku-nór (青海湖, Qinghai Hu), Hanka-tó, Poyang-tó (鄱阳湖, Poyang Hu), Lop-nór , Tai-tó (太湖, Tai Hu), Nam-tó, Siling-tó, Hongcei-tó (洪泽湖, Hongze Hu), Hulun-tó

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország déli területein a szubtrópusi monszunéghajlat az uralkodó. Az északi, tengerhez közeli vidékeken a nedves kontinentális, beljebb száraz kontinentális, illetve Belső-Mongólia egyes vidékein a mérsékeltövi sivatag éghajlat jellemző. A magashegységekben és Tibetben hegyvidéki éghajlat van.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

A kínai gazdaság erősödésével párhuzamosan nő a környezetszennyezés, amely az egész Földre hatással van: hetente mintegy két új erőművet adnak át Kínában, amelyek működése a globális felmelegedési válságot is egyre fokozza. [1] Súlyos gondot okoz a termőtalaj eróziója, a vizek és a levegő elszennyeződése. Kevés az ivóvíz, a sivatagok terjeszkednek.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

Manapság Kínában 187 nemzeti park van. Ezek többsége nem összefüggő területen fekszik, hanem egyenként is sok védett terület tartozik hozzájuk. Helyzetüket 1999-ben szabályozták.

[szerkesztés] Természeti világörökség

[szerkesztés] Történelem

Bővebben: Kína történelme

Kína az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód.

A mondabeli első kínai császár Huang Di, i. e. 2100-ban alapította meg az első kínai államot a mai Peking környékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is.

I. e. 221-re táján a Qin állam Zheng vezetésével legyőzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam. Ez a császárság császárság sokféle etnikumot egyesített, de kifelé jól védhető volt: keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető. A nomád népek támadásait kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad között a kínai nagy fal erődrendszer, melynek egységesítése Zheng császár érdeme.

A Qin-dinasztia, majd az azt követő Han- és Jìn-dinasztia uralkodása idején Kína óriásit fejlődött. A virágzásnak a hunok i. sz. 316-os hódítása vetett véget. Kína 589-ig sok részre szakadva maradt. Kínát 589-ben a Sui-dinasztia egyesítette. A Tang-dinasztia vezetésével 875-ig maradt egységes állam, akkor sok fejedelemségre esett szét. Ez az „öt dinasztia kora”, amely 960-ig tartott. A Song-dinasztia vezetése alatt Kína újra egyesült. Az 1127-es dzsürcsi hódítással véget ért a kínai dinasztiák kora. 1279-ben Kubiláj mongol vezér lett a kínai császár. megalapította a Yuan-dinasztiát. Ennek helyébe 1368-ban a kínai Ming-dinasztia lépett. Végül 1644 és 1911 között a mandzsuk Qing-dinasztia uralkodott. Eekkor alakul ki Kína jelenlegi határa. Elfoglalták Tajvant és Tibetet, határszerződést kötöttek Oroszországgal. Kína a 18. század végéig terjeszkedett. Qianlong császár halála után megindult Kína bomlása.

Az 1842-es, majd 1856-60-as ópiumháborúk során Kína az egyenlőtlen szerződések révén lényegében függőségbe került, elsősorban Angliától, de más akkori nagyhatalmaktól is . Közben az elnyomott tömegek egyre jobban lázadoztak. Az 1901-ben levert boxerlázadás után 1911-ben polgári demokratikus forradalom döntötte meg a császárságot. Kína köztársaság lett. Ezután hamar eluralkodott a káosz. Gyakran beavatkoztak külső hatalmak, elsősorban Japán és Anglia. 1925-ben polgárháborúba tört ki, amely 1949-ig tartott. A II. világháború idején, a Japán ellen vívott háború közben sem szünetelt a polgárháború. 1949-ben a kommunisták a szárazföldről kiszorították a Kuomintang pártot (Nemzeti Párt) Tajvan szigetére. Megalakult a Mao Zedong (Mao Ce-tung) vezette Kínai Népköztársaság, és 1950-ben Tajvanon a Kínai Köztársaság.

1958-ban Mao Ce-tung meghirdette „Nagy ugrást”. Az ekkor megkezdődött folyamatok az 1966-69-es kulturális forradalomban érték el csúcspontjukat.

A '70-es évektől kezdve Kína folyamatosan bontotta le merev rendszerét. Gazdaságpolitikája kapitalista jellegű lett, miközben a pártállam fennmaradt. A demokráciát követelő 1989-es diáklázadást vérbe fojtotta a karhatalom.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Bővebben: A Kínai Népköztársaság államszervezete

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Kína tartományai

Kína 23 tartományból (省) (Tajvant (台灣, Táiwān) is számítva), 5 autonóm területből (自治区), 4 önálló közigazgatási egységből (直辖市) és 2 különleges státusú területből (特别行政区) áll.

Tartományok

Autonóm területek

  • Guangxi (广西, Kuanghszi) - a zhuang nemzetiség által lakott terület
  • Belső-Mongólia – Nei Menggu (内蒙古, Nej Mengku)
  • Ningxia (宁夏, Ninghszia) - a hui nemzetiség által lakott terület
  • Xinjiang (新疆, Hszincsiang) - „Kínai Türkesztán”, az ujgur nemzetiség által lakott terület
  • Tibet – Xizang (西藏, Hszicang)


Önálló közigazgatási egységek


Különleges státusú területek

  • Hongkong – Xianggang (香港, Hsziangkang)
  • Makaó – Aomen (澳门)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Kína hadereje

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: Kína városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Kína lakosságának 95%-a kínai, azonban ez a népcsoport nem egységes, jelenleg a Kínai Népköztársaságban 56 népcsoportot tartanak számon. Mindközül a legjelentősebb a han népcsoport, amely Kína lakosságának mintegy 60%-át adja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteg népcsoportot ide soroltak be és erőszakosan kínaizáltak.

Az ország hivatalos nyelve a mandarin, de további nyelvjárások is jellemzőek (ezek közül a legismertebb a kantoni).

Bővebben: Kínai nyelv

Vallás: 90% buddhista (taoista, lámaista, déli-buddhista) és 10% iszlám (Türkesztán).

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Bővebben: Kína gazdasága
Kína GDP-je (1960-2005).

1978-tól kezdve a Kínai Kommunista Párt folyamatos lépéseket tett a tervgazdaság piacgazdasággá alakításáért. A mezőgazdaságban felhagytak a korábbi erőszakos kollektivizálással, helyette áttértek az állami gazdaságokra. A szolgáltatásban és a könnyűiparban megjelenhetett a magánszféra, amely az ország meghatározott területein egyben külföldi vállalkozók odatelepülését is jelentette. A párt befolyását a gazdaság minden területén csökkentették, a helyi hatóságok, illetve a vállalatok vezetősége kapta kézbe az irányítást. Így Kínában létrejött a szocialista piacgazdaság.

Ez a gazdaságpolitika meghozta a gyümölcsét: 20 év alatt megnégyszereződött az ország GDP-je. Kína jelenleg a világ hatodik gazdasági potenciálja, amelyet elsősorban nagy lakosságának köszönhet (1,3 milliárd fő), miközben még mindig csak kb. 1100 $ jut egy kínai lakosra. A Kína gazdaság minden évben jelentősen gyarapszik, évente 8 – 11%-kal nő a GDP, amely ha folyamatos marad, Kína hamar jelentős gazdasági térséggé nőhet óriási piaccal. 2006-ra Kína vált a világ 4. legnagyobb gazdaságává, megelőzve Nagy-Britanniát.

Hongkong

Kína deviza tartaléka 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több, mint egy évvel korábban. (forrás: Fitch Ratings-2007.03.22)

[szerkesztés] Általános adatok

államformája: népköztársaság (1911. december 31-ig császárság, 1912. január 1-től köztársaság volt, 1949. október 1-től népköztársaság).

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Nyugat-Kína: -nomád állattenyésztés (juh, ló, teve, jak)

Kelet-Kína: -rizs, tea, gyapot, dohány, déli gyümölcs

Kínai alföld: -búza, kukorica, szója, köles, burgonya, földimogyoró, állattenyésztés, rizs

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Turizmus

Bővebben: Kína turizmusa

Turizmusa a világ turizmusában meghatározó szerepet tölt be. A turista érkezések száma 2005-ben a negyedik, a bevételeket számítva pedig a hatodik helyet foglalta el a világon. A közelmúlt legdinamikusabb fejlődését is ez a kelet-ázsiai ország produkálta az ágazatban. A WTO előrejelzése szerint 2020-ban ez az ország lesz az első számú desztináció a világ idegenforgalmában, s kiutaztatása is az elsők közé fog kerülni. Az ország jelentőségét a turizmusban a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

Bővebben: Kína vasúti közlekedése

Kínában a vasútra nagy szerep hárul a légi közlekedés és a közúti közlekedés fejletlensége miatt. A hálózat hossza 78000 km. A teljes sínhálózat 154600 km. Ez a legforgalmasabb hálózat a világon, az összes vasúti szállítás 24 %-a zajlik a Föld 6 %-nyi pályáján itt. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve a harmadik legnagyobb a világon Oroszország és Németország után.

Nyomtávok:

  • Normál nyomtáv: 79685 km 1435 mm (2008)
  • Keskeny nyomtáv: 3,600 km 750 mm helyi iparvágányok (1998)
  • Villamosított vonalak: 27,500 km, a hálózat 34,5 %-a (2008)
  • Dupla vágányok: 29,000 km (2008)

[szerkesztés] Kultúra

Részletesen: Kína művészete, Kínai szokások, Kínai építészet, Kínai írás, Kínai alkotók

Magyarországon a kínai kultúra és művészetek területén a Kínai Kulturális és Művészeti Központ végez kiemelkedő tevékenységet, mely során a két ország kapcsolatai is erősödnek. A Művészeti Központ szakmai csoportjai, tagozatai illetve iskolái révén bárki testközelből ismerheti meg Kína fennmaradt régi hagyományait, művészeti ágait - melyek közül többet oktatásokon gyakorolhat.

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyomány és néprajz

A kínai kultúra a többi fejlett kultúrától elzárva fejlődött. Régiójában meghatározó jelleggel bír, mind Japánra, mind Koreára, mind Vietnamra komoly hatást gyakorolt.

Mindamellett, Kínában egyféle kulturális sokszínűség is jellemző. Ezt az is mutatja, hogy három életfilozófia: a taoizmus, a konfucianizmus és a buddhizmus is elterjedt.

A kínai írás kb. 3000 éve született meg; a jellegzetes, szótagokat jelölő kínai karakterek azóta használatban vannak, igaz csak Tajvanon és Japánban. A Kínai Népköztársaságban 1956-58-ban bevezetett egyszerűsített kínai írásmód a hivatalos.

Az írás mindig is fontos szerepet játszott a kínai kultúrában. Nemcsak a különböző filozófiai és tudományos munkában, hanem a közigazgatásban is használatos volt. A hivatalnoki réteg is írásos versenyeken választották ki, illetve a kalligráfia és kínai szépirodalom is mindig virágzó művészeti ág volt.

Kínában az építészet is meghatározó művészeti ág. A művészet ezen ágának a legszebb alkotásai a pagodák. A kínai festészet is rendkívül jellegzetes, az európaitól erősen eltér, a 19. században a kuriózumokat kereső Európában hamar meghonosodott.

Az előbbiek mellett a kínai zene is egyedülálló. Hangskálája eltér az európai nyolcfokútól, helyette pentaton skálája van, mivel egy oktávban csak öt hang található. Jellegzetes kínai hangszerek: cseng, hsziao és az erhu.

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány, találmányok

Kína tudományos élete az ókortól kezdve igen fejlett sok tudományágat tekintve.

A kínai matematika, amely az ókori görögökével összemérhető, elsősorban az építészetet és a földrajztudományt szolgálta. Mindenképp szólni kell a kínai csillagászatról, illetve csillagjóslásról, amely a mai napig nagy becsben tartott kínai horoszkóp alapjául szolgált.

Egy másik fontos kínai tudomány a kínai orvoslás. A kínai akupunktúra, illetve további természetgyógyászati módszerek a nyugati országokban is egyre népszerűbbé válnak.

Továbbá jelentős kínai eredmények születtek a kémia és a biológia területén is.

Kína rengeteg találmánnyal rendelkezett, amely Európában csak jóval később honosodott meg.

[szerkesztés] Néhány jellegzetes kínai találmány

[szerkesztés] Ünnepek

Hivatalos ünnepnapok
Dátum Magyar név Kínai név Megjegyzések
Január 1. Újév 元旦 yuándàn (Jüan tan)
Első holdhónap első napja Tavaszünnep (Kínai Újév) 春节 chūn jié (Csun csie) Kínai naptár alapján
Május 1. Munka ünnepe 劳动节 láodòng jié (Laotung csie)
Május 4. Az ifjúság ünnepe 青年节 qīngnián jié (Csingnien csie) Emlékezés az 1919-es diákmegmozdulásra
Július 1. A Kínai Kommunista Párt alapítása 建党节 jiàndǎng jié (Csientang csie) Az 1921-es első nemzetgyűlés napja
Augusztus 1. Fegyverek napja 建军节 jiànjūn jié (Csiencsun csie) Nancsangi felkelés (南昌起义) 1927-ben
Október 1. Nemzeti ünnep 国庆节 guóqìng jié (Kuocsing csie) 1949: Kínai Népköztársaság alapítása
Tradicionális ünnepek (节日, jié rì)
Dátum (holdhónapban) Magyar név Kínai elnevezés Megjegyzések
1. hó 15. Lámpások napja 元宵节 yuánxiāo jié
április eleje Csingming, A tiszta fény 清明节 qīngmíng jié (Csingming csie) Közel 15 nappal a tavaszi nap-éj egyenlőség után

Kínai halottak napja
5. hó 5. A sárkányok ünnepe 端午节 duānwǔ jié
7. hó 15. Az éhes szörnyek ünnepe 中元节 zhōngyuán jié (Csungjüan csie)
8. hó 15. A hold ünnepe 中秋节 zhōngqiū jié (Csungcsiu csie) Nyárünnep
9. hó 9. A „két új” ünnepe 重阳节 chóngyáng jié

[szerkesztés] Látnivalók

Pagodák

[szerkesztés] Kínai-magyar viszony

Bővebben: Magyarországi kínaiak

[szerkesztés] Referenciák

  1. ^ Magyar Nemzet (2007. június 21.)

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kína témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Kommunista államok
Észak-Korea Észak-Korea · Kína Kína · Kuba Kuba · Laosz Laosz · Vietnam Vietnam
Volt kommunista államok
m • v • sz
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai
Állandó tagok
Tagok 2009. december 31-ig
Tagok 2010. december 31-ig


A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADna”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök
Más nyelveken