Kína vasúti közlekedése

Kína
CRH2 és CRH3 motorvonatok Kunshan Déli pályaudvaron
Működtetés
Nemzeti vasúttársaság	China Railways
Statisztika
Felmérés éve	2009
A hálózat hossza
Teljes hossz	86 000 km
Villamosított vonalak	36 000 (34,5%) km
Nagysebességű vonalak	9 676 km
Nyomtávok
Fő nyomtáv	1 435 mm
Nagysebességű nyomtáv	1 435 mm
1 435 mm	86 000 km
További információk
Leghosszabb alagút	Vusaoling alagút
Leghosszabb híd	Tanjang–Kunsan vasúti híd
Legmagasabban fekvő pályaszakasz	Csinghaj–Tibet-vasútvonal m
Térkép

Kínában a vasútra nagy szerep hárul a légi közlekedés és a közúti közlekedés fejletlensége miatt. A hálózat hossza több mint 86 000 km. A teljes sínhálózat több mint 154 600 km. Ez a legforgalmasabb hálózat a világon, 2008-ban az összes vasúti szállítás 24%-a zajlik a Föld 6%-nyi pályáján itt. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve a harmadik legnagyobb a világon Oroszország és Németország után.

2007-ben a Kínai Vasútnak 578 000 vagonja, 44 000 személykocsija és 18 300 mozdonya volt. Több mint 36 300 vonat közlekedett naponta, melyek közül 3000 személyszállító és 33 300 tehervonat volt.

Vasúthálózat

Kínában a normál vasút nyomtávolsága 1435 mm, a kisvasutak nyomtávolsága pedig 750 mm.

• Normál nyomtáv: 86 000 km, 1435 mm (2009)
• Keskeny nyomtáv: 3600 km, 750 mm helyi iparvágányok (1998)
• Villamosított vonalak: 27 500 km, a hálózat 34,5%-a (2008)
• kétvágányú vasúti pályák: 29 000 km (2008)

Jövőbeli tervek

A vasútfejlesztések a jövőben is folytatódni fognak, de jóval nagyobb tempóval és költségekkel, mint az azt megelőző években. A kapacitások az igényekhez képest nagyon szűkösek. Kínában sok szénerőmű van, melyek szénnel való ellátása rendkívül fontos vasúti feladat. Ha a vasúti közlekedés akadozik, az az országos energiaellátásban is jelentkezik. A teherforgalom legnagyobbrészt észak-dél irányú. A világ vasúti forgalmának 25%-a Kínában zajlik, a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án. 2008-ban 42 milliárd dollárt kívánnak vasúti fejlesztésekre fordítani, míg 2003 és 2008 között 72 milliárdot költöttek e célra. A 19. század óta a világon a legnagyobb vasúti kapacitásbővítés zajlik ma. 2007 végén a vonalak hossza 78 ezer km volt. 2004-es terv alapján ennek 2020-ra 100 ezer kilométer hosszúra kellett volna bővülni, de 2007-ben módosították a terveket: 2015-re el akarják érni a 120 ezret. A gazdasági reformkorszak legutóbbi 30 évében építetthez képest ez 60%-kal hosszabb hálózatot jelent. Jelenleg a vasút az igényeknek csak alig 40%-át képes kielégíteni.

Kína Európába történő áruszállításában is növekvő szerepet szán a vasútnak. A történelmi selyemút mentén haladó vasútvonalakon keresztül juthatna az áru az európai piacokra, így tehermentesíteni lehetne a zsúfolt északi és déli kikötőket. A szállítási útvonal kialakítására 2008 elején kezdődtek meg a próbálkozások, egy kínai irányvonat már elindult a hamburgi kikötőbe. Az útvonal Magyarországon is keresztülhaladt. A vonal Záhonyban lépett be az országba és Sopronon át hagyta el azt.

Nagysebességű vasúti közlekedés

Kínában a nagysebességű vasutakat a CRH (China Railway High Speed) üzemelteti. A hálózat jelenlegi hossza 9 676 km. Jelenleg több ezer km-en zajlik a hálózatfejlesztés.

Nagysebességű vasutak

350 km/h vasútvonal

• Peking–Tiencsin nagysebességű vasútvonal
• Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal

200 km/h vasútvonal

• Csinhuangtao–Senjang nagysebességű vasútvonal, néhány szakaszon a max sebesség: 250 km/h
• Jiaoji Railway
• Zhegan Railway legnagyobb része
• Kanton–Sencsen-vasútvonal egy része
• Peking–Sanghaj-vasútvonal egy része
• Jingguang railway egy része
• Lienjünkang–Lancsou-vasútvonal, Csengcsou és Hszücsou között

Gördülőállomány

• CRH: CRH1, CRH2, CRH3, CRH5, CRH380A
• SJ X2000
• Blue Arrow
• China Star

Nevezetes vonalak

Az alábbi tíz vasútvonal más-más okból nevezetes, csúcstartó vagy rendkívüli. Az összeállítást a http://www.bjreview.com készítette.

• Peking–Kowloon-vasútvonal;
• Nanning–Kunming-vasútvonal - a vonal 2010 méteres szintkülönbséget győz le, ehhez 447 hidat és 258 alagutat kellett építeni;
• Paocsi–Csengtu-vasútvonal;
• Kanton–Sencsen-vasútvonal - Kína első nagysebességű vasútvonala;
• Csinghaj–Tibet-vasútvonal - vasút a Tibeti-fennsíkon;
• Peking–Tiencsin nagysebességű vasútvonal - Kína teljes egészében önállóan megépített nagysebességű vonala, egy ideig a világ leggyorsabb vonala;
• Lienjünkang–Lancsou-vasútvonal;
• Tatung–Csinhuangtao-vasútvonal - a világ legnagyobb teherforgalmú vasútvonala;
• Peking–Csinhuangtao-vasútvonal - Kína első kétvágányú, villamosított vasútvonala;
• Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal - A világon leggyorsabban megépített, leghosszabb egyszerre átadott, a világ két leghosszabb hídját magába foglaló, egyik legforgalmasabb nagysebességű vasútvonala.

Lásd még

• Sanghaj maglev vasút

Külső hivatkozások

• Kína 110,000 km vasúti pályát épít 2010-ig
• Attus: Kína I. - A vasútfejlesztés előzményei - Attus.hu. attus.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
• Attus: Kína II. - A nagy sebességű vasút - Attus.hu. attus.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
• Ministry of Railways (angolul)
• Chinese Railways (angolul)
• Shanghai Maglev Transrapid (angolul)

Vasúti térképek

• Thorsten Büker: www.bueker.net - Kína vasúti térképe (angol nyelven). bueker.net, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
• Railway map of China (1). dupla vágányú vonalak, villamosított vonalak és épülő vonalak 2001 körül
• Railway map of China (2). Vasúti térkép az 1990-es évekből
• Railway map of China (3). Vasúti térkép az 1980-as évekből
• Railway map of China (4). Vasúti térkép 2006-ból
• Railway map of China (5). Egy nagyon nagy térkép Kína vasúthálózatáról angol és kínai nyelven