Ázsia vasúti közlekedése
| Ázsia | |
 |
|
| Nagysebességű vonatok Japánban | |
| Statisztika | |
| Utaskilométer | 2 079,3 milliárd km[1] évente |
| Felmérés éve | 2010 |
| Teherszállítás | 3 462,0 milliárd tonna-km[1] évente |
| A hálózat hossza | |
| Teljes hossz | 222 205[1] km |
| Kétvágányú vonalak | több mint 44 191[2][1] km |
| Villamosított vonalak | több mint 77 778[2][1] km |
| Nagysebességű vonalak | 10 271[3] km |
| Nyomtávok | |
| Fő nyomtáv | 1 520 mm |
| Nagysebességű nyomtáv | 1 435 mm |
| További információk | |
| Leghosszabb alagút | Szeikan-alagút, Japán |
| Legmagasabban fekvő pályaszakasz | Csinghaj–Tibet-vasútvonal m |
| Térkép | |
 |
|
Mivel Ázsia fejletlenebb részén még nem olyan nagymértékű a motorizáció, a tömegközlekedésnek igen fontos szerepe van a nagyméretű és nagy lakosságszámú országokban. Szükség van az olcsó teherszállításra és a nagy kapacitású távolsági személyszállításra. A fejlett országokban pedig a zsúfoltság miatt hárul nagy szerep a kötöttpályás közlekedésre. Jelentős fejlesztések zajlanak Oroszországban, Indiában és Kínában. A meglévő vasútvonalakat korszerűsítik, és új, nagysebességű vasutakat helyeznek üzembe. Kína ehhez saját járműveket is elkezdett fejleszteni. Ázsia felzárkózott a fejlett nyugathoz, rengeteg rekordot döntöttek meg az elmúlt években, továbbá számos csúcstechnológiát vásároltak Európából.
A nagyméretű iparosodás és gazdasági fejlődés is igényli a nagysebességű, gyors vasúti közlekedést és az olcsó teherszállítást.
Érdekességek [szerkesztés]
- Sanghajban üzemel a világ leggyorsabb közforgalmú maglev vonata, a Sanghaj maglev,
- Kína új nagysebességű vonalat épített Peking és Sanghaj között, melyen az engedélyezett menetrendszerű sebesség 380 km/h,
- 1964-ben Japán helyezte üzembe az első nagysebességű vonatokat, a Sinkanszent.
Források [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
- ^ a b Nem áll rendelkezésre információ minden országról, így az összeg sem pontos
- ↑ HIGH SPEED LINES IN THE WORLD (application/pdf objektum) (angol nyelven). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 1.)
|
||||||||||||||
