Jemen

Jemeni Köztársaság
الجمهوريّة اليمنية (al-Dzsumhúrija al-Jamanijja)
Jemen zászlaja Jemen címere
Nemzeti himnusz: Jemen himnusza
Fővárosa	Szanaa
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Abbed Rabbo Manszúr Hádi
Miniszterelnök	Mohamed Bászindva
Hivatalos nyelv	arab
Egyesítés	1990. május 22.
Tagság	ENSZ, IMF, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	53
Becsült	23 580 000 fő (2009)
Rangsorban	53
Népsűrűség	44,7 fő/km²
GDP
Egy főre jutó	2457 USD PPP: PPP egy főre
Földrajzi adatok
Terület	527 970 km²
Rangsorban	48
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Jemeni riál (YER)
Nemzetközi gépkocsijel	YAR
Hívószám	967
Internet TLD	.ye

Jemen állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik.

Földrajz

Jemen domborzati térképe

Dromedár

Tájkáp Szanaa-tól északnyugatra

Szokotra-sziget egy tengerpartja

Domborzat

A Vörös-tenger és az Adeni-öböl menti keskeny, meleg sivatagi parti síkságok mögött emelkedik a központi fennsík, melynek magassága eléri a 3760 m-t és nyári csapadékban gazdag. Északi és keleti része a Rab-el-Háli homoksivatagba megy át.

Jemenhez tartozik még az Indiai-óceánban, Afrika szarvának folytatásában elhelyezkedő Szokotra-szigetcsoport, ami 1998 óta (a természeti örökség kategóriában) a világörökség része.Az ország legmagasabb pontja a Nabi Szubeju amely 3760 m.

Vízrajz

A hegyekben eredő állandó patakok sehol sem érik el a tengert, kiszáradnak a forró és száraz part menti síkságon. A legfőbb folyó a Maszila.

Éghajlat

A partvidék száraz és forró. A csapadékmennyiség évi 100 mm körüli. A hegyvidék nyugati része viszont az Arab-félsziget legcsapadékosabb területe, a csapadékmennyiség néhol eléri az évi 1000 mm-t. Tovább keletre és északra a csapadék mennyisége megint csökken, a Rub al-Khali sivatagban szinte sohasem esik az eső. Jemen belső területein igen nagy a napi hőmérséklet ingadozás: az éjjeli fagypont körüli hőmérséklet váltakozik a nappali 30 °C-kal.

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

Kiépült a természetvédelem intézményrendszere.

Természeti világörökségei

A Szokotra-sziget teljes egészében természeti világörökség az UNESCO szerint.

Történelem

Jemen nem csak a mai állam, hanem az azzal nagyjából egybeeső, az Arab-félsziget többi részéhez képest csapadékos és termékeny terület neve is. Az ókorban, a Kr. e. 1. évezred kezdetén itt alakult ki a térség első civilizációja, a sémi délarabok által létrehozott szábeus kultúra. A délarabok ismereteink szerint négy nagyobb államot alkottak, melyek között folyamatos vetélkedés folyt. A legjelentősebb ezek közül Szabá, a bibliai Sába királysága, mely a civilizáció névadója volt.

Marib városának ősi romjai

A jemeni vidék elsősorban tömjéntermelése, illetve az indiai és afrikai tengeri kereskedelem kiaknázása révén páratlan gazdagságra tett szert. A különféle helyben termelt és importált luxuscikkek továbbítására építették ki a veszedelmes beduin vidékeken áthaladó Tömjénutat, mely a Vörös-tenger partvonalát követve a szárazföld belsejében húzódott Jemen és Szíria között. A Tömjénút mentén fontos civilizáló hatást fejtettek ki a nagyrészt nomadizáló arabok körében. Politikailag azonban sosem erősödött meg annyira a térség, hogy komolyabban be tudott volna avatkozni a Közel-Kelet nagy civilizációinak sorsába – igaz, izoláltságuk biztonságot is jelentett. Az egyetlen, Jemen meghódítását célzó hadjáratot észak felől a rómaiak indították Augustus uralkodása alatt Caius Aelius Gallus praefectus Aegypti, de csúfos kudarcot vallottak a nehéz és ismeretlen terepen. A délarab vidék így megmaradt a rejtelmes Arabia Felix-nek (=Boldog Arábia), melynek viszonyairól szinte semmit sem tudtak.

Eközben i. e. 115-ben a Himjariták váltak Jemen uraivá. 525-ig tartó uralmuk során a térségben elterjedt a zsidó vallás és a kereszténység – ez utóbbi központja Nadzsrán volt. A keresztény közösségeknek köszönhetően a Bizánci Birodalom fokozottabb figyelmet fordított a térségre, melyet egy nemrég felemelkedett rivális, az abesszíniai Akszúmi Királyság fenyegetett. Az akszúmiak hajdani délarab telepesek és a helyi kusita lakosság leszármazottai voltak – Etiópia kultúrája a mai napig e két alapon működik.

Az etiópok már az 5. században beavatkoztak a jemeni ügyekbe, de ekkor még kevés sikerrel. Komolyabb szerepvállalásra a 6. században került csak sor. Ekkor a jemeni Dzú Nuvász király úgy döntött, hogy függetlenségének zálogát a keresztény bizánciakkal és etiópokkal, valamint az Ománt kezükben tartó zoroasztriánus Újperzsa Birodalommal szemben a judaizmus pártolása jelenti. Amikor a nadzsráni keresztények mészárlásába kezdett, az etióp hadsereg Bizánctól kapott flottával átkelt a Vörös-tengeren, és elpusztították a jemeni királyságot.

Az etióp helytartó, Ábraha önállósodott, és fiai is örökölték magánbirodalmát. 547-ben egészen Mekka városáig jutottak északon, de innen – mint a Korán is megörökítette – kénytelenek voltak visszavonulni valamiféle járvány miatt. A tömjénkereskedelem mekkai kézbe kerülésével szemben azonban nem tudtak mit tenni. Az etióp iga ellen a jemeniek Bizáncban és Perzsiában is segítséget kértek, és ez utóbbiak 575-ben megsegítésük ürügyén meghódították a területet.

Jemen területén 575–631 között perzsa szatrapia létezett, melyet az iszlám által egyesített arabok kényszerítettek megadásra. A területen így is számottevő keresztény és zsidó kisebbség maradt, akik dzimmí-státuszba kerültek. Jemen az iszlám későbbi terjeszkedése során a kalifátus marginális területévé vált, gazdasága pedig eljelentéktelenedett. Megközelíthetetlensége kedvezett a szeparatista törekvéseknek: a 9. század utolsó évtizedében zajdita síita imámátus alakult északnyugati vidékein, a későbbiekben pedig tucatnyi apró emírségre és szultánságra hullott szét.

1513-ban Albuquerque, az indiai alkirály vezetésével a portugálok megkísérelték megszerezni Áden kiváló adottságú kikötőjét, ám kudarcot vallottak. 1517-ben az Oszmán Birodalom terjesztette ki hatalmát Jemenre, de ez csak ideig-óráig jelentett valós uralmat. A belső vidéken továbbra is az imám, Áden vidékén pedig a lahedzsi szultán volt a legbefolyásosabb hatalmi tényező. A törökök időről időre próbálták visszaszerezni domináns helyzetüket a térségben, amit beduinlázadások és sikertelen, véres harcok kísértek.

A britek 1799-ben Napoleon Bonaparte tábornok egyiptomi hadjárata kapcsán jelentek meg Jemen partjainál, Perim szigetén, majd hamarosan jó kapcsolatokat építettek ki a lahedzsi szultánnal. Végül egy Szokotra körüli konfliktust követően 1839-ben a Brit Kelet-indiai Társaság elfoglalta Ádent, amit 1852-ben szabadkikötővé nyilvánított. A Szuezi-csatorna megnyitásával az amúgy is forgalmas kikötő forgalma többszörösére nőtt, és a térség legfejlettebb, leggazdagabb pontjává vált – helyzete a 20. század közepéig nem sokat változott. Az elkövetkező évtizedekben a britek a térség többi fejedelmét is szövetségesükké tették. Az első világháborút követően a területen két protektorátust hoztak létre, Áden pedig 1935-től koronagyarmati státuszt élvezett.

Az első világháborút követően az imámátus Jemeni Mutavakkilita Királyság néven önállósult, és mind a kialakuló Szaúd-Arábia, mind a dél-jemeni brit protektorátusok felé területi követelésekkel lépett fel. Végül vereséget szenvedett, és az 1934-es táifi békében rendezték határait. A királyság 1953-ban az ENSZ-ben kezdte követelni a déli területeket, mely törekvését az arab államok is támogatták. 1958–1961 között az Egyesült Arab Államok tagja volt Líbiával és az Egyesült Arab Köztársasággal (Egyiptom és Szíria) együtt.

1962-ben Nasszer támogatásával köztársasági puccs buktatta meg Abdulláh Szallál vezetésével az imámot, aki híveivel az északi hegyekbe menekült. Kitört a hét évig tomboló észak-jemeni polgárháború, melynek hátterében Szaúd-Arábia és Egyiptom szembenállása húzódott. Bár a hatnapos háború következményei miatt az egyiptomiak 1967-ben végül feladták itteni ambícióikat, a monarchista tábor széthúzása miatt a szaúdiak is kihátráltak az imámita párt mögül. Végül Szallál hívei 1970-re konszolidálni tudták az 1962-ben kikiáltott Jemeni Arab Köztársaság helyzetét.

Dél-Jemenben eközben egyre fokozódott az elégedetlenség. A briteket és az őket kiszolgáló fejedelmeket mind kevésbé fogadták el a helyiek, és ez különféle merényletekben, sztrájkokban fejeződött ki. A dekolonizációért küzdő ENSZ is kiállt a helyi függetlenségiek mellett. A két nacionalista erő, az észak-jemeni/egyiptomi hátterű FLOSY és a baloldali Nemzeti Felszabadítási Liga egymással sem tudott kiegyezni, így komoly harcokban a Liga leszámolt ellenfelével. A britek 1967-ben az NFL-t ismerték el legitim tárgyalófélnek, és novemberben kivonultak az országból. A genfi tárgyalások során kikiáltották a Dél-jemeni Népköztársaságot.

Mind a Jemeni Arab Köztársaság, mind a Dél-jemeni Népköztársaság eltökélt híve volt az egyesítés tervének, azonban viszonyuk igencsak kiegyensúlyozatlannak bizonyult, belső stabilitásukhoz hasonlóan. Északon puccs puccsot követett, délen viszont a kommunisták vették át a hatalmat, és 1970-ben megalakult Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság. Északon végül 1979-ben Ali Abdulláh Szaleh szerezte meg az elnöki hatalmat, pontot téve az addigi bizonytalanságra. Délen a párton belüli ellentáborok közt 1986-ban került sor véres leszámolásra.

Az 1960-as évek óta hol folyó, hol elakadó tárgyalások mostanra hozták meg gyümölcsüket. 1990. május 22-én mondták ki végül a két állam egyesülését. A pozícióját féltő hajdani dél-jemeni pártelit 1994-ben rövid életű elszakadási kísérletet kezdeményezett a hajdani Dél-Jemen területén Jemeni Demokratikus Köztársaság néven. A jemeni polgárháborúban rövid úton Szaleh aratott győzelmet, de a térség helyzete évekre bizonytalanná és veszélyessé vált.

Szaleh elnök a kilencvenes években normalizálta viszonyát a környező országokkal és a világgal. Hajdani szovjet rokonszenveit levetkőzve kapcsolatba lépett a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, és gazdasági átalakításba kezdett, melyet infrastrukturális, oktatási és egészségügyi reformok kísértek. 2001 óta Jemen támogatja az Egyesült Államokat a terrorizmus elleni harcban. A kormányerők 2007 januárja óta háborút folytatnak a síita lázadók ellen az északi tartományokban.

Az 2011-es egyiptomi forradalom idején véres összecsapások voltak a kormánypárti és az ellenzéki tüntetők között, a rendőrségi beavatkozásokban több ember is megsérült, illetve meghalt. Március végén több katonai vezető is támogatásáról biztosította a tüntetőket, fokozva az ország megosztottságát és a tartós konfliktus esélyét. Szaleh elnök ajánlatot tett, hogy távozik az év végén, de ezt nem fogadták el a tüntetők. 2012 januárjában hosszas taktikázás után Szaleh elnök lemondott poziciójáról és Ománba, majd onnan az Amerikai Egyesült Államokba utozott gyógykezelés céljából.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Államforma: elnöki köztársaság.

Közigazgatási felosztás

Szanaa

Áden óvárosa

Az imám palotája Whadi Dhahr-ban

Jemen területe 21 kormányzóságra (muháfaza), azon belül 333 kerületre (mudírijja) oszlik.

Áden Amrán Abjan ed-Dáli el-Bajdá el-Hudajda el-Dzsauf el-Mahra el-Mahvít Főváros Dzamár Hadramaut Haddzsa Ibb Lahidzs Marib Rajma Szaada Szanaa Sabva Taizz

Határviták

Jemennek határvitája van Ománnal és Szaúd-Arábiával.^[forrás?] Jemennek kevés olaja van a többi arab országhoz képest, ezért nagy szüksége lenne szomszédai bizonyos területére. 1995-ben kisebb háborút vívott Eritreával a vörös-tengeri Hanís-szigetek birtoklásáért, végül 1998-ban a hágai Állandó Arbitrációs Bíróság döntése értelmében megtarthatta a szigetcsoportot.

Népesség

Jemeni férfiak

Zabid mecsete

Általános adatok

• Városi lakosság aránya: 25%.
• Születéskor várható élettartam: a férfiaknál 59 év, a nőknél 63 év.
• Népességnövekedés: 3,42%.
• Írástudatlanság: 49,8%.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv az arab, és ez a legfontosabb beszélt nyelv is.

A lakosság 55%-a jemeni arab, 30% Britt-indiai (Pakisztáni) , 15% szomáliai-néger.

A lakosság 99%-a muszlim (80-82%-a szunnita, 18-20%-a síita), 1%-a pedig egyéb vallású (hindu, zsidó, keresztény).

Gazdaság

Szanaa, a gyorsan terjedő főváros

Kat-ültetvény nyugat-Jemenben

Egy jemeni kikötő

Gazdasága: agrárország.

Általános adatok

• Hazai össztermék (GDP): 2 400 USD/fő (2007-ben).
• Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 22%, ipar 38%, szolgáltatások 40%.
• Munkanélküliség: 30%.
• Infláció: 12,2% (2002-ben).

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A lakosság túlnyomó része a mezőgazdaságból él. Fő terményei a mokkakávé, gyapot, datolya, de a 2000-es évek elején már a termőterület mintegy kétharmadán a katcserjét termesztik, melynek kábító hatású levelét rágják. A gyér legelőkön juhot és kecskét tenyésztenek. A tengerparton a halászat és a sókertek adják a megélhetést.

Ipar

Ipara fejletlen, nagyrészt kézműipar jellemzi. Legnagyobb ipari létesítménye Áden kőolaj-finomítója, mely csak részben dolgozza fel a hazai kőolajat.

Kereskedelem

• Exporttermékek: nyersolaj, kávé, szárított és sózott hal.
• Importtermékek: élelmiszer, élőállat, műszaki felszerelések és alkatrészek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: India, USA, Thaiföld, Szaúd-Arábia, Dél-Korea, Kína, Olaszország, Franciaország, Egyesült Arab Emírségek, Japán, Szingapúr .

Közlekedés

Egy országút képe

• Közutak hossza: 69 263 km
• Repülőterek száma: 16
• Kikötők száma: 7

Nincs az országban vasúti hálózat.

Kultúra

Dzsambia

Kulturális világörökség

Az UNESCO világörökség-listáján szerepel:

• Sibám városfallal körülvett óvárosa;
• Szanaa óvárosa (Szanaa a főváros);
• Zabíd történelmi városrésze.
• Szokotra-sziget egyedülálló növény- és állatvilággal rendelkező szigete.

• 

  Jellegzetes jemeni épületek, Manakha

• 

  Sibám

• 

  Szanaa

• 

  Gyalogoshíd a szakadék felett, Shaharah

• 

  Hangszerek

• 

  Thamar Egyetem egy épülete, Thamar

Turizmus

Javasolt oltások Jemen-be utazóknak:

• Járványos gyermekbénulás
• Hastífusz
• Hepatitis A (Magas a fertőzésveszély.)
• Hepatitis B (Közepes a fertőzésveszély.)
• Veszettség

Javasolt bizonyos területeken a Malária ( csak az északkeleti országrész maláriamentes) elleni tabletta.

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

Sport

Labdarúgás

A Jemeni labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményeket.

Olimpia

Az országnak eddig egyetlen érme sincs a játékokról.

• Jemen az olimpiai játékokon

Ünnepnapok

Május 22.	A nemzeti egység napja 1990
Szeptember 26.	Az 1962-es forradalom napja
Október 14.	Az 1967-es forradalom napja
November 30.	Az utolsó brit katona távozásának a napja

Külső hivatkozások

• jemen.lap.hu – linkgyűjtemény
• Képgaléria
• Ongo

Forrás

• Midi Világatlasz, Nyír-Kartal és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

Lásd még

• Jemen uralkodóinak listája