Boróka (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Boróka
Juniperus x pfitzeriana hibrid
Juniperus x pfitzeriana hibrid
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Boróka (Juniperus)
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Boróka témájú kategóriát.

A boróka (Juniperus) a ciprusfélék családjának egyik nemzetsége.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetség alapvetően holarktikus, de képviselői az egész északi féltekén: az Egyenlítő körüli hegyvidékektől az Arktiszig előfordulnak. Egy faja: a közönséges boróka (Juniperus communis) a Kárpát-medencében is gyakori. A mérgező nehézszagú boróka (Juniperus sabina) főleg templomkertekben nő, további négy faj jóval ritkább.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges boróka levele és bogyója

Örökzöld; az egyes fajok fák vagy cserjék; leveles ágacskáik szögletesek vagy hengeresek. Többnyire kétlaki; a hím- és nőivarú egyedeknek gyakran még az alakja is különbözik. Egyes fajok egyértelműen elfekvőek, de a legtöbbnek elfekvő és oszlopos növésű típusa is van: utóbbiból gyakran kertészeti változatokat nemesítenek ki.

Kétféle levele van:

  • a fiatal tűlevelek
  • és a kifejlett pikkelylevelek.

A két levélfajta aránya fajonként más és más.

Virágai nem feltűnőek. Termésszerű képződménye az elhúsosodott falú tobozbogyó.

Életmódja, termesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különféle tájakról származó borókák hazánkban nagyon különböző módon viselkedhetnek, az egyes növények igényei fölöttébb különbözőek lehetnek. A szennyezett levegőt általában rosszul tűrik, emellett gyakran tetvesednek, atkásodnak. Fényigényesek.

A kis-ázsiai fajok jól tűrik a szárazságot. Ivartalanul a megújított anyatövekről hajtásdugványokkal jól szaporítható. Termése egy–két év alatt érik be.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fája kemény, de könnyen munkálható. Mivel sok benne az olaj és a gyanta, a rovarkártevőknek ellenáll.

A nemzetség több faja fűszer- és gyógynövény, mások viszont mérgezőek. Legtöbbet használt faja a közönséges boróka, amiből borókapárlatok (például borovicska), illetve borókával ízesített szeszek (jenever és gin) készülnek.

Rendszertani felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetség mintegy ötven faját két fajcsoportba osztják:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h Owen Johnson: Európa fái. Illusztáció: David More. Ford. Illés Beatrix. Kossuth Kiadó. 2011., 54–58. oldal ISBN 978-963-09-6602-3
  2. ^ a b Kiss M.-Illyés Cs.. Nagy fenyő és örökzöld lexikon. Pannon-Literatúra Kft., 67–75. o (2006). ISBN 963 9677 39 6 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]