Boróka (növénynemzetség)
|
|
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Juniperus x pfitzeriana hibrid |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
A boróka (Juniperus) a ciprusfélék családjának egyik nemzetsége.
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése [szerkesztés]
A nemzetség alapvetően holarktikus, de képviselői voltaképpen az egész északi féltekén: az Egyenlítő körüli hegyvidékektől az Arktiszig előfordulnak. Egy faja: a közönséges boróka (Juniperus communis) a Kárpát-medencében is gyakori. A mérgező nehézszagú boróka (Juniperus sabina) főleg templomkertekben nő, további négy faj jóval ritkább.
Megjelenése, felépítése [szerkesztés]
Örökzöld; az egyes fajok fák vagy cserjék; leveles ágacskáik szögletesek vagy hengeresek. Többnyire kétlaki; a hím- és nőivarú egyedeknek gyakran még az alakja is különbözik. Egyes fajok egyértelműen elfekvőek, de a legtöbbnek elfekvő és oszlopos növésű típusa is van: utóbbiból gyakran kertészeti változatokat nemesítenek ki.
Kétféle levele van:
- a fiatal tűlevelek
- és a kifejlett pikkelylevelek.
A két levélfajta aránya fajonként más és más.
Virágai nem feltűnőek. Termésszerű képződménye az elhúsosodott falú tobozbogyó.
Életmódja, termesztése [szerkesztés]
A különféle tájakról származó borókák hazánkban nagyon különböző módon viselkedhetnek, az egyes növények igényei fölöttébb különbözőek lehetnek. A szennyezett levegőt általában rosszul tűrik, emellett gyakran tetvesednek, atkásodnak. Fényigényesek.
A kis-ázsiai fajok jól tűrik a szárazságot. Ivartalanul a megújított anyatövekről hajtásdugványokkal jól szaporítható. Termése egy–két év alatt érik be.
Felhasználása [szerkesztés]
Fája kemény, de könnyen munkálható. Mivel sok benne az olaj és a gyanta, a rovarkártevőknek ellenáll.
A nemzetség több faja fűszer- és gyógynövény, mások viszont mérgezőek. Legtöbbet használt faja a közönséges boróka, amiből borókapárlatok (például borovicska), illetve borókával ízesített szeszek (jenever és gin) készülnek.
Rendszertani felosztása [szerkesztés]
A nemzetség mintegy ötven faját két fajsorba osztják:
- Juniperus fajsor avagy igazi borókák (J. sect. Juniperus):
- közönséges boróka (Juniperus communis),
- havasi boróka ~ alhavasi boróka, ~ törpe boróka, (Juniperus sibirica)
- fövenyboróka (Juniperus conferta Parl.) avagy (Juniperus litoralis Maxim)
- szír boróka (Juniperus drupacea Labill.)
- mandzsu boróka (Juniperus rigida Sieb. et Zucc.)
- (Juniperus brevifolia)
- (Juniperus cedrus)
- (Juniperus deltoides)
- (Juniperus formosana)
- (Juniperus lutchuensis)
- (Juniperus macrocarpa)
- (Juniperus navicularis)
- vörös boróka ~ vörös termésű boróka, (Juniperus oxycedrus (Sibth. et Sm.) Ball)
- Sabina fajsor avagy lóciprusok (J. sect. Sabina)
- nehézszagú boróka (Juniperus sabina)
- (Juniperus angosturana),
- (Juniperus ashei),
- (Juniperus barbadensis),
- (Juniperus bermudiana),
- (Juniperus blancoi),
- (Juniperus californica),
- kínai boróka (Juniperus chinensis),
- (Juniperus coahuilensis),
- (Juniperus comitana),
- (Juniperus convallium),
- (Juniperus coxii),
- (Juniperus davurica),
- (Juniperus deppeana),
- (Juniperus durangensis),
- görög boróka ~ görög pikkelyboróka, (Juniperus excelsa M. Bieb.)
- (Juniperus flaccida),
- (Juniperus foetidissima),
- (Juniperus gamboana),
- (Juniperus gaussenii),
- henye boróka (Juniperus horizontalis),
- (Juniperus indica),
- (Juniperus jaliscana),
- (Juniperus komarovii),
- (Juniperus monosperma),
- (Juniperus monticola),
- (Juniperus morrisonicola),
- (Juniperus occidentalis),
- (Juniperus osteosperma),
- föníciai boróka ~ föníciai pikkelyboróka, (Juniperus phoenicea L.)
- texasi vörösboróka (Juniperus pinchotii),
- (Juniperus polycarpos),
- (Juniperus procera),
- kúszó boróka (Juniperus procumbens Sieb.)
- (Juniperus pseudosabina),
- csüngőágú boróka (Juniperus recurva),
- (Juniperus saltillensis),
- (Juniperus saltuaria),
- oregoni boróka (Juniperus scopulorum),
- (Juniperus semiglobosa),
- törpeboróka (himalájai törpeboróka, Juniperus squamata Bush.- Ham. ex Lamb.)
- (Juniperus standleyi),
- (Juniperus thurifera),
- (Juniperus tibetica),
- virginiai boróka ~ vörös cédrus, (Juniperus virginiana),
- (Juniperus wallichiana)
Források [szerkesztés]
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 342. o. ISBN 963-05-6928-0
- Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 160–161. ISBN 963-05-7847-6
- A Pallas nagy lexikona
- Borókák
- Nyugat-Magyarországi Egyetem
|
|||||||

