Boróka (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Boróka
Juniperus x pfitzeriana hibrid
Juniperus x pfitzeriana hibrid
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Boróka (Juniperus)
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Boróka témájú kategóriát.

A boróka (Juniperus) a ciprusfélék családjának egyik nemzetsége.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetség alapvetően holarktikus, de képviselői voltaképpen az egész északi féltekén: az Egyenlítő körüli hegyvidékektől az Arktiszig előfordulnak. Egy faja: a közönséges boróka (Juniperus communis) a Kárpát-medencében is gyakori. A mérgező nehézszagú boróka (Juniperus sabina) főleg templomkertekben nő, további négy faj jóval ritkább.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges boróka levele és bogyója

Örökzöld; az egyes fajok fák vagy cserjék; leveles ágacskáik szögletesek vagy hengeresek. Többnyire kétlaki; a hím- és nőivarú egyedeknek gyakran még az alakja is különbözik. Egyes fajok egyértelműen elfekvőek, de a legtöbbnek elfekvő és oszlopos növésű típusa is van: utóbbiból gyakran kertészeti változatokat nemesítenek ki.

Kétféle levele van:

  • a fiatal tűlevelek
  • és a kifejlett pikkelylevelek.

A két levélfajta aránya fajonként más és más.

Virágai nem feltűnőek. Termésszerű képződménye az elhúsosodott falú tobozbogyó.

Életmódja, termesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különféle tájakról származó borókák hazánkban nagyon különböző módon viselkedhetnek, az egyes növények igényei fölöttébb különbözőek lehetnek. A szennyezett levegőt általában rosszul tűrik, emellett gyakran tetvesednek, atkásodnak. Fényigényesek.

A kis-ázsiai fajok jól tűrik a szárazságot. Ivartalanul a megújított anyatövekről hajtásdugványokkal jól szaporítható. Termése egy–két év alatt érik be.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fája kemény, de könnyen munkálható. Mivel sok benne az olaj és a gyanta, a rovarkártevőknek ellenáll.

A nemzetség több faja fűszer- és gyógynövény, mások viszont mérgezőek. Legtöbbet használt faja a közönséges boróka, amiből borókapárlatok (például borovicska), illetve borókával ízesített szeszek (jenever és gin) készülnek.

Rendszertani felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetség mintegy ötven faját két fajsorba osztják:

  • Juniperus fajsor avagy igazi borókák (J. sect. Juniperus):
  • Sabina fajsor avagy lóciprusok (J. sect. Sabina)
    • nehézszagú boróka (Juniperus sabina)
    • (Juniperus angosturana),
    • (Juniperus ashei),
    • (Juniperus barbadensis),
    • (Juniperus bermudiana),
    • (Juniperus blancoi),
    • (Juniperus californica),
    • kínai boróka (Juniperus chinensis),
    • (Juniperus coahuilensis),
    • (Juniperus comitana),
    • (Juniperus convallium),
    • (Juniperus coxii),
    • (Juniperus davurica),
    • (Juniperus deppeana),
    • (Juniperus durangensis),
    • görög boróka ~ görög pikkelyboróka, (Juniperus excelsa M. Bieb.)
    • (Juniperus flaccida),
    • (Juniperus foetidissima),
    • (Juniperus gamboana),
    • (Juniperus gaussenii),
    • henye boróka (Juniperus horizontalis),
    • (Juniperus indica),
    • (Juniperus jaliscana),
    • (Juniperus komarovii),
    • (Juniperus monosperma),
    • (Juniperus monticola),
    • (Juniperus morrisonicola),
    • (Juniperus occidentalis),
    • (Juniperus osteosperma),
    • föníciai boróka ~ föníciai pikkelyboróka, (Juniperus phoenicea L.)
    • texasi vörösboróka (Juniperus pinchotii),
    • (Juniperus polycarpos),
    • (Juniperus procera),
    • kúszó boróka (Juniperus procumbens Sieb.)
    • (Juniperus pseudosabina),
    • csüngőágú boróka (Juniperus recurva),
    • (Juniperus saltillensis),
    • (Juniperus saltuaria),
    • oregoni boróka (Juniperus scopulorum),
    • (Juniperus semiglobosa),
    • törpeboróka (himalájai törpeboróka, Juniperus squamata Bush.- Ham. ex Lamb.)
    • (Juniperus standleyi),
    • (Juniperus thurifera),
    • (Juniperus tibetica),
    • virginiai boróka ~ vörös cédrus, (Juniperus virginiana),
    • (Juniperus wallichiana)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]