Komló (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Komló
Közönséges komló (Humulus lupulus)
Közönséges komló (Humulus lupulus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Valódi kétszikűek (Rosopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Kenderfélék (Cannabaceae)
Nemzetség: Humulus
L.
Fajok
  • Közönséges komló (Humulus lupulus)
  • Japán komló (Humulus japonicus)
  • Humulus yunnanensis Hu
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Komló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Komló témájú kategóriát.

A komló (Humulus) a kenderfélék (Cannabaceae) család egyik nemzetsége. A nemzetségbe világszerte három faj tartozik, melyek közül a legismertebb és legelterjedtebb a közönséges komló (H. lupulus), ami kétlaki, évelő kúszónövény, termése a sörgyártás egyik legfontosabb alapanyaga. Gyógynövényként nyugtató- és altatószerként, valamint gyomorpanaszok ellen használják.

Közönséges komló (H. lupulus L.)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazája valószínűleg Kelet-Európa volt, azonban a 8. század óta egész Közép-Európában elterjedt. Nedvesebb helyeken, ártéri és ligeterdőkben olykor áthatolhatatlan bozótot képez. A jobbra csavarodó száron horgas szőröket és keresztben átellenesen elhelyezkedő, hosszú nyelű, 3-5 karéjú, durva tapintású leveleket találunk. 10–40 m hosszú indáival bokrokra, fákra kapaszkodik. Tavasszal a friss hajtások a növényvilágban rendkívül gyorsnak számító 20–50 cm/hét sebességgel törnek elő a telet a talajban átvészelő, körülbelül 1–3 cm vastag és több méter hosszú gyöktörzsből. Júliusban virágzik.

Hatóanyagai, felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elvirított termős növények virágzata a megnövekedő murvalevelekkel és takarópikkelyekkel tobozszerűvé válik. Gyógyszerként és a sörfőzéshez csak ezeket az úgynevezett 'komlótobozokat' használják. A tobozkában mirigyszőrök találhatók, amelyekben a keserű ízű, étvágygerjesztő és tartósító hatású lupulon és humulon válik ki. A tobozkából nyert komlóliszt a sörgyártásban fontos, ezért a komlót nagyüzemi táblákon termesztik is. Emellett kb. 1–3% illóolajat és fito-ösztrogéneket is tartalmaz.

A gyógyszerészek a drogot Strobuli Lupulinak (Lupuli strobulus) nevezik. A népi gyógyászatban teáját nyugtató, altató hatásúnak tartják, bár nem tudni, mi ennek a hatóanyaga. Az álmatlanság elleni italokban a komlót hatékonyabb nyugtató füvekkel, mint például macskagyökérrel kombinálják.

Kimutatták, hogy csökkenti a koleszterin-szintet.

A nemzetség további fajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japán komló (H. japonicus Siebold & Zucc. syn. scandens (Lour.) Merrill)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japánból származik, Magyarországon egyévesként kertekben ültették, de mára kivadulva, főleg ártéri ligeterdőkben meghonosodott. Levele a komló levelénél tagoltabb, 5-7 karéjú.

Japán komló

H. yunnanensis Hu[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kína Jünnan tartományában, 1200–2800 m tengerszint feletti magasságban található. 'Tobozkái' hosszúkásak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]