Retek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Retek
Retek
Retek
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Raphanus
Faj: R. sativus
Tudományos név
Raphanus sativus
L.

A retek (Raphanus sativus), népies nevén kerti retek vagy réparetek a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó élelmiszernövény-faj.

A retket már az ókorban is ismerték és termesztették, több fajtáját kedveljük. Magas C-vitamin tartalma miatt a téli, vitaminban szegény időszakban nagyon hasznos lehet. Nyersen vagy sózva használjuk, vajas- vagy zsíros kenyérre, saláták alkotórészeként, de az ételek díszítésére is.

Csípős íze és illata a hagymával rokon illóolajtól származik, régebben gyógyszerként is használták.

[szerkesztés] Gyógyhatása

Mérsékelten fogyasztva az emésztést elősegítő, vesetisztító, étvágygerjesztő hatású. Mustárolaj-glikozidjai antibakteriális és gombaölő hatásúak, így kiválóan alkalmas a megfázás és cseppfertőzések megelőzésére.

[szerkesztés] Termesztése

A fagyok elmúltával vessük 20 cm-es sor és 5–6 cm-es tőtávolságra; a vetés mélysége 1–1,5 cm-nél ne legyen mélyebb, mert a gumók torzak, alaktalanok lesznek.

A legkorábban termő fajta a hónapos retek, amelyet a nyári nagyobb gumójú, majd az őszi-téli, nagygumójú és tárolásra is alkalmas fajták követnek.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken