Málna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Málna
Raspberries (Rubus Idaeus).jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rózsaalakúak (Rosoideae)
Nemzetség: Szeder (Rubus)
Alnemzetség: Málnafélék (Idaeobatus)
Faj: R. idaeus
Tudományos név
Rubus idaeus
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Málna témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Málna témájú kategóriát.

Érésben lévő málna júniusban
Vadmálna (Rubus idaeus) bokor

A málna (Rubus idaeus), magyar népies neve a boldogasszony csipkéje és a himpér, a német Himbeere szó alapján. Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik.

Már az ókorban is gyógynövényként volt ismert. A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele. Carolus Clusius már 1601-ben különbséget tett vörös és sárga fajták között.[1]

Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza. Nem él Portugáliában, Izlandon, és Skandinávia északi részén. Amerikában őshonos fajtája a fekete málna.

Név[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A latin Rubus idaeus név visszavezethető Pedaniosz Dioszkoridész i. sz. 50-68 között keletkezett De materia medica[2] c. művére, de lehetséges, hogy a görög orvostól, Krateuastól származik (kb. i. e. 100)[3] Caius Plinius Caecilius Naturalis historia (kb. i. sz. 77.) c. művében két helyen is említi a növényt és azt írja, hogy a görögök „Idaeus rubus“ néven ismerik,[4] mert csak Idában terem.[5] A fajta neve valószínűleg a Troászban (ma Törökország területén) lévő Ida-hegységről kapta a nevét, mert csak ez a hegység fekszik a málna előfordulási területén, miközben a Krétában található, Idának is nevezett Psziloritisz-hegység széles körzetében a faj hiányzik.[6]

Előfordulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vad málna Európa mérsékelt övi részében a boreális zónáig és Nyugat-Szibériáig előfordul. A mediterrán zónában dél felé haladva megjelenése egyre ritkább, és a hegységben a montán övtől a szubalpin régiókhoz kötődik. Az Alpokban 2000 m magasságig megtalálható. Telepítették továbbá Észak-Amerika keleti részén, Grönlandon és Új-Zélandon is.

Élőhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A málna pionír élőlényként megjelenik fátlanított terepen. Félárnyékos fekvésű, nitrátgazdag talajban tenyészik, például magas páratartalmú és hűvös nyári hőmérsékletű tisztásokon és erdőszéleken. A málna nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek megbetegedéseire.[7]

Rendszertan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A málna rendszertanilag az Idaeobatus alnemzetséghez tartozik. Rokonfajok Északkelet-Ázsiában (Rubus nipponicus) és Észak-Amerikában (Rubus strigosus, Rubus melanolasius) fordulnak elő.[8]

Termesztett fő fajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapvetően két fő fajta létezik: nyári- és őszi málnafajták.

Piros gyümölcsű korai érésű        
  • 'Boyne'
  • 'Fertődi Vénusz'
  • 'Rubin Bulgarski'
  • 'Cascade Dawn'
  • 'Glen Clova'
  • 'Glen Moy'
  • 'Killarney'
  • 'Malahat'
  • 'Malling Exploit'
  • 'Titan'
  • 'Willamette'
Piros gyümölcsű, közepes érésű
  • 'Cuthbert'
  • 'Fertődi kármin'
  • 'Fertődi zamatos'
  • 'Fertődi zenit'
  • 'Lloyd George'
  • 'Meeker'
  • 'Newburgh'
  • 'Skeena'
Piros gyümölcsű, késői érésű
  • 'Cascade Delight'
  • 'Coho'
  • 'Fertődi rubina'
  • 'Glen Prosen'
  • 'Malling Leo'
  • 'Octavia'
  • 'Schoenemann'
  • 'Tulameen'
Piros gyümölcsű, sarjon vagy kétszertermő
  • 'Amity'
  • 'Augusta'
  • 'Autumn Bliss'
  • 'Caroline'
  • 'Fertődi kétszertermő'
  • 'Heritage'
  • 'Josephine'
  • 'Summit'
  • Zeva Herbsternte
Sárga gyümölcsű, egyszer, sarjon vagy kétszertermő
  • 'Anne'
  • 'Fallgold'
  • 'Fertődi aranyfürt'
  • 'Boyne'
  • 'Goldenwest'
  • 'Golden Queen'
  • 'Honey Queen'
Bíbormálna
  • 'Brandywine'
  • 'Royalty'
Fekete gyümölcsű
  • 'Black Hawk'
  • 'Bristol'
  • 'Cumberland'
  • 'Glencoe'
  • 'Jewel'
  • 'Munger'
  • 'Ohio Everbearer'
  • 'Scepter'

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyümölcse miatt kedvelt kerti növény. A magas vitamintartalma miatt egészséges gyümölcsöt gyakran nyersen fogyasztják, ill. lekvárként, kompótként, zseléként vagy szörpként kerül a konyhában felhasználásra. A méhészetben a málna – köszönhetően nektárja magas (36-70%-os) cukortartalmának, továbbá magas cukorértékének (0,18–3,80 mg cukor naponta virágonként) – a méhek számára egy megbecsült melléktápanyagforrás.[9] A málnát tiszta alkohol édesítésére is használják. A gyümölcs szüret után már nem érik tovább, így a nem klimakterikus gyümölcsök közé tartozik.

A málna gyümölcse bor készítésére is alkalmas. A málnabogyókat összezúzzák, előerjesztik, majd kipréselik. A visszamaradt cefrét vízzel leforrázzák és újra kipréselik. A préselésekből nyert levet összekeverik. Cukorból és málnaléből szirupot főznek, amit hozzáadnak a kipréselt málnaléhez.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendszerint sarjadzással szaporodik. Ritkán bujtvány útján is szaporodhat. A magok útján történő szaporodás is előfordul. Mivel a csírázás csak egy bizonyos idő elteltével következik be, ezért a kertészetben gyorsítják a csírázást.

Tápérték/Összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A málna cserje gyümölcse
100 gramm málna tartalmaz:[10]
kalória Kilojoule Víz Zsír Kálium Kalcium Magnézium C-vitamin
34 142 84 g 0,3 g 170 mg 40 mg 30 mg 25 mg


Egy felnőtt napi szükséglete:[10][11]
Kálium Kalcium Magnézium C-vitamin
9% 5% 10% 33%

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Konrad Keipert: Beerenobst. Angebaute Arten und Wildfrüchte. Ulmer, Stuttgart 1981, ISBN 3-8001-5517-6.
  2. Dioscurides, De materia medica, német nyelvre fordított szövegrészletek
  3. K. E. Hummer, J. Janick: Rubus Iconography: Antiquity to the Renaissance. az Acta Horticulturae c. műben. Nr. 759, 2007, 89–106. o.
  4. Plinius, Naturalis Historia, 1. szövegrészlet
  5. Plinius, Naturalis Historia, 2. szövegrészlet
  6. Gustav Hegi, Hans J. Conert, Heinrich Egon Weber: Droseraceae bis Rosaceae. 3. kiadás. Berlin 1995 (Illustrierte Flora von Mitteleuropa. 4. kötet, 2A rész) 309–315. o. (Rubus c. fejezet).
  7. Helmut Weiß, Christian Gosch, Andreas Fischerauer: Beerenobst. Sorten, Pflanzung, Pflege, Verarbeitung. Stocker, Graz, 2001, ISBN 3-7020-0906-X.
  8. Heinrich E. Weber: Rubus. Gustav Hegi (szerző), Heinrich Egon Weber (kiadó): Illustrierte Flora von Mitteleuropa. IV. kötet, 2A rész: Hamamelidaceae – Rosaceae 1. 3., teljesen átdolgozott és bővített kiadásában. Blackwell, Berlin, 1995, ISBN 3-8263-3016-1, 309–315. o.
  9. Helmut Horn, Cord Lüllmann: Das große Honigbuch, Kosmos, Stuttgart, 3. kiadás, 2006, 30. o. ISBN 3-440-10838-4 Die Beerenfrucht findet auch zum Aromatisieren von reinem Alkohol Verwendung.
  10. ^ a b EU NWKRL 90/496/EWG és a Rewe tápértéktáblázata alapján
  11. Összetevők teljeskörű elemzése Southwest School of Botanical Medicine (angolul)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Málna témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]