Fehér fagyöngy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Viscum album
Nyárfán nőtt fehér fagyöngy
Nyárfán nőtt fehér fagyöngy
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szantálfavirágúak (Santalales)
Család: Szantálfafélék (Santalaceae)
Nemzetség: Fagyöngy (Viscum)
Faj: V. album
Tudományos név
Viscum album
L.
Alfajok
  • V. album ssp. abietis[1] [2]
  • V. album ssp. album [3]
  • V. album ssp. austriacum[1] [2]
  • V. album ssp. meridianum[1] [2]
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Viscum album témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Viscum album témájú kategóriát.

A fehér fagyöngy (Viscum album) a szantálfafélék (Santalaceae) családjába tartozó, Magyarországon is jól ismert és egész Európában elterjedt félélősködő, örökzöld növény. Leggyakoribb gazdanövényei az almafa, a nyárfa, a fűzfa, az akácfa, amelyek ágain gömbölyű, 60-100 cm átmérőjű bokrokat képez.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid szerteágazó ágai ismételt álvillás elágazásúak. Levelei átellenesek, zöldessárgák, bőrneműek, visszástojásdad vagy keskeny lándzsás alakúak. Kétlaki, zöldessárga színű redukált virágai ülők, 3-4-5 tagú bogernyőt alkotnak. Március-áprilisban virágzik. Termése ragadós álbogyó, amely késő ősszel érik, és elterjesztésükben a madaraknak van szerepe.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karácsony környékén díszítésre használják, tartós asztali dísz.

A gyógyászatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fagyöngyöt az érelmeszesedés megelőzésére és a hagyományos kezelésekkel együtt a magas vérnyomás leküzdésére használják. Európában több laboratórium állít elő és forgalmaz különböző citosztatikus és immunrendszert serkentő hatású készítményeket. A fagyöngyből gyárilag előállított készítményeket az onkológia területén is használják.

A fagyöngy vérnyomáscsökkentő hatását állatkísérletek igazolták, de hogy pontosan melyik összetevője felelős ezért a hatásmechanizmusért, ez idáig nem tudták meghatározni. Immunrendszert serkentő rákellenes hatása viszont a viszkotoxinoknak és a lektineknek tulajdonítható. Bár számos európai országban az egyik legáltalánosabban felírt gyógyszer rákbetegek számára, a Cochrane Együttműködés 2008-as áttekintő tanulmánya[4] szerint kevés megbízható kísérlet áll rendelkezésre (a 80 talált kísérletből összesen 21-et tudtak belefoglalni az áttekintésbe alapvető módszertani problémák miatt), így a fehér fagyöngy pozitív hatása az onkológiai folyamatokra nem igazolható. A 13 kísérletből, amelyek a fehér fagyöngy-készítményeket szedő rákbetegek túlélési esélyét vizsgálták, 6 jelentett pozitív hatást, azonban egyik módszertana sem volt megfelelő minőségű, így ezek nem elégségesek a feltételezett hatás igazolására. Két további kísérlet, amelyek a fehér fagyöngy bőrrákra és fej- és nyaki rákra vonatkozó hatását vizsgálták, nem talált bizonyítékot arra, hogy hatásos lenne. A 16 kísérletből, amelyek a fehér fagyöngy hatékonyságát vizsgálták arra, hogy mennyiben javítja a rákbeteg életminőségét, pszichológiai állapotát, a tünetek erősségét, valamint hogy mennyiben csökkenti a kemoterápia mellékhatásait, 14 jutott arra a következtetésre, hogy valamilyen szintű pozitív hatás létezik, azonban e kísérletek közül csak kettőnek volt olyan minőségű módszertana, hogy megbízható következtetést lehessen levonni belőlük. Ezek közül az egyik pozitív hatást talált a kemoterápiával kezelt mellrák-betegek életminőségére. A tanulmány szerzőinek véleménye szerint további független és megalapozott klinikai vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a fehér fagyöngy onkológiai hatását el lehessen dönteni.

A fagyöngylevél összetevőinek (főleg a viszkotoxinok és a lektinek) mérgező hatását kimutatták. A bogyók is tartalmaznak veszélyes hatóanyagokat, ezért a fagyöngy csak orvosi rendeletre szedhető.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drogjai a levelek (Visci folium) vagy leveles hajtások (Visci albae stipes). Számos változata van, melyek hatóanyagaik minősége és mennyisége szempontjából különbözőek a gazdanövény fajától, annak állapootától és azon való elhelyezkedésüktől függően. Egy fán is többféle változat fordulhat elő. Hatóanyagai viszkotoxinok, cisztein, amelyek erős hatású polipeptid keverékek; egy viszkumprotein komplex; lektinek. További előforduló tartalomanyagok: fenilpropán- és lignánszármazékok, kávésavszármazékok, flavonoidok, biogén aminok, arabinogalaktán és galakturonán poliszacharidok.[5]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Trop
  2. ^ a b c THP
  3. Viscum album. Flora Europaea. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  4. Horneber M, Bueschel G, Huber R, Linde K, Rostock M. Mistletoe therapy in oncology. Cochrane Database of Systematic Reviews 2008, Issue 2. Art. No.: CD003297. DOI: 10.1002/14651858.CD003297.pub2. Hozzáférhető: http://mrw.interscience.wiley.com/cochrane/clsysrev/articles/CD003297/frame.html
  5. Bern

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]