Gyümölcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A La Boqueria piac Barcelonában
Tradicionális szicíliai édesség a marcipánból készült gyümölcs (Frutta di Martorana)

A köznyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését, mint a szilva, alma, dió vagy narancs.

Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, kökény, galagonya, berkenye, som) terméseit, mogyorót, málnát, erdei szamócát vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket, vadkerteknek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. (Soltvadkert, Érsekvadkert, de Almásfüzitő, Balatonalmádi, Dunaalmás is ilyen vadkertek nevét őrzi).

Termés vagy gyümölcs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valódi termés (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv.

Áltermés: a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében

A gyümölcs szó gazdasági, felhasználói fogalom. Tudományos igénnyel az ökonómbotanikusok törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e.) A „legközepebb” határeset a szamóca (földieper), amelynek az áltermését esszük, lágyszárú, de többéves növényről.

A gyümölcsök felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérsékelt égövi gyümölcsök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termesztett gyümölcsök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vadgyümölcsök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Déligyümölcsök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyümölcsök átlagos vitamintartalma 100g-ra vonatkoztatva
Vitaminok: A
(retinol)
B1
(tiamin)
B2
(riboflavin)
B3
(niacin)
B6
(Piridoxin)
B7
(biotin)
B9
(folsav)
C
(aszkorbinsav)
E
(tokoferol)
K
(fillokinon)
(mg) μg (mg) (mg) (mg) (μg) (μg) (mg) (mg) (μg)
alma 0,05 50 50 0,5 0,07 1 6 5 0,6 2,5
csipkebogyó - 100 - - - - - 400 - 90
fekete ribiszke 0,1 60 10 0,3 0,02 2,4 - 160 1 -
málna 0,08 20 30 0,4 0,05 2,3 - 30 1,4 -
kajszibarack 1,8 20 30 0,7 0,06 1,7 33 10 0,5 -
meggy 0,3 50 20 0,3 0,05 0,8 - 10 - -
őszibarack 0,4 20 20 0,9 0,07 1,8 2,5 7 0,6 -
szőlő 0,3 50 50 0,4 1,4 5,2 - 5 - -
szilva 0,2 50 20 0,5 0,04 0,1 0,9 6 0,8 -
napi szükséglet 0,8 1,3 1,5 1,7 2 60 200 60 12 65

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyümölcs témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]