Gyümölcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A köznyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését, mint a szilva, alma, dió vagy narancs.

Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, madárcseresznye, kökény, galagonya, berkenye, som) terméseit, mogyorót, málnát, erdei szamócát, vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket, vadkertek-nek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. (Soltvadkert, Érsekvadkert, de Almásfüzitő, Balatonalmádi, Dunaalmás is ilyen vadkertek nevét őrzi)

Tartalomjegyzék 1 Termés, vagy gyümölcs 2 A gyümölcsök felosztása 2.1 Mérsékelt égövi gyümölcsök 2.1.1 Termesztett gyümölcsök 2.1.2 Vadgyümölcsök 2.2 Déligyümölcsök 3 Lásd még 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Termés, vagy gyümölcs

valódi termés (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv.

áltermés: a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében

A gyümölcs szó gazdasági, felhasználói fogalom. Tudományos igénnyel az ökonómbotanikusok törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e.) A "legközepebb" határeset a szamóca (földieper), amelynek az áltermését esszük, lágyszárú, de többéves növényről.

[szerkesztés] A gyümölcsök felosztása

[szerkesztés] Mérsékelt égövi gyümölcsök

[szerkesztés] Termesztett gyümölcsök

• húsos gyümölcsök: alma, birs, cseresznye, egres, eper, faeper, görögdinnye, kajszibarack, kivi, kopasz kivi (weiki), körte, málna, meggy, mullaca, naspolya, nektarin, őszibarack, ribizli, ringló, sárgadinnye, tüskétlen szeder, szilva, szőlő
• csonthéjas magvak: dió, mandula, pisztácia, szelídgesztenye

[szerkesztés] Vadgyümölcsök

• húsos gyümölcsök: berkenye, csipkebogyó (vadrózsa), erdei szamóca, fekete áfonya, fekete bodza, feketeribizli, galagonya, hamvas szeder, homoktövis, kökényszilva, közönséges boróka, madárberkenye, som, tőzegáfonya, vadcseresznye (madárcseresznye), vadalma, vadkörte, vadszeder, vörös áfonya
• csonthéjas magvak: közönséges mogyoró, vérmogyoró

[szerkesztés] Déligyümölcsök

• húsos gyümölcsök: acai, ananász, avokádó, banán, citrom, datolya, durian, édes granadilla, füge, grépfrút (grape fruit), gránátalma, jujuba, kaktuszfüge, kaktuszgyümölcs, közönséges földicseresznye, kuruba, licsi, zöldcitrom (lime), mandarin, mangó, maracuja, narancs, naranjilla, óriás passiógyümölcs, papája, perui földicseresznye, pomelo, rambután, tojásdinnye
• csonthéjas magvak: kesudió, kókusz

[szerkesztés] Lásd még

• Szupergyümölcs
• Erdei gyümölcsök

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Déligyümölcs.lap.hu - linkgyűjtemény

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát (részletek a cikk vitalapján).(2005 augusztusából)