Tiamin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiamin
Thiamin.svg
Thiamine-3D-vdW.png
IUPAC-név 3-[(4-amino-2-metil-5-pirimidinil)metil]- 5-(2-hidroxietil)-4-metiltiazolium
Más nevek tiamin; 2-[3-[(4-amino-2-metil-pirimidin-5-il)metil]-4-metil-tiazolium-5-il]etanol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 59-43-8
PubChem 1130
MeSH Thiamine
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C12H17N4OS+
Moláris tömeg 265,356 g/mol
Olvadáspont 248–260 °C (sósavas só)
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A tiamin vagy B1-vitamin a szénhidrátok, zsírok és alkoholok lebontásához és átalakításához, valamint a szívizom és idegsejtek megfelelő működéséhez szükséges. Színtelen, vízben jól oldódó, hőre érzékeny, kristályos vegyület. Jellegzetes, csípős illata van.

Neve a „kén” jelentésű görög thio- előtagot tartalmazza, mert a bonyolult molekulában egy kénatom is található.

Hiánya a piroszőlősav felszaporodását okozza a vérben és a központi idegrendszerben. Ennek következtében szívgyengeség léphet fel, valamint az agysejtek csökkent oxidációja miatt ideggyengeség (neuraszténia) jelentkezhet. Súlyos esetben beri-beri (B1-vitamin hiánybetegség) kialakulása. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Tiamin-hidroklorid (Thiamini hydrochloridum) néven hivatalos.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő forrásai: máj, élesztő, hántolatlan rizs, korpás búza, zabliszt, földimogyoró, sertéshús, hüvelyesek, és a legtöbb zöldségfélében is megtalálható (kivéve fehér rizs).

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]