Búza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Búza
Búza
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Rend: Pázsitfűvirágúak (Poales) Család: Pázsitfűfélék (Poaceae) Alcsalád: Perjefélék (Pooideae) Nemzetség: Triticum
Elterjedés
Művelési területei
Fajok
T. aestivum közönséges búza T. aethiopicum T. araraticum T. boeoticum vad alakor T. carthlicum T. compactum T. dicoccon Kétszemű vagy kétsoros tönke búza T. durum Kemény vagy üvegszemű búza durum búza T. ispahanicum T. karamyschevii T. militinae T. monococcum egyszemű búza vagy alakor T. polonicum lengyel búza T. spelta tönköly búza T. timopheevii T. trunciale T. turanicum T. turgidum Angol v. hasas búza T. urartu T. vavilovii T. zhukovskyi
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Búza témájú rendszertani információt. A Wikimedia Commons tartalmaz Búza témájú médiaállományokat.

A búza (Triticum) a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, melybe több faj tartozik. Egyedei a világ egyik legnagyobb területen termesztett gabonái, melyek a népélelmezésben elfoglalt szerepükkel kiemelkednek a többiek közül. Kenyérgabona szerepén túl sokrétű felhasználás jellemzi, hiszen gazdag abraktakarmány és szalmája értékes alomanyag, valamint különböző részei ipari alapanyagként is felhasználhatóak.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Kapcsolata a magyarokkal 2 Meghatározás 2.1 Termelési adatok 3 Búza galéria 4 Lásd még 5 Jegyzetek 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A nemzetség egyedei a legrégibb termesztett növények közé tartoznak. A termesztés első ismert előfordulási helye a civilizáció bölcsőjének tekinthető termékeny félhold területére esik. A régészeti kutatások Egyiptom legrégibb emlékei között említik a búzát.^[1] A genetikai kapcsolat a természetes vad alakor (Triticum boeoticum) és a domesztikálódott egyszemű búza (Triticum monococcum) és a tönke búza (Triticum dicoccum) egyedei között azt mutatja, hogy ie. 6000-5000-ben Törökország mai területén lévő Diyarbakır város környékéről terjedhetett el.^[2] A hagyományosan legnagyobb búzatermelő Kínában az ie. 2700-ban már termesztették és az ókori világ szinte, minden vidékéről találhatunk említést termeléséről vagy használatáról.

[szerkesztés] Kapcsolata a magyarokkal

A nomád életmódot folytató magyarság honfoglalását követően a Halimba és Kovácsi területén feltárt sírok régészeti leletei alapján, bizonyítottan használták a honfoglalók a búzát. Az Árpád-kori Endrőd, Nagyfarkasdomb, Ártánd temetők feltárása alapján további számos búza lelet került elő. Az akkori fajták a kétsoros tönke búza (Triticum dicoccon), majd a közönséges búza (Triticum aestivum) volt, de ismerték ennek alfajait a csupasz vetési búzát (Triticum aestivum subsp. vulgare), illetve a csupasz törpebúzát (Triticum aestivum subsp. compactum) és a tönkölyt vagy tönkölybúzát (Triticum aestivum subsp. spelta). ^[3] Magyarországon az évszázados múltra visszatekintő magyar búzafajtákat, köztük a legnevesebbet, a „tiszavidéki”-t, az 1863. évi szőrnyű aszály elpusztította és helyére lengyelországi búzafajták kerültek. A katasztrófának is köszönhetően az 1870-es években elkezdődött a mai napig tartó nagyobb hozamú magyar fajták sikeres nemesítése.

[szerkesztés] Meghatározás

A közönséges búza őszi, vagy tavaszi változatát sokfelé termesztik. Fejlődésének kedvez az enyhe ősz, a téli hótakaró és a tavaszi csapadék. Bojtos mellékgyökérzete a talajt dúsan behálózza. Kalásza szélesen lapított 3-4 virágú és a kalász tengelyének kimetszéseibe magánosan lapított oldalukkal támaszkodnak. A virágok közül egyik-másik meddő szokott maradni és a füzérkékből rendesen 2-3 ritkán csak egy mag lesz. A búzának sok faja van, de hogy pontosan mennyi arra nehéz választ adni a folyamatos nemesítéseknek köszönhetően. A botanikusok véleménye nagyon eltérő, a számuk 12 000-re is becsülhető.

[szerkesztés] Termelési adatok

A FAO statisztikai adatai alapján a világ búzatermelése az alábbiak szerint alakult: ^[4]

A legnagyobb búzatermelő országok (2007)

Helyezés	Ország	Termelés (Tonnában t)		Helyezés	Ország	Termelés (t)
1	CHN	109.860.350		9	TUR	17.678.000
2	IND	74.890.000		10	KAZ	16.500.000
3	USA	53.603.040		11	IRN	15.000.000
4	RUS	49.389.860		12	ARG	14.000.000
5	FRA	33.219.000		13	UKR	13.800.000
6	PAK	23.520.000		14	GBR	13.362.000
7	GER	20.828.077		15	IRN	9.500.000
8	CAN	20.054.000
	Összesen					605.994.942

Magyarország termelése 3 988 177 tonna volt a 2007-es évben.

[szerkesztés] Búza galéria

Vad alakor Törökország Karadag	egyszemű búza	tönke búza	közönséges búza
lengyel búza	közönséges búza mező	aratás kombájnnal	Ábrázolása ie. 340-330-ból Metapontum görög város pénzérméjén

[szerkesztés] Lásd még

• Tritikálé

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• [1] Búza – a „magok királya” (Triticum genus)