Közönséges búza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges búza
a kalászai közelről
a kalászai közelről
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Triticeae
Nemzetség: Búza (Triticum)
Faj: T. aestivum
Tudományos név
Triticum aestivum
L.
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges búza témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges búza témájú kategóriát.

A közönséges búza (vagy kenyérbúza, Triticum aestivum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges búzát számos változatban és fajtában csaknem minden kultúrállamban termesztik.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Triticum aestivum subsp. aestivum
  • Triticum aestivum subsp. compactum
  • Triticum aestivum subsp. macha
  • Triticum aestivum subsp. spelta (L.) Thell., 1918
  • Triticum aestivum subsp. sphaerococcum

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges búza egyéves vagy áttelelő egyéves fű. Erőteljesen gyökerező, hosszú nappalos növény. Felálló, üreges szára többnyire 40-120 centiméter magas, korábban, a rövid szárú búzafajták bevezetése előtt a 150 centimétert is elérte. A levélnyelvecske rövid és egyenesen levágott. A levélhüvely rásimuló, felső végén pillás, hosszan túlnyúló fülecskéje van. A levéllemez kopasz vagy gyengén szőrös, sötétzöld vagy sötét kékeszöld. A szárcsomók olykor szőrösek. A kalász általában 8-10 centiméter hosszú, rendszeresen négy oldalú. A kalásztengely szívós, nem törékeny. A füzérkék 2-5 virágúak, körülbelül olyan hosszúak, mint szélesek, némileg lapítottak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges búzát őszi vagy tavaszi vetésű gabonaként termesztik meleg nyarú területeken. A közönséges búza csak mérsékelten száraz, tápanyagban és bázisokban gazdag vályog- és lösztalajokon nő.

A virágzási ideje május-június között van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legidősebb régészeti csupaszbúzaleletek Törökország déli részéből származnak (pl. Çatal Hüyük), továbbá Izraelből, Szíriából és Irakból, a kőkorszaki települési rétegekből. Mindez a Kr.e.VII évezredre tehető. Közép-Európában a legidősebb csupaszbúzalelet szántóföldi művelésből, a szalagkerámia-kultúrából csak szórványosan mutatható ki, pl. Göttingen környéki leletekből. Az első tisztán csupaszbúza-tenyészet mai ismereteink szerint Kr.e. 3600-ból, Magdeburg környékéről került elő. (a rösseni kultúrából). Kellő bizonyossággal nem állapítható meg, hogy termesztett búza vagy esetleg a keménybúza alakkörébe tartozó leletekről van-e szó.

Az i. e. 2. évezred kezdetére már mindenhol általánosan elterjedtek a búzafélék. Asszíroszban legalább négy féle búza és még több más kalászos egyidejű termesztésére találtak bizonyítékot.

A búza napjainkban a világgazdaság legfontosabb gabonája. Emellett az emberiség történetében a második legrégebbi (az árpa után), máig is termesztett gabona.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érett búzaszem szénhidrát (keményítő)-tartalma 70% feletti, 10-12%-a fehérje. A liszt eléggé gazdag sikérben, elsősorban kenyér és finom pékáruk előállítására alkalmas. Egyes vidékeken sört is főznek a búzából.
A termesztett búza a csupaszbúzák egyike. Csépléskor vagy a kombájnos aratás során a búzaszemek nagyon könnyen kiszabadulnak a toklászok közül, miközben a kalászorsó nem törik szét, hanem egészben marad.
A manapság leginkább termesztett hosszú kalászú búzák mellett vannak rövidebb, akár gömbös kalászú fajták is. Genetikai szempontból mindegyiket a Triticum aestivumhoz sorolják, de a gyakorlatban megkülönböztetik Triticum sphaerococcum vagy törpe-, ill. tönkebúza, Triticum compactum néven. Ezek a búzaalakok nem egyetlen vadon élő fajból vezethetők le, hanem az utolsó 10 000 évben keletkeztek különböző búza (Triticum) fajok többszöri kereszteződésével. A mai termesztett búzafajták hexaploidok, 2n = 42 kromoszómát tartalmaznak. Közöttük különböző, így az AABBDD formulával kifejezhető genompárok szerepelnek. Mai ismereteink szerint az A az egyszemű búzából (Triticum monococcum) ered, míg a D az egyik kecskebúzafajnak (Aegilops sguarrosa = Triticum tauschii) tulajdonítható. A G genom eredete nem teljesen bizonyított. Feltételezik egy további vadon élő fű (Aegilops speltoides) részesedését, amelynek SS genomjai genetikailag módosultak BB-re.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]