Magdeburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magdeburg
ViewOfMagdeburg.jpg
Magdeburg címere
Magdeburg címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Szász-Anhalt
Rang szabad város
Alapítás éve 805
Polgármester Dr. Lutz Trümper (SPD)
Irányítószám 39104-39130
Rendszám MD
Népesség
Teljes népesség 232 364 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 1140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 56 m
Terület 200,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magdeburg  (Németország)
Magdeburg
Magdeburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 08′, k. h. 11° 37′Koordináták: é. sz. 52° 08′, k. h. 11° 37′
Magdeburg weboldala
Magdeburg városrészei

Magdeburg város Németországban, Szász-Anhalt szövetségi tartomány fővárosa. Az Elba mentén fekszik.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első ízben Nagy Károly frank császár egy rendelete említi 805-ben. 919-ben I. (Madarász) Henrik német király megerősíttette a várat a magyarok és a szlávok ellen. 929-ben itt tartották I. Henrik fiának, a későbbi I. (Nagy) Ottónak és I. Eduárd wessexi király lányának, Editnek az esküvőjét. 937-ben birodalmi gyűlés színhelye volt, ahol két érsek, nyolc püspök és számos világi méltóság vett részt, I. Ottó bencéskolostort alapított, ezt 968-ban érsekséggé emelték. 946-ban a kolostorba, később a dómba temették Edit királynét. 962-ben itt koronázták meg Nagy Ottót és 973-ban itt is temették el. 1524-ben a város fölvette a reformációt, midőn pedig az augsburgi interimet elvetette, birodalmi átok alá esett és Móric szász herceg 1551-ben elfoglalta, de kíméletesen bánt vele. A harmincéves háborúban 1629-ben Wallenstein sikertelenül ostromolta 28 hétig. 1631-ben Tilly újra ostrom alá fogta és május 10-én rohammal bevette. Ez ostrom után a város, 130 házat kivéve, elpusztult és lakói közül 30 000 ember odaveszett. Otto von Guericke volt ekkor polgármestere.[2] 1648-ban a magdeburgi érsekség mint világiasított fejedelemség, Brandenburgé lett. 1806-ban a franciák minden ellenállás nélkül elfoglalták, 1814-ben azonban Poroszország visszakapta. 1945 és 1990 között az NDK része és a hajdani magdeburgi kerület székhelye volt. Az 1990-es német újraegyesítés óta ismét Szász-Anhalt tartomány székhelye.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság (fő)
1400 30.000
1450 22.000
1550 34.000
1620 25.000
1632 1.500
1639 450
1681 7.700
1683 5.155
1685 13.000
1722 10.772
1740 18.000
1800 22.676
1816. december 2. ¹ 28.276
1819. december 2. ¹ 35.824
Év Lakosság (fő)
1831. december 1. ¹ 40.417
1837. december 1. ¹ 42.100
1840. december 1. ¹ 50.898
1846. december 3. ¹ 55.800
1855. december 3. ¹ 61.500
1858. december 3. ¹ 66.100
1861. december 3. ¹ 68.700
1864. december 3. ¹ 70.100
1867. december 3. ¹ 78.600
1871. december 1. ¹ 84.401
1875. december 1. ¹ 87.925
1880. december 1. ¹ 97.539
1885. december 1. ¹ 159.520
1890. december 1. ¹ 202.234
Év Lakosság (fő)
1895. december 2. ¹ 214.424
1900. december 1. ¹ 229.667
1905. december 1. ¹ 240.661
1910. december 1. ¹ 279.629
1916. december 1. ¹ 255.748
1917. december 5. ¹ 251.693
1919. október 8. ¹ 285.856
1920. december 31. 293.857
1925. június 16. ¹ 293.959
1930. december 1. 308.400
1933. június 16. ¹ 306.894
1935. december 1. 313.219
1939. május 17. ¹ 336.838
1940. december 31. 346.600
Otto von Guericke emlékműve
Év Lakosság (fő)
1945. december 1. ¹ 225.030
1946. október 29. ¹ 236.326
1950. augusztus. 31. ¹ 260.305
1955. december 31. 261.392
1956. december 31. 259.320
1957. december 31. 258.447
1958. december 31. 258.712
1959. december 31. 260.618
1960. december 31. 261.594
1961. december 31. 262.437
1962. december 31. 265.512
1963. december 31. 267.733
1964. december 31. ¹ 265.091
Év Lakosság (fő)
1965. december 31. 267.783
1966. december 31. 267.817
1967. december 31. 268.064
1968. december 31. 268.345
1969. december 31. 269.690
1970. december 31. ¹ 272.237
1971. december 31. 271.906
1972. december 31. 273.268
1973. december 31. 274.146
1974. december 31. 276.089
1975. december 31. 277.656
1976. december 31. 279.430
1977. december 31. 281.578
Év Lakosság (fő)
1978. december 31. 283.109
1979. december 31. 288.303
1980. december 31. 289.032
1981. december 31. ¹ 287.362
1982. december 31. 288.287
1983. december 31. 289.075
1984. december 31. 288.934
1985. december 31. 288.965
1986. december 31. 288.975
1987. december 31. 289.778
1988. december 31. 290.579
1989. december 31. 288.355
Év Lakosság (fő)
1990. december 31. 278.807
1991. december 31. 275.238
1992. december 31. 272.516
1993. december 31. 270.546
1994. december 31. 265.379
1995. december 31. 257.656
1996. december 31. 251.031
1997. december 31. 245.509
1998. december 31. 239.462
1999. december 31. 235.073
2000. december 31. 231.450
2001. december 31. 229.755
2002. december 31. 228.170
Év Lakosság (fő)
2003. december 31. 227.535
2004. december 31. 226.675
2005. december 31. 229.126
2011. december 31. 232.364

¹ Népszámlálás

Korosztályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városháza
Év Összes lakos 0-14 év közötti 15-64 év közötti 65 év felett
1995 257.656 38.732 180.705 38.219
1996 251.031 35.988 176.579 38.464
1997 245.509 33.421 173.348 38.740
1998 239.462 31.150 169.355 38.957
1999 235.073 29.116 165.982 39.975
2000 231.450 27.282 162.918 41.250
2001 229.755 25.813 161.211 42.731
2002 228.170 24.514 159.591 44.065
2003 227.129 23.173 157.961 45.995

Városrészek szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magdeburgi dóm
Szocreál stílusú városközpont
Hasselbach tér
Vasútállomás
Név Terület (km²) Lakosság (fő) Népsűrűség (fő/km²)
Alt Olvenstedt 3,20 3.730 1.166
Alte Neustadt 2,54 9.001 3.544
Altstadt 3,78 12.557 3.322
Barleber See 5,41 75 14
Berliner Chaussee 5,04 2.156 428
Beyendorfer Grund 6,01 12 2
Beyendorf-Sohlen 8,13 1.260 155
Brückfeld 1,49 2.919 1.959
Buckau 2,20 4.329 1.968
Cracau 2,61 8.350 3.199
Diesdorf 10,12 3.369 333
Fermersleben 3,40 3.113 916
Gewerbegebiet Nord 9,39 7 1
Großer Silberberg 3,89 0 0
Herrenkrug 11,96 885 74
Hopfengarten 2,77 4.366 1.576
Industriehafen 3,65 37 10
Kannenstieg 1,17 6.913 5.909
Kreuzhorst 4,73 0 0
Leipziger Straße 3,36 13.901 4.137
Lemsdorf 1,33 1.978 718
Neu Olvenstedt 3,37 15.471 4.591
Neue Neustadt 4,56 13.546 2.971
Neustädter Feld 2,02 10.002 4.951
Neustädter See 4,77 12.113 2.539
Nordwest 2,76 4.580 1.659
Ottersleben 16,52 9.580 580
Pechau 7,39 583 79
Prester 5,15 1.848 359
Randau-Calenberge 13,59 568 42
Reform 3,19 14.398 4.513
Rothensee 2,11 2.954 1.400
Salbke 7,74 3.991 516
Stadtfeld Ost 3,27 21.892 6.695
Stadtfeld West 4,67 14.379 3.079
Sudenburg 5,28 16.466 3.119
Sülzegrund 3,36 9 3
Werder 3,59 2.524 703
Westerhüsen 7,24 3.156 436
Zipkeleben 4,68 14 3
Magdeburg 200,94 227.129 1.130

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színház
Hundertwasser-ház, németül "Grüne Zitadelle"

Színháza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Theater Magdeburg – Magdeburgi színház
  • Städtisches Puppentheater Magdeburg – Bábszínház
  • Theater an der Angel
  • Improvisationstheater Hechtsprung

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kulturhistorisches Museum Magdeburg – Kultúrtörténeti múzeum
  • Museum für Naturkunde Magdeburg – Természeti múzeum
  • Technikmuseum Magdeburg – Technikai múzeum
  • Kunstmuseum Magdeburg – Művészeti múzeum
  • Otto-von-Guericke-Museum in der Lukasklause
  • Galerie 1200
  • Jahrtausendturm
  • Schulmuseum Magdeburg – Iskolamúzeum
  • Museumsschiff Württemberg mit Museum zur Geschichte der Elbschifffahrt
  • Historische Schiffmühle am Petriförder
  • Steinzeithaus Randau
  • slawisches Dorf Pechau – Pechau szláv falu

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1808–1814: Graf von Blumenthal
  • 1814–1817: Ludwig Nöldechen
  • 1817–1848: August Wilhelm Francke
  • 1848–1851: Behrens
  • 1851–1880: Carl Gustav Friedrich Hasselbach
  • 1882–1895: Friedrich Heinrich Julius Bötticher
  • 1895–1906: Gustav Schneider
  • 1906–1910: August Lentze
  • 1910–1919: Hermann Reimarus
  • 1919–1931: Hermann Beims
  • 1931–1933: Ernst Reuter
  • 1933–1945: Fritz-August Wilhelm Markmann
  • 1945–1946: Otto Baer
  • 1946–1950: Rudolf Eberhard
  • 1950–1961: Philipp Daub
  • 1961–1965: Friedrich Sonnemann
  • 1965–1989: Werner Herzig
  • 1989–1990: Werner Nothe
  • 1990–2001: Wilhelm Polte
  • 2001 óta: Lutz Trümper

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Otto-von-Guericke-Universität – Ottó von Guericke Egyetem
  • Hochschule Magdeburg-Stendal – Stendal főiskola

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. de.wikipedia.org/wiki/Magdeburg#cite_note-Metadaten_Einwohnerzahl_DE-ST-1
  2. Volkholz: Die Zerstörung Magdeburgs, 1892.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magdeburg témájú médiaállományokat.