Braunschweig

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Braunschweig
Braunschweig Kohlmarkt.jpg
Braunschweig címere
Braunschweig címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Kerület Szabad város
Alapítás éve 861
Polgármester Dr. Gert Hoffmann (CDU)
Irányítószám 38100–38126
Rendszám BS
Népesség
Teljes népesség 243 829 fő (2011. dec 31.)[1] +/-
Népsűrűség 1276 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 60 m
Terület 192,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Braunschweig  (Németország)
Braunschweig
Braunschweig
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 16′, k. h. 10° 32′Koordináták: é. sz. 52° 16′, k. h. 10° 32′
Braunschweig weboldala

Braunschweig (ónémet nyelven Brunswiek) nagyváros Észak-Németországban, Alsó-Szászország keleti felében. Kb. 245 000 lakosával Hannover után a második legnagyobb város Alsó-Szászországban. 1918-ig a Braunschweig-Lüneburgi hercegség székhelye volt. A legközelebbi nagyvárosok: északkeleti irányban 26 km-re Wolfsburg, 56 km-re nyugatra Hannover, illetve 80 km-re keletre Magdeburg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város eredete és fejlődésének korai szakasza nehezen leírhatók, mivel nem egy településről van szó, hanem ötről: Altewiek, Altstadt, Hagen, Neustadt és Sack, amelyeket egymástól függetlenül alapítottak, majd az idők folyamán egy várossá olvadtak össze. A legenda szerint, amelynek első írásos említése 1290-ből származik (Braunschweigische Reimchronik), az első várat ezen a helyen 861-ben alapította a liudolfingi nemzetségből származó Brúnó herceg. A vár neve akkor még Dankwarderode volt. A „Braunschweig“ név első dokumentált említése 1573-ból ered. A jelentése „Bruno erődítménye”. A kedvező földrajzi fekvése miatt a település gyorsan fejlődött. Akkoriban az Oker folyó még hajózható volt, így a város a tengeri kereskedelembe is be tudott kapcsolódni, azon kívül, hogy fontos szárazföldi utak csomópontjában is feküdt.

Oroszlán Henrik herceg (*1129/30, † 1195. augusztus 6.) idejében a város hatalmassá nőtt, mivel ez volt a hercegi székhely. Henrik kibővítette Dankwarderode várát, és a régi templom helyén dómot építtetett. A Szent Blasiusnak, Keresztelő Szent Jánosnak és Becket Tamásnak szentelt dóm röviddel Henrik halála előtt készült el. Oroszlán Henrik 1166-ban címerállatává oroszlánt választott és egy bronz oroszlánt öntetett, amelyet a vár főterén állíttatott fel. Ma ez a város jelképe.

A 13. századtól kezdve Braunschweig a Hanza-városok szövetségébe tartozott.

Oroszlán Henrik halála után a Braunschweig-Lüneburg-i hercegség megszűnt és a Braunschweig-Wolfenbüttel-i hercegség részévé vált. A 14. században Braunschweig városa függetlenné vált és a hercegség székhelye Wolfenbüttelbe került. A késői középkorban Braunschweig az egyik legnyugtalanabb város volt Gent és Párizs mellett, újra és újra polgárháborúk dúlták fel.

Braunschweig 1550 körül
Braunschweig 1900 körül

1671-ben a város ismét a hercegi fennhatóság alá került, majd1753-ban visszakerült ide a hercegi székhely. Ebben a korszakban épült a braunschweigi kastély.

1806-ban Karl Wilhelm Ferdinand braunschweigi herceg, porosz tábornok, halálos sebet kapott a jénai csatában. Az ezt követő tilsiti békében Braunschweig francia kézre került és 1807–1813 között a Napóleon által alapított Vesztfáliai királyság Oker megyéjének része volt.

A bécsi kongresszus után 1814-ben ismét megalakult a braunschweigi hercegség; 1871-ben a hercegség önként csatlakozott a német birodalomhoz. Miután Wilhelm, az utolsó braunschweigi herceg, 1884-ben gyermektelenül hunyt el, Braunschweig a porosz királyság igazgatása alá került.

A második világháborúban több légitámadás érte Braunschweigot (a legsúlyosabb 1944. október 15-én), amelynek következtében a középkori hangulatú óváros 90%-a lerombolódott.

1946-ban megkezdődött a háborús károk helyreállítása és 1963-ban fejeződött be. A törmelék mennyiségét 3 670 500 m³-re becsülték.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1403: 17 500
  • 1551: 16 192
  • 1671: 15 570
  • 1773: 23 385
  • 1812: 29 950
  • 1849: 39 011
  • 1900: 128 226
  • 1919: 139 539
  • 1939: 196 068
  • 1945: 162 855
  • 1970: 223 700
  • 2005: 245 895

A város jelképei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város címere ezüst pajzson balra forduló vörös oroszlán. A heraldikai ábrázolás tekintetében az 1438. évi ábrázolás az irányadó. A város jelképe a braunschweigi oroszlán. A város színei: vörös és fehér.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborúig Braunschweig konzervipari és gépipari központ volt. A háború után a súlypont az autóipar irányába tolódott el. Itt volt ugyanis a Büssing Automobilwerke székhelye, amely 1972-ben beolvadt a MAN AG cégbe. A MAN gépjárműveknek ma is egy stilizált braunschweigi oroszlán díszíti a hűtőrácsát. Ezeket a gépjárműveket a 20 km-re levő Salzgitter-ben gyártják.

Braunschweig a német hangszerkészítés egyik központja is. Itt van többek között a Wilhelm Schimmel Pianofortefabrik GmbH, a legnagyobb német zongoragyártó székhelye is.

A város hagyományosan cukoripari központ is; jelenleg itt van a több cukoripari cég egyesüléséből létrejött Nordzucker AG (a második legnagyobb német cukorgyártó) központja. A braunschweigi Műszaki Egyetem a cukoripari kutatásra évtizedek óta külön intézetet tart fenn.

A város másik jelentős munkaadója a Siemens. Elsősorban a cég vasút és metró automatizálási feladatok számára létesített kutató központot, ahol számos magyar mérnök is dolgozik. Itt tervezik és ellenőrzik többek között a nürnbergi metró automata vezérlését és irányítórendszerét.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Braunschweigisches Landesmuseum
  • Vasútmúzeum
  • Friedrich Gerstäcker múzeum
  • Koncentrációs tábor emlékhely Schillstraße
  • Gramofon-múzeum
  • Haus Salve Hospes
  • Herzog Anton Ulrich Múzeum (Középkori gyűjtemény).
  • Raabe-emlékház
  • Landtechnik-Museum Braunschweig
  • Állami Természetrajzi Múzeum
  • Várostörténeti múzeum
  • Fényképmúzeum
  • Riddagshausen kolostor, Cisztercita múzeum

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dóm
  • Régi városháza
  • Kastély
  • Dankwarderode vár
  • Gewandhaus
  • Régi pályaudvar
  • Színház
  • Alte Waage a második világháborúban teljesen elpusztult, 1991–94 között részletes pontossággal a régi helyére visszaépítve
  • Braunschweigi oroszlán – a vár főterén álló szobor 1166-ból, a város jelképe
  • Lessing-emlékmű
  • Oroszlán Henrik szökőkút
  • Gauss-emlékmű
  • Eulenspiegel-szökőkút

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Carl Friedrich Gauss matematikus

Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gemeinden in Deutschland nach Bevölkerung am 31.12.2011 auf Grundlage des Zensus 2011 und früherer Zählungen (német nyelven). Statistisches Bundesamt. (Hozzáférés: 2013. október 30.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Braunschweig témájú médiaállományokat.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Braunschweig című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.