Braunschweig

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Braunschweig
Braunschweig címere
Braunschweig címere
Braunschweig zászlaja
Braunschweig zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Rang járási jogú város
Alapítás éve861
Polgármester Thorsten Kornblum (2021–, Németország Szociáldemokrata Pártja)
Irányítószám 38100–38126
Körzethívószám
  • 05300
  • 05307
  • 05309
  • 0531
  • 05341
Rendszám BS
Testvérvárosok
Lista
  • Bandung (1960. május 24. – )
  • Bath (1971. április 27. – )
  • Kiryat Tiv'on (1986. június 2. – )
  • Magdeburg (1987. december 8. – )
  • Nîmes (1962. március – )
  • Szúsza (1980. szeptember 5. – )
  • Csuhaj (2011. június 1. – )
  • Omaha (1992. május 22. – )
  • Kazany (1988. október 5. – )
Népesség
Teljes népesség251 804 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 306,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60 m
Terület192,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
é. sz. 52° 16′ 09″, k. h. 10° 31′ 16″Koordináták: é. sz. 52° 16′ 09″, k. h. 10° 31′ 16″
Braunschweig (Alsó-Szászország)
Braunschweig
Braunschweig
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Braunschweig weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Braunschweig témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Braunschweig (alnémet nyelven Brunswiek) nagyváros Észak-Németországban, Alsó-Szászország keleti felében. Kb. 245 000 lakosával Hannover után a második legnagyobb város Alsó-Szászországban. 1918-ig a Braunschweig–Lüneburgi Hercegség székhelye volt. A legközelebbi nagyvárosok: északkeleti irányban 26 km-re Wolfsburg, 56 km-re nyugatra Hannover, illetve 80 km-re keletre Magdeburg.

Története[szerkesztés]

A város eredete és fejlődésének korai szakasza nehezen leírhatók, mivel nem egy településről van szó, hanem ötről: Altewiek, Altstadt, Hagen, Neustadt és Sack, amelyeket egymástól függetlenül alapítottak, majd az idők folyamán egy várossá olvadtak össze.

A hagyomány szerint, amelynek első írásos említése 1290-ből származik (Braunschweigische Reimchronik), az első, akkor még Dankwarderode nevű, várat ezen a helyen alapította a liudolfingi nemzetségből származó Bruno herceg. A név (tulajdonképpen Barna), a herceg nevéből és a települést jelentő ógermán wich (latin vicus) elemből tevődik össze (861: Brunonis vicus; 1134: Bruneswich).[2] A „Braunschweig“ név első dokumentált említése ebben a formában 1573-ból ered.

Kedvező földrajzi fekvése miatt a település gyorsan fejlődött. Akkoriban az Oker folyó még hajózható volt, így a város a tengeri kereskedelembe is be tudott kapcsolódni, azon kívül, hogy fontos szárazföldi utak csomópontjában is feküdt.

Oroszlán Henrik herceg (1129/30–1195. augusztus 6.) idejében a város hatalmassá nőtt, mivel ez volt uralkodói székhelye. Henrik kibővíttette Dankwarderode várát, és a régi templom helyén dómot építtetett. A Szent Balázsnak, Keresztelő Szent Jánosnak és Becket Tamásnak szentelt templom röviddel Henrik halála előtt készült el. Oroszlán Henrik 1166-ban címerállatát, az oroszlánt bronzba öntette, amelyet a vár főterén állítottak fel. Ma is ez a város jelképe.

A 13. századtól kezdve Braunschweig a Hanza-városok szövetségébe tartozott.

A herceg halála után a Braunschweig–Lüneburgi Hercegség megszűnt és a Braunschweig-Wolfenbütteli hercegség részévé vált. A 14. században a város függetlenné vált és a hercegség székhelye Wolfenbüttelbe került. A késői középkorban Braunschweig az egyik legnyugtalanabb város volt Gent és Párizs mellett, újra és újra polgárháborúk dúlták fel.

Braunschweig 1550 körül
Braunschweig 1900 körül

1671-ben ismét hercegi fennhatóság alá került, majd 1753-ban visszakerült ide a hercegi székhely is. Ebben a korszakban épült fel a kastély.

1806-ban Karl Wilhelm Ferdinand braunschweigi herceg, porosz tábornok, halálos sebet kapott a jénai csatában. Az ezt követő tilsiti békében a város francia kézre került és 1807–1813 között a Napóleon által alapított Vesztfáliai királyság Oker megyéjének része volt.

A bécsi kongresszus után 1814-ben ismét megalakult a braunschweigi hercegség; 1871-ben a hercegség önként csatlakozott a német birodalomhoz. Miután Wilhelm, az utolsó braunschweigi herceg, 1884-ben gyermektelenül hunyt el, Braunschweig a porosz királyság igazgatása alá került.

A második világháborúban több légitámadás érte (a legsúlyosabb 1944. október 15-én), amelyek következtében a középkori hangulatú óváros 90%-a lerombolódott.

1946-ban megkezdődött és 1963-ban befejeződött a háborús károk helyreállítása. A törmelék mennyiségét 3 670 500 m³-re becsülték.

Lakosság[szerkesztés]

  • 1403: 17 500
  • 1551: 16 192
  • 1671: 15 570
  • 1773: 23 385
  • 1812: 29 950
  • 1849: 39 011
  • 1900: 128 226
  • 1919: 139 539
  • 1939: 196 068
  • 1945: 162 855
  • 1970: 223 700
  • 2005: 245 895

A város jelképei[szerkesztés]

A város címere ezüst pajzson balra forduló vörös oroszlán. A heraldikai ábrázolás tekintetében az 1438. évi ábrázolás az irányadó. A város jelképe a braunschweigi oroszlán. A város színei: vörös és fehér.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]

A második világháborúig Braunschweig konzervipari és gépipari központ volt. A háború után a súlypont az autóipar irányába tolódott el. Itt volt ugyanis a Büssing Automobilwerke székhelye, amely 1972-ben beolvadt a MAN AG cégbe. Gépjárműveiknek, amelyeket a 20 km-re fekvő Salzgitterben gyártanak, ma is a stilizált braunschweigi oroszlán díszíti a hűtőrácsát.

Braunschweig a német hangszerkészítés egyik központja is. Itt van többek között a Wilhelm Schimmel Pianofortefabrik GmbH, a legnagyobb német zongoragyártó székhelye is.

A város hagyományosan cukoripari központ is; jelenleg itt van a több cukoripari cég egyesüléséből létrejött Nordzucker AG (a második legnagyobb német cukorgyártó) központja. A braunschweigi Műszaki Egyetem a cukoripari kutatásra évtizedek óta külön intézetet tart fenn.

A város másik jelentős munkaadója a Siemens. Elsősorban a cég vasút és metró automatizálási feladatok számára létesített kutató központot, ahol számos magyar mérnök is dolgozik. Itt tervezik és ellenőrzik többek között a nürnbergi metró automata vezérlését és irányítórendszerét.

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A2-es, az A39-es és az A395-ös autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

  • Braunschweigisches Landesmuseum
  • Vasútmúzeum
  • Friedrich Gerstäcker múzeum
  • Koncentrációs tábor emlékhely Schillstraße
  • Gramofon-múzeum
  • Haus Salve Hospes
  • Herzog Anton Ulrich Múzeum (Középkori gyűjtemény).
  • Raabe-emlékház
  • Landtechnik-Museum Braunschweig
  • Állami Természetrajzi Múzeum
  • Várostörténeti múzeum
  • Fényképmúzeum
  • Riddagshausen kolostor, Cisztercita múzeum

Műemlékek[szerkesztés]

Kastély
  • Dóm
  • Régi városháza
  • Kastély
  • Dankwarderode vár
  • Gewandhaus
  • Régi pályaudvar
  • Színház
  • Alte Waage a második világháborúban teljesen elpusztult, 1991–94 között részletes pontossággal a régi helyére visszaépítve
  • Braunschweigi oroszlán – a vár főterén álló szobor 1166-ból, a város jelképe
  • Lessing-emlékmű
  • Oroszlán Henrik szökőkút
  • Gauss-emlékmű
  • Eulenspiegel-szökőkút

Híres személyek[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

Carl Friedrich Gauss matematikus

Itt születtek[szerkesztés]

Itt éltek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Kiss Lajos 127. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Braunschweig című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.