Braunschweig

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Braunschweig
Braunschweig Brunswick Luftbild aus Westen (2007).JPG
Braunschweig címere
Braunschweig címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Kerület Szabad város
Alapítás éve 861
Polgármester Dr. Gert Hoffmann (CDU)
Irányítószám 38100–38126
Körzethívószám 05300
05307
05309
0531
Rendszám BS
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 243 829 fő (2011. dec 31.)[1] +/-
Népsűrűség 1276 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 60 m
Terület 192,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Braunschweig (Németország)
Braunschweig
Braunschweig
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 16′, k. h. 10° 32′Koordináták: é. sz. 52° 16′, k. h. 10° 32′
Braunschweig weboldala

Braunschweig (ónémet nyelven Brunswiek) nagyváros Észak-Németországban, Alsó-Szászország keleti felében. Kb. 245 000 lakosával Hannover után a második legnagyobb város Alsó-Szászországban. 1918-ig a Braunschweig-Lüneburgi hercegség székhelye volt. A legközelebbi nagyvárosok: északkeleti irányban 26 km-re Wolfsburg, 56 km-re nyugatra Hannover, illetve 80 km-re keletre Magdeburg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város eredete és fejlődésének korai szakasza nehezen leírhatók, mivel nem egy településről van szó, hanem ötről: Altewiek, Altstadt, Hagen, Neustadt és Sack, amelyeket egymástól függetlenül alapítottak, majd az idők folyamán egy várossá olvadtak össze. A legenda szerint, amelynek első írásos említése 1290-ből származik (Braunschweigische Reimchronik), az első várat ezen a helyen 861-ben alapította a liudolfingi nemzetségből származó Brúnó herceg. A vár neve akkor még Dankwarderode volt. A „Braunschweig“ név első dokumentált említése 1573-ból ered. A jelentése „Bruno erődítménye”. A kedvező földrajzi fekvése miatt a település gyorsan fejlődött. Akkoriban az Oker folyó még hajózható volt, így a város a tengeri kereskedelembe is be tudott kapcsolódni, azon kívül, hogy fontos szárazföldi utak csomópontjában is feküdt.

Oroszlán Henrik herceg (*1129/30, † 1195. augusztus 6.) idejében a város hatalmassá nőtt, mivel ez volt a hercegi székhely. Henrik kibővítette Dankwarderode várát, és a régi templom helyén dómot építtetett. A Szent Blasiusnak, Keresztelő Szent Jánosnak és Becket Tamásnak szentelt dóm röviddel Henrik halála előtt készült el. Oroszlán Henrik 1166-ban címerállatává oroszlánt választott és egy bronz oroszlánt öntetett, amelyet a vár főterén állíttatott fel. Ma ez a város jelképe.

A 13. századtól kezdve Braunschweig a Hanza-városok szövetségébe tartozott.

Oroszlán Henrik halála után a Braunschweig-Lüneburg-i hercegség megszűnt és a Braunschweig-Wolfenbüttel-i hercegség részévé vált. A 14. században Braunschweig városa függetlenné vált és a hercegség székhelye Wolfenbüttelbe került. A késői középkorban Braunschweig az egyik legnyugtalanabb város volt Gent és Párizs mellett, újra és újra polgárháborúk dúlták fel.

Braunschweig 1550 körül
Braunschweig 1900 körül

1671-ben a város ismét a hercegi fennhatóság alá került, majd1753-ban visszakerült ide a hercegi székhely. Ebben a korszakban épült a braunschweigi kastély.

1806-ban Karl Wilhelm Ferdinand braunschweigi herceg, porosz tábornok, halálos sebet kapott a jénai csatában. Az ezt követő tilsiti békében Braunschweig francia kézre került és 1807–1813 között a Napóleon által alapított Vesztfáliai királyság Oker megyéjének része volt.

A bécsi kongresszus után 1814-ben ismét megalakult a braunschweigi hercegség; 1871-ben a hercegség önként csatlakozott a német birodalomhoz. Miután Wilhelm, az utolsó braunschweigi herceg, 1884-ben gyermektelenül hunyt el, Braunschweig a porosz királyság igazgatása alá került.

A második világháborúban több légitámadás érte Braunschweigot (a legsúlyosabb 1944. október 15-én), amelynek következtében a középkori hangulatú óváros 90%-a lerombolódott.

1946-ban megkezdődött a háborús károk helyreállítása és 1963-ban fejeződött be. A törmelék mennyiségét 3 670 500 m³-re becsülték.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1403: 17 500
  • 1551: 16 192
  • 1671: 15 570
  • 1773: 23 385
  • 1812: 29 950
  • 1849: 39 011
  • 1900: 128 226
  • 1919: 139 539
  • 1939: 196 068
  • 1945: 162 855
  • 1970: 223 700
  • 2005: 245 895

A város jelképei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város címere ezüst pajzson balra forduló vörös oroszlán. A heraldikai ábrázolás tekintetében az 1438. évi ábrázolás az irányadó. A város jelképe a braunschweigi oroszlán. A város színei: vörös és fehér.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborúig Braunschweig konzervipari és gépipari központ volt. A háború után a súlypont az autóipar irányába tolódott el. Itt volt ugyanis a Büssing Automobilwerke székhelye, amely 1972-ben beolvadt a MAN AG cégbe. A MAN gépjárműveknek ma is egy stilizált braunschweigi oroszlán díszíti a hűtőrácsát. Ezeket a gépjárműveket a 20 km-re levő Salzgitter-ben gyártják.

Braunschweig a német hangszerkészítés egyik központja is. Itt van többek között a Wilhelm Schimmel Pianofortefabrik GmbH, a legnagyobb német zongoragyártó székhelye is.

A város hagyományosan cukoripari központ is; jelenleg itt van a több cukoripari cég egyesüléséből létrejött Nordzucker AG (a második legnagyobb német cukorgyártó) központja. A braunschweigi Műszaki Egyetem a cukoripari kutatásra évtizedek óta külön intézetet tart fenn.

A város másik jelentős munkaadója a Siemens. Elsősorban a cég vasút és metró automatizálási feladatok számára létesített kutató központot, ahol számos magyar mérnök is dolgozik. Itt tervezik és ellenőrzik többek között a nürnbergi metró automata vezérlését és irányítórendszerét.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Braunschweigisches Landesmuseum
  • Vasútmúzeum
  • Friedrich Gerstäcker múzeum
  • Koncentrációs tábor emlékhely Schillstraße
  • Gramofon-múzeum
  • Haus Salve Hospes
  • Herzog Anton Ulrich Múzeum (Középkori gyűjtemény).
  • Raabe-emlékház
  • Landtechnik-Museum Braunschweig
  • Állami Természetrajzi Múzeum
  • Várostörténeti múzeum
  • Fényképmúzeum
  • Riddagshausen kolostor, Cisztercita múzeum

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dóm
  • Régi városháza
  • Kastély
  • Dankwarderode vár
  • Gewandhaus
  • Régi pályaudvar
  • Színház
  • Alte Waage a második világháborúban teljesen elpusztult, 1991–94 között részletes pontossággal a régi helyére visszaépítve
  • Braunschweigi oroszlán – a vár főterén álló szobor 1166-ból, a város jelképe
  • Lessing-emlékmű
  • Oroszlán Henrik szökőkút
  • Gauss-emlékmű
  • Eulenspiegel-szökőkút

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Carl Friedrich Gauss matematikus

Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gemeinden in Deutschland nach Bevölkerung am 31.12.2011 auf Grundlage des Zensus 2011 und früherer Zählungen (német nyelven). Statistisches Bundesamt. (Hozzáférés: 2013. október 30.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Braunschweig témájú médiaállományokat.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Braunschweig című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.