Alsó-Szászország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsó-Szászország
 Alsó-Szászország zászlaja
Alsó-Szászország zászlaja
 Alsó-Szászország címere
Alsó-Szászország címere
Deutschland Lage von Niedersachsen.svg

Fővárosa Hannover
é. sz. 52° 22′ 00″, k. h. 9° 43′ 60″
Legnagyobb város Hannover
Államforma szabad állam
Vezetők
Miniszterelnök Stephan Weil (SPD)
Hatalmon lévő párt SPD / Szövetség ‘90/Zöldek koalíció
Hivatalos nyelv német
Beszélt nyelvek német
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 7 993 946 fő (2005. december 31.)
Népsűrűség 168 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 47 264,22 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem euró
Nemzetközi gépkocsijel D
Internet TLD .de
Villamos hálózat 230 V 50 Hz
Közlekedés iránya jobboldali

Alsó-Szászország (németül Niedersachsen, kiejtés: [ˈniːdɐˌzaksən]) szövetségi tartomány Németország északnyugati részén fekszik. Az ország összterületének 19%-át foglalja el, 47 618 km²-es területével Németország második legnagyobb tartománya, a lakosság száma alapján pedig a negyedik helyen áll. Tartományi székhelye Hannover. Alsó-Szászország, a délkeleti területeket kivéve, domborzatilag az Észak-európai-alföldhöz tartozik. Az északkeleten elterülő Lüneburger Heide kivételével, a tartomány Németország egyik legkiválóbb mezőgazdasági termővidéke.

Természeti viszonyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajzi elhelyezkedése
Alsó-Szászországot északon az Északi-tenger, Schleswig-Holstein és Hamburg tartományok határolják. Keleten a Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Szász-Anhalt tartományok találhatók, míg a déli határvonalat Türingia, Hessen és Észak-Rajna–Vesztfália tartományok képezik. A nyugati szélek pedig Hollandiával közösek.

Földrajzi egységei
Alsó-Szászország területének legnagyobb részét a már említett hatalmas síkság foglalja el, amelyet Germán-alföldnek neveznek. A nagy sík vidéket több folyó medre is szabdalja. Ilyen folyók az Ems, Weser, Aller és az Elba is. Valamikor kiterjedt mocsár- és lápvidékek jellemezték ezeket a területeket, de mára nagy részüket már lecsapolták. Az egykori mocsárvilág utolsó tanúi közé tartozik a Buortangi-láp.
A szövetségi állam másik nagy tájegysége a Német-középhegység előterének számít. A Wesermenti-hegység, a Teutoburgi-erdő és a Harz vonulatai már kissé más arculatot kölcsönöznek Alsó-Szászország DK-i régiójának. A Harz magaslatai között találjuk a tartomány legmagasabb pontját is, a Wurmberget (971 m).

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Germán-alföld területei a ritkábban lakottak. A lakosság több mint fele a tartomány DK-i, hegyvidéki nagyvárosaiban, Göttingenben, Osnabrückben, Braunschweigben és Hannoverben él.

Nyelvek és nyelvjárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsó-Szászország a hivatalos német nyelven kívül a keleti fríz és az alnémet is elfogadott a hivatali ügyintézésben. A két utóbbi nyelv a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája szerint különösen védett.

Köznyelvként főleg a felnémetet használják, mely a 19. századig csak írott nyelvként szolgált. Azután felváltotta a nyelvjárásokat, mint ahogy egész Németországban így történt, illetve történik a nyelvjárásokkal. Korábban még gyakran olyan felnémetet hallhattunk Alsó-Szászországban, amely erős alnémet szubsztrátumra támaszkodott. Ez a köznyelv ma már kihalóban van.

A Bentheim grófság környékén és a Frízföldön a holland is használatos.

A idegen nyelvek közül főleg a török, olasz, szerb, kurd, horvát, albán, görög, orosz és lengyel van jelen Alsó-Szászországban. A NATO csapatai miatt a népesség egy része angolul is beszél.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborút követően Alsó-Szászország brit megszállási terület lett. 1946. november 1-jén a brit katonai kormányzat hozta létre az egykori Hannoveri Királyságból, az Oldenburgi Nagyhercegségből, a Braunschweigi Hercegségből és a Schaumburg-Lippei Fejedelemségből. Noha azelőtt ilyen elnevezéssel hivatalosan soha nem létezett Alsó-Szászország, neve azonban már a középkorban ismert volt. Az így létrehozott terület 1947-ben gyarapodott Bréma tartomány jelentős részével, majd 1949-től a független Német Szövetségi Köztársaság része, és annak szövetségi tartománya lett. 1951-ben készítették el a tartomány alkotmányát, és azóta is 6 mandátummal képviseli magát a Bundestagban. 1990-től az egyesült Németország szövetségi tartománya.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdaság már régóta fontos helyet foglal el a tartomány gazdaságában. Az északi és északnyugati részeken homokos a föld, ezért itt fűtermesztéssel foglalkoznak. Délen cukorrépát is termelnek.

Az előző évszázadok során a bányák sok hasznot hoztak a tartománynak. A Harzban a vasérctermelés volt fontos, Salzgitterben pedig a vaskohászat. Ma már a bányák kevésbé nyereségesek. Az Európai Unió hasznot húz a tartomány nyersolajából.

A gyárak is fontos szerepet játszanak a gazdaságban. A legnagyobb termelő a Volkswagen, öt üzemegységgel. Jelen van továbbá a hajó- és repülőgépgyártás, a biotechnológia és az acélnemesítés.

Az 1970-es évek óta a szolgáltatás a gazdaság fontos részévé vált. Ma főként a turizmus (például a hannoveri TUI), a kereskedelem és a távközlés játszik kiemelkedő szerepet.

Címere és zászlaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címer fehér lovat ábrázol piros háttérben. A szászok lováról van szó, mert ilyen címert a szász nép használt és a mai Észak-Rajna–Vesztfália címerében is megtalálhatjuk ezt a lovat.

Poroszország megszűnése előtt 1946. július 8-án Braunschweig tartomány már kiválasztotta magának a szászok lovát, a Hannoveri tartomány pedig augusztus 23-án tette meg. Amikor a brit kormány Alsó-Szászország tartományt létrehozta, viták kezdődtek arról, hogy inkább több, egykori tartomány címerét vigyék be a hivatalos címerbe. Pedig, bár nem hivatalosan, már a mai zászlót használták. Végül abban egyeztek meg, hogy a címer minél egyszerűbb legyen, mivel Hannover és Braunschweig népessége a tartományok 80 százalékát alkották.

A zászló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zászló hátterében Németország zászlaja látható, előtte pedig a címerkép. A 1951. március 1-jén hatályba lépett Ideiglenes Alsó-Szászországi Alkotmány döntött arról, hogy a II. világháború után létrejött tartomány kapjon zászlót. Ennek a zászlónak semlegesnek kellett lennie, nehogy a tartomány valamelyik egykori része becsapva érezze magát.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási egységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartomány 38 járásra és 8 járási jogú városra osztható fel.

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsó-Szászország jelenleg a következő járásokból áll:

""
  1. Ammerland
  2. Aurich
  3. Bentheim
  4. Celle
  5. Cloppenburg
  6. Cuxhaven
  7. Diepholz
  8. Emsland
  9. Frízland
  10. Gifhorn
  11. Goslar
  12. Göttingen
  13. Hameln-Pyrmont
  1. Hannover
  2. Harburg
  3. Helmstedt
  4. Hildesheim
  5. Holzminden
  6. Leer
  7. Lüchow-Dannenberg
  8. Lüneburg
  9. Nienburg
  10. Northeim
  11. Oldenburg
  12. Osnabrück
  13. Osterholz
  1. Osterode
  2. Peine
  3. Rotenburg
  4. Schaumburg
  5. Heidekreis
  6. Stade
  7. Uelzen
  8. Vechta
  9. Verden
  10. Wesermarsch
  11. Wittmund
  12. Wolfenbüttel

Járási jogú városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Braunschweig
  2. Delmenhorst
  3. Emden
  4. Oldenburg (Oldb)
  5. Osnabrück
  6. Salzgitter
  7. Wilhelmshaven
  8. Wolfsburg

Legnagyobb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Város Körzet Lakosok száma
2000. december 31.
Lakosok száma
2005. június 30.
1 Hannover Hannover Régió 515 001 515 772
2 Braunschweig körzeti jogú 245 816 245 895
3 Osnabrück körzeti jogú 164 101 164 066
4 Oldenburg (Oldenburg) körzeti jogú 154 832 162 341
5 Göttingen Göttingen 124 132 121 865
6 Wolfsburg körzeti jogú 121 805 121 829
7 Salzgitter körzeti jogú 112 302 108 340
8 Hildesheim Hildesheim 103 909 102 767
9 Wilhelmshaven körzeti jogú 85 287 83 765
10 Delmenhorst körzeti jogú 76 644 76 046
11 Lüneburg Lüneburg 67 398 71 532
12 Celle Celle 72 127 71 402
Város Körzet Lakosok száma
2000. december 31.
Lakosok száma
2005. június 30.
13 Garbsen Hannover Régió 63 269 62 960
14 Hameln Hameln-Pyrmont 58 807 58 789
15 Wolfenbüttel Wolfenbüttel 54 690 54 537
16 Nordhorn Grafschaft Bentheim 51 968 53 026
17 Cuxhaven Cuxhaven 53 391 52 384
18 Emden körzeti jogú 50 963 51 719
19 Lingen (Ems) Emsland 51 684 51 318
20 Langenhagen Hannover Régió 49 432 50 613
21 Peine Peine 49 494 49 885
22 Melle Osnabrück 45 390 48 600
23 Stade Stade 44 929 45 928
24 Laatzen Hannover Régió 42 260

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsó-Szászország témájú médiaállományokat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Niedersachsen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.