Nürnberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nürnberg
Nürnberg panorama.jpg
Nürnberg címere
Nürnberg címere
Nürnberg zászlaja
Nürnberg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Kormányzati kerület Közép-Frankföld
Kerület Szabad város
Alapítás éve 1050
Polgármester Ulrich Maly (SPD)
Irányítószám 90001–90491
Körzethívószám 0911
Rendszám N
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 498 876 fő (2013. dec. 31.) +/-
Népsűrűség 2 682 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 309 m
Terület 186,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nürnberg (Németország)
Nürnberg
Nürnberg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 27′, k. h. 11° 05′Koordináták: é. sz. 49° 27′, k. h. 11° 05′
Nürnberg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nürnberg témájú médiaállományokat.

Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi államban. Lakosainak száma közel 500 ezer fő (2006. május), ezzel München után Bajorország második legnépesebb városa. A szomszédos Fürth és Erlangen városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.

Földrajzi fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nürnberg Közép-Frankföldön, a Pegnitz-folyó jobb és bal partján terül el. A várostól 80 km-re északkeletre eredő Pegnitz a városhatárt átlépve kelet-nyugati irányban 14 km hosszan folyik át a városon, majd a város területét elhagyva Fürth belvárosától néhány km-re északra a Rednitz-folyóval együtt a Regnitz-folyóba ömlik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nürnberg legrégebbi nyomtatott látképe Schedel Világkrónikájában, 1493
A nürnbergi vár udvara napjainkban
A Miasszonyunk templom Nürnberg főpiac terén

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost említő legkorábbi írásos emlék az 1050-ben III. Henrik német-római császár által kiállított úgynevezett Sigena-okirat, amelyben Nuorenberc (sziklás hegy) néven szerepel. A nürnbergi vár nemsokkal ezután már fontos katonai támaszpontként szolgált. A vár alatti település valószínűleg ekkoriban kaphatott vásártartási jogot. A II. Frigyes német-római császár által 1219-ben kiállított „nagy szabadságlevél“ biztosítja Nürnbergnek a szabad birodalmi város jogait. Egészen 1427-ig várgrófok kormányozták a várost, amikor is az utolsó várgróf, VI. Frigyes eladta címét „Nürnberg város tanácsának“. Ettől az időponttól egészen a város Bajorországhoz történő csatolásáig a városi tanács határozta meg a város politikai életét.

Virágkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok német-római császár választotta Nürnberget tartózkodási helyéül, köztük IV. Károly is, aki 1356-ban Nürnbergben adta ki a Német Aranybullát, amely tartalmazta azt a rendeletet, mely szerint itt volt köteles minden újonnan megválasztott császár első birodalmi gyűlését megtartani.[1] 1423-ban Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta a birodalmi koronázási jelvényeket, amelyeket egészen a XIX. század elejéig itt őriztek. Nagyjából az 1470-1530 közötti időszak számít a város virágkorának. A város gazdagságát kiváló kézművesiparának és a kereskedelem szempontjából kedvező fekvésének köszönhette. Ebben az időszakban Nürnberg Köln és Prága mellett a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városának számított.

A harmincéves háború alatt Nürnberg környéke évekig hadszíntér volt. A várost ugyan nem foglalták el, viszont a közelben dúló harcok tartósan gyengítették gazdaságát. A háború után, 1649-ben Nürnbergben került sok az ún. „békevacsorára“ (Friedensmahl), amelynek során a korábban szembenálló felek többnapos vigasságok keretében ünnepelték meg a békekötést.

A 19. és a korai 20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1796-1806 között drámai események zajlottak. A szomszédos Ansbach helyi porosz igazgatásának nyomására Nürnberg végül alávetette magát a porosz uralomnak, az erre vonatkozó szerződést azonban nem hajtották teljesen végre, mert a poroszokat elriasztotta Nürnberg tetemes adósságállománya. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a nürnbergi lakosság bizalmatlansága a város egyre korruptabbnak vélt, patrícius családokból álló vezetése ellen. A város így gyakorlatilag a gazdasági és politikai összeomlás szélére sodródott.

1806-ban Napóleon francia csapatai előbb megszállták, majd végül szeptember 15-én átadták Nürnberget a Bajor Királyságnak, amely hamarosan polgári önkormányzatot létesített és beolvasztotta a várost a királyság közigazgatási rendszerébe. A Bajor Királyság ezzel átvállalta Nürnberg horribilis adósságállományát is.

A 19. század folyamán Nürnberg Bajorország egyik fontos ipari központjává fejlődött. 1835-ben a híres „Adler“ gőzmozdony nyitotta meg az első német vasútvonalat Nürnberg és Fürth között.

Már az 1920-as évek során Nürnberg adott otthont a nemzetiszocialisták első pártgyűléseinek. Nürnbergben azonban az NSDAP mégsem tudta megnyerni a helyi választásokat. A várost ebben az időben elsősorban a liberális DDP kormányozta. Ezzel egyidőben Nürnberg iparvárosként a bajor szociáldemokrácia egyik központjává fejlődött.

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején az NSDAP gyűléseinek helyszínévé és a náci propaganda egyik legfontosabb helyszínévé válik. Megkezdődik egy gigantikus, a római Colosseumra emlékeztető pártközpont építése. A „nürnbergi faji törvények“ néven ismert rasszista rendelkezéseket a német törvényhozás 1935. szeptember 15-én, az NSDAP Nürnbergben tartott 7. pártgyűlésének napján fogadta el. Ezzel a nemzetiszocialisták jogi alapokra helyezték antiszemita ideológiájukat. A náci párt központja lévén Nürnberg a második világháború során a szövetséges légierő kedvelt célpontja: 1945. január 2-án célzott légitámadással megsemmisítik a nürnbergi óvárost és igen súlyos károkat okoznak a város egész területén. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra veszik a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntöttek.

A 20. század második fele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. században a város a náci háborús bűnösök 1945 és 1949 között lefolytatott pere, a nürnbergi per nyomán lett közismert. A város újjáépítése Heinz Schmeißner városi főépítész irányítása alatt zajlott. Ennek során az eredeti történelmi városszerkezet helyreállítása volt az elsődleges cél. Bár az eredeti épületek szinte teljesen megsemmisültek, a belváros tereit ennek ellenére a középkort és újkor hajnalát idéző épületegyüttesek uralják.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nürnberg éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 15,0 19,3 23,7 31,0 32,2 35,1 38,6 37,6 32,3 27,7 20,4 15,1 38,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,5 4,4 9,2 14,4 19,4 22,8 24,6 24,2 19,4 13,9 7,2 3,5 13,8
Átlaghőmérséklet (°C) 0,0 0,8 4,7 9,0 14,0 16,9 19,1 18,4 14,0 9,3 4,2 1,0 9,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −3,1 −2,9 0,4 3,3 8,0 12,1 13,3 12,7 9,0 5,2 1,2 −1,8 4,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) −25,4 −30,2 −18,3 −9,2 −4,3 0,0 3,1 0,6 −2,7 −7,3 −12,7 −23,0 −30,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 42 37 47 40 61 66 80 64 50 53 47 51 637
Havi napsütéses órák száma 58 87 117 175 216 218 235 219 161 114 57 43 1702
Forrás: Deutscher Wetterdienst[2]


Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa egyik legfontosabb technológiai és tudományos központja.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nürnberg kézműipara és kereskedelme nagy múltra tekint vissza.

Ma a városban megtalálható legfontosabb iparágak: az információs és kommunikációs ipar, az energiaipar, az elektronikai ipar, valamint a közlekedési és logisztikai ipar. Nürnberg Hamburg után a második legjelentősebb német nyomdaipari központ, de a piackutatás területén is vezető szerepe van: minden harmadik német piackutató itt dolgozik. A város fekvése folytán komoly jelentőséggel bír az új EU-tagállamokkal történő kereskedelem lebonyolításában is. 2000 júliusában Nürnbergben nyitotta meg európai irodáját Kína Sencsen nevű városa.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németország első vasútvonala Nürnberg és Fürth között nyílt meg, mely ma is üzemel, de már mint az S-Bahn Nürnberg egyik vonala. Nürnberg Hauptbahnhof egyike Németország legforgalmasabb állomásainak. Innen indul a Nürnberg–München nagysebességű vasútvonal is, melyen egyedülálló módon két nagysebességű regionális járat is közlekedik: a München–Nürnberg-expressz és az Allersberg-Express. A városban metró is közlekedik, az egyik vonalon ráadásul automata, vezető nélküli szerelvények közlekednek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tornyos kapuk,
  • Lorenzer Platz (kedvelt találkahely),
  • Szent Lőrinc-templom, előtte az Erény kútja, szemben a Nassauer Haus;
  • Schöner Brunnen – Szép kút – (medencéjét finom vonalú reneszánsz rács veszi körül, a híres aranygyűrűvel; a néphit szerint, aki háromszor megforgatja, teljesül a kívánsága),
  • Albrecht Dürer háza
  • Főtér,
  • Kaiserburg,
  • Miasszonyunk temploma.
  • Reichsparteitagsgelände, a náci párt által rendezett Birodalmi Pártnapok negyede
  • Verkehrsmuseum Nürnberg

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobbik nürnbergi napilap a Nürnberger Nachrichten (NN), a Nürnberger Zeitung (NZ), Abendzeitung (Ausgabe Nürnberg) és a Bild-Zeitung Nürnberg.

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bayerische Rundfunk itt székel. Magántelevízió: Franken TV.

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gong 97,1
  • Hit-Radio N1
  • Charivari 98,6
  • Pirate Radio
  • Radio F
  • Star FM 99.0

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt éltek/élnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1397 5 626 —    
1750 30 000 +433,2%
1810 28 544 −4,9%
1825 33 018 +15,7%
1830 39 870 +20,8%
1840 46 824 +17,4%
1855 56 398 +20,4%
1864 70 492 +25,0%
1875 91 018 +29,1%
1900 261 081 +186,8%
1910 333 142 +27,6%
1920 364 093 +9,3%
1930 416 700 +14,4%
1940 429 400 +3,0%
1950 362 459 −15,6%
1960 458 401 +26,5%
1970 478 181 +4,3%
1980 484 405 +1,3%
1990 493 692 +1,9%
2000 488 400 −1,1%
2005 499 237 +2,2%
2010 505 664 +1,3%
2013 498 876 −1,3%
Nürnberg állampolgárai[4]
Nemzetiség Népesség (2013)
1. Török Török 18 898
2. Jugoszláv Jugoszláv 12 420
3. Szovjetunió Szovjet 11 371
4. Görög Görög 9 661
5. Olasz Olasz 6 042
6. Lengyel Lengyel 4 982
7. Román Román 4 706
8. Irak Iraki 2 418

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nürnberg már a középkorban kiemelkedett nemzetközi kapcsolataival. Kézművesek és művészek rendezkedtek be a világ számos részéről a városban. A nürnbergi kereskedők egész Európában gondoskodtak a termékek eladásáról. A második világháború után a különböző nemzetek városai kapcsolatot kötöttek, hogy a nemzetközi egyetértés és az európai egyesülés teljes legyen. Nürnberg igyekezett, és mai is törekszik, hogy neve ne a rémisztő náci terrorhoz fűződjön, így a város kezdeményezte a más városokkal való, emberi jogokért és békért folyó projekteket. A nemzetközi kapcsolatok és hálózatok minden társadalmi irányból ápoltak, számtalan ember áldozik érte élete munkájával, köztük a polgárok, akik különböző egyesületekben (partnerkapcsolatok) tevékenykednek, a tanárok, akik diákcseréket szerveznek, a művészek, akik testvérvárosokban munkálkodnak és műveiket kiállítják, a tudósok, akik külföldi egyetemekkel és főiskolákkal kooperálnak és különböző ágazatok szakértői, akik külföldi kollégákkal tapasztalatokat cserélnek.

Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991-ben jött létre Nürnberg városánál egy egyedülálló hivatal, amely közvetlenül a főpolgármester hatósága alatt áll. A Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala, abból a célból jött létre, hogy a helyi külföldi kapcsolatok eredményesebben és intenzívebben épülhessenek ki, működjenek. A Hivatal (NKH) azóta vezérli a nemzetközi kapcsolatokat, felügyeli a gazdasági-, kulturális- és közigazgatási együttműködést, és főleg Nürnberg partnerváros kapcsolatainak tervezéséért felelős. Hozzátevőleg illetékes a nagyvárosok EUROCITIES tagságáért, valamint ebből kifolyólag nagyprojekteket szervez, mint a Hermann-Kersten-Ösztöndíj, a Partnervárosok Rendezvénye, Partnervárosok Vására és az egykori zsidó polgárok látogatása.

Testvérváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baráti város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Poltorak (1967), 10;
  2. Ausgabe der Klimadaten: Monatswerte. Dwd.de. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
  3. ^ a b c Poltorak (1967), 9;
  4. Statistisches Bundesamt Deutschland – Neue Daten zur Migration in Deutschland verfügbar. Destatis.de, 2008. október 20. (Hozzáférés: 2011. szeptember 15.)
  5. Villes jumelées avec la Ville de Nice (French nyelven). Ville de Nice. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  6. Kraków - Miasta Bliźniacze (Polish nyelven). Miejska Platforma Internetowa Magiczny Kraków. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.)
  7. Skopje - Twin towns & Sister cities. Official portal of City of Skopje. © Grad Skopje - 2006 - 2013, www.skopje.gov.mk. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
  8. Skopje – Die Partnerschaft (German nyelven). Town of Nürnberg. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
  9. Partnerská města HMP (Czech nyelven). Portál „Zahraniční vztahy“ [Portal "Foreign Affairs"], 2013. július 18. [2013. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  10. Befreundete Kommunen (de nyelven). Official Web site of the city of Nuremberg. Nuremberg Office for International Relations. (Hozzáférés: 2009. április 18.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nürnberg témájú médiaállományokat.