Bajorország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajorország
 Bajorország zászlaja
Bajorország zászlaja
 Bajorország címere
Bajorország címere
Deutschland Lage von Bayern.svg

Fővárosa München
é. sz. 48° 07′ 60″, k. h. 11° 34′ 00″
Legnagyobb város München
Államforma szabad állam
Vezetők
Miniszterelnök Horst Seehofer (CSU)
Hatalmon lévő párt CSU
Hivatalos nyelv német
Beszélt nyelvek német
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 12 523 000 fő (2007. november 30.)
Népsűrűség 176 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 70 549,19 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem euró
Nemzetközi gépkocsijel D
Internet TLD .de
Villamos hálózat 230 V 50 Hz
Közlekedés iránya jobboldali

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya. 1919 óta hivatalos elnevezése Bajor Szabadállam (Freistaat Bayern), ami a korábbi királyság helyett választott köztársasági államformát jelzi. A peremterületein hegyvidéki tartomány gazdasági ereje miatt az ország egyik legfontosabb területe. Gazdag hagyományokkal rendelkezik, és a világon mindenütt ismert a bajor sör kiváló minősége.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tájegységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajorország Dél-Németországban fekszik. A következő tájegységek tartoznak hozzá:

Bajorország legalacsonyabb pontja Kahl am Mainban van (107 m), legmagasabb pontja pedig a Zugspitze csúcsa (2962 m).

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartomány legnagyobb folyója a Duna, amely Passau mellett lépi át az osztrák határt. Legfontosabb mellékfolyói a következők:

Mind a négy jobbról érkező folyónak az Alpokban van a forrása, nekik több vizük van, mint a balról érkező folyóknak. Az Innek és a Lechnek néha a Dunánál is több vize van.

A Majnának a tartomány keleti részén van a forrása. A megyén át folyik nyugatra. Északkeleten az Elba két mellékfolyója ered, az Eger és a Sächsische Saale.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bajorországi éghajlat északnyugatról keletre átmegy egy kontinentális éghajlatba. Évente mintegy 100 napon nulla foknál alacsonyabb a hőmérséklet, a nyugati szél a csapadék (kb. 70 centiméter) fő oka, az Alpoknál helyenként 180 centiméterre emelkedhet. A napsütési órák száma 1600 és 1900 között van.

Határai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baden-Württemberg (nyugaton) 829 km
Hessen (északnyugaton) 262 km
Türingia (északon) 381 km
Szászország (északkeleten) 41 km
Csehország 357 km
Ausztria 816 km
Boden-tó 19 km - A Boden-tavon keresztül Svájc is határos Bajorországgal, pedig pontos határvonal nincs is kitűzve.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római Birodalom időszakában a kelták települtek le a mai Bajorország területére. A Római Birodalom vége után a germánokból, rómaiakból és a keltákból az úgynevezett bajor törzs jött létre. Bajorországot elsőképpen 555-ben említik, amikor a Agilolfing család uralkodott; így Európa legrégebbi államai közé tartozik. Fővárosát, Münchent, Oroszlán Henrik alapította 1158-ban.

1180-tól a Wittelsbach-ház volt az uralkodója a Bajor Törzsi Hercegségnek. Annak uralkodása 1918-ban, a novemberi német forradalom miatt befejeződött.

1623-ban választófejedelemség lett Bajorország, 1806-ban királyság. 1818-ban alkotmányt kapott. 1835 óta az első németországi vasút közlekedett Nürnberg és Fürth között.

1800 és 1815 között sváb és a frank területeket csatoltak Bajorországhoz.

1918. november 18. óta „szabadállam” (németül Freistaat) Bajorország. 1949-től Nyugat-Németországhoz tartozott. Szabadállami alkotmányát 1946-ban kapta.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajorország kerületei
Bajorország járásai

Bajorország kerületekre (Bezirke), járásokra (Landkreise), járási jogú városokra (kreisfreie Städte) és községekre (Gemeinden) tagolódik. A tartomány fővárosa München.

Kerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerület Főváros Terület
(km²)
Lakosság
(fő, 2005)
Népsűrűség
(fő/km², 2005)
Magyar név[1] Német név
Felső-Bajorország Oberbayern München 17 529,63 4 232 962 241
Alsó-Bajorország Niederbayern Landshut 10 329,91 1 197 631 116
Svábföld Schwaben Augsburg 9 992,03 1 789 698 179
Felső-Pfalz Oberpfalz Regensburg 9 691,03 1 090 318 113
Felső-Frankföld Oberfranken Bayreuth 7 231,00 1 103 239 153
Közép-Frankföld Mittelfranken Ansbach 7 244,85 1 708 841 236
Alsó-Frankföld Unterfranken Würzburg 8 530,99 1 342 308 157

A kerületek önkormányzati jogokat gyakorló képviseleti testülete a kerületi gyűlés (Bezirkstag).

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartományban jelenleg 71 járás van. A járások élén választott járási elnök (Landrat) és járási gyűlés (Kreistag) áll.

Járási jogú városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek a városok főpolgármestert (Oberbürgermeister) és városi tanácsot választanak (Stadtrat). Jelenleg 25 megyei jogú város van.

Lásd még: Bajorország települései.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár Bajorország lakossága az Észak-Rajna–Vesztfáliáénál kisebb, a terület szerint Németország legnagyobb tartománya Bajorország. Lakosságának egyötöde nagyvárosokban él, egytizede pedig a fővárosban. Bajorország öt városának több, mint 100 000 lakosa van (München, Nürnberg, Augsburg, Würzburg, Regensburg, Ingolstadt, Fürth, Erlangen).

A férfiak aránya 48,71% (6 088 805). A népesség 15,5%-a fiatalabb 15 évnél, 16,5%-a pedig idősebb, mint 65 év. Legnagyobb része római katolikus (67,2%) vagy evangélikus (24,1%); a népesség 3,6%-a másik valláshoz tartozik.[2]

A bajorországi embereket négy úgynevezett törzs alkotja:[3]

  • Az óbajorok (Altbayern), akik Felső- és Alsó-Bajorországban és az Oberpfalzban élnek. Őszintének, zeneértőnek és ragaszkodónak tekintik. Száma kb. 6,4 millió.
  • A frankok (Franken) az Alsó-, a Közép- és a Felső-Frankföldön élnek, száma kb. 4,1 millió. Csoportszellemesnek, szervezhetőnek tekintik e törzset.
  • A svábok (Schwaben) száma kb. 1,8 millió. Róluk azt mondják, hogy takarékosak és gyakran lebecsülnek.
  • Az 1945 után bevándorolt szudétanémetek új hazát találtak Bajorországban, egy 1962-es okirat szerint „a bajor kormány külön bajorországi törzsnek tekinti ezt a népcsoportot” (fordított idézet). Ez a népcsoport a II. világháború után a tartomány újjáépítésében is segített.

Nyelv és nyelvjárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajorország hivatalos nyelve a német, pedig a külföldi bevándorlók számos egyéb nyelvet is beszélnek. A területen beszélt nyelvjárások a következő három nagy nyelvjáráscsaládhoz tartoznak:

  • Bajorul a tartomány délkeleti részén beszélnek, az ahhoz tartozó fő alcsoportok az északi és a középső bajor, a tiroli határ mellett déli bajor is.
  • A frank északon és északnyugaton elterjedt (változatai a keleti és a rajnai frank). Beszélői száma kb. 3 millió.
  • Az alemannt nyugaton és délnyugaton kb. 2 millió ember beszéli. Az alcsoportok a sváb és az alsó alemann.

Azokon kívül, melyek világosan tartoznak a három csoport egyikéhez, több átmeneti nyelvjárás is van meg: Nürnberg környékén bajor-frank nyelvjárások léteznek, Lechrain mellett egy bajor-sváb keveréket beszélnek, Dinkelsbühl és Hesselberg körül pedig frank-sváb nyelvváltozatot szoktak használni. Néhány környéken mind a három fenti nyelvjárás is keveredik (például Treuchtlingenben vagy Eichstättben).

Bár a vidéki belföldiek ma is gyakran használják környékük nyelvjárását, a különböző elvárosiasodott peremtelepülésekben elég gyorsan kihalnak a változatok. Ezeket ritkábban írják is, mint például Svájcban vagy Luxemburgban.

A bevándorlók néha másik nyelvjárást is beszélnek; ezek a változatok a némethez is és egyéb nyelvhez is tartoznak.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajorország egyike a Német Szövetségi Köztársaság 16 tartományának (hivatalosan Land, azaz ország). Ennek megfelelően saját alkotmánya, kormánya, alkotmánybírósága, és országgyűlése (Landtag) van.

A bajor alkotmány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bajor alkotmány 1946. december 1-jén lépett népszavazással hatályba. Keresztény értékeken alapul, és 4 részre tagolódik. Megváltoztatni csak a Landtag kétharmados többségével és népszavazással lehet.

Az országgyűlés (Landtag)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Landtag Bajorország törvényhozó testülete, parlamentje. Tartományként a bajor törvényhozás fő területe az oktatás, az önkormányzat, a kultúra, és a rendészet, de sok más területen (pl. sajtójog vagy gyülekezési jog) is aktív.

A Landtag 180 (jelenleg 187) képviselőjét hasonlóan választják mint a magyar képviselőket. Bajorország választókerületekre osztódik, amelyek mind egy képviselőt küldenek a parlamentbe, de ezenkívül listák is vannak. 2008-tól 2013-ig Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) alkották a kormánytöbbséget, a 2013-as választásokon a CSU-nak sikerült abszolút többséget szereznie, azóta egyedül alakít kormányt.

2001-ig volt egy szenátus is, amely társadalmi és gazdasági csoportok küldöttjeiből állt össze.

A kormány (Staatsregierung)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A miniszterelnökből (aki egy személyben Bajorország állam- és kormányfője), a miniszterekből és államtitkárokból áll. Jelenleg Horst Seehofer a bajor miniszterelnök. A kormányfőt a Landtag választja abszolút többséggel, a minisztereket a miniszterelnök a Landtag hozzájárulásával meneszti és nevezi ki.

A kormány feladata a bajor és a szövetségi törvények végrehajtása. Emellett küldötteket állít a német Szövetségi Tanácsba.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajorország gazdaságilag erős és gazdag állam. Bár korábban a mezőgazdaság volt a legjelentősebb szektor, az elmúlt években technológiai földdé változott a tartomány. A legerősebb München környéke, ahol sok jelentős nemzetközi cégnek van a központja (BMW, Audi, MAN, Siemens, Microsoft, ProSieben1, Premiere, EADS). Ezenkívül e környék a turizmusnak is egy centruma. Münchenen kívül a legfontosabb gazdasági központok Augsburg, Ingolstadt és az úgynevezett Bajorországi Vegyszeri Háromszög (Bayerisches Chemiedreieck), mely a Chiemsee, az Inn és Salzach között helyezkedik el. Észak-Bajorországban Nürnberg, Fürth és Erlangen agglomerációi alkotják a legfontosabb gazdasági területeket. Az Aschaffenburg és Schweinfurt/Würzburg között való környékekét mintaszerű gazdaságnak tekintik, mert itt a virágzó gazdaság miatt a munkanélküliség alacsonyabb, mint hat százalék. Ugyanebben a helyzetben van az egyre erősödő Regensburg.

Néhány a határnál lévő környéknek anyagi támogatásra van szüksége, mert hiányzik az alépítmény. Így a Bajor-erdő a hidegháború időszakában nem volt vonzerő. A Német Demokratikus Köztársaság megszűnése után már nem volt határkörnyék helyzetben, de ezzel megszűntek a szubvenciók is. Ezért ennek a környéknek a vállalatai inkább Csehországban fektetnek be.

A fő turisztikai vonzerők München, a különböző tavak, az Alpok és Regensburg óvárosa, amelyik 2007 óta a világörökséghez tartozik. Bajorországban a lakosok 5,1%-a munkanélküli, amely (Baden-Württemberg után) Németország második legalacsonyabb száma. A tartomány vásárlóereje 2005-ben 135,6 (EU-27:100) volt. 2006-ban a gazdasági fejlődés 2,8% volt, amely pontosan a németországi átlag.

Bajorországban három atomerőmű található: a KKW Isar, a KKW Gafenrheinfeld és a KKW Grundremmingen.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alpok Dél-Bajorországban.

Bajorország főbb városaiban rengeteg látványosság található.

München[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látványosságok:

Itt rendezik meg az októberi fesztivált (Oktoberfest).

Nürnberg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nürnberg egyebek közt híres mézeskalácsáról.

  • Sebaldtemplom
  • Lorenztemplom
  • Burg (Vár, Óváros)
  • Hauptmarkt (Főtér -piac)
  • Állatkert (Tiergarten)

Augsburg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt található a Wertachbrucker Tor, amely a legöregebb németországi híd és Szent Gergely kolostortemplom.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás:

Kézilabda:

  • TSV Milbertshofen
  • MTSV Schwabing.

Jégkorong:

  • Augsburger Panther
  • München Barons
  • EC Hedos München
  • SB Rosenheim
  • EV Füssen
  • SC Riessersee
  • EC Bad Tölz
  • EV Landshut
  • Straubing Tigers.
  • ERC Ingolstadt

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A magyar elnevezéseket egyre ritkábban használják.
  2. A fenti számok forrása
  3. lásd: http://www.bayern.de/Land-und-Leute-.363.4448573/index.htm

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Institut für Bayerische Geschichte: Einführende Bibliographie zur Geschichte Bayerns. (Zusammenstellung grundlegender Literatur und Quellensammlungen).
  • Bayerische Bibliographie
  • Max Spindler (Hrsg.), Gertrud Diepolder: Bayerischer Geschichtsatlas. Bayerischer Schulbuchverlag, München 1969.
  • Max Spindler, Alois Schmid (Hrsg.): Handbuch der bayerischen Geschichte. Beck, München 1971ff. (4 Bände).
  • Wilhelm Volkert, Richard Bauer: Handbuch der bayerischen Ämter, Gemeinden und Gerichte: 1799–1980. Beck, München 1983, ISBN 3-406-09669-7.
  • Peter Claus Hartmann: Bayerns Weg in die Gegenwart. Vom Stammesherzogtum zum Freistaat heute. 2. Auflage. Pustet, Regensburg 2004, ISBN 3-7917-1875-4.
  • Gerald Huber: Kleine Geschichte Niederbayerns. 2. Auflage. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 2010, ISBN 978-3-7917-2048-7.
  • Gerald Huber: Lecker derbleckt. Eine kleine bairische Wortkunde. Societätsverlag, Frankfurt/Main 2008, ISBN 978-3-7973-1100-9
  • Fritz Koller, Hermann Rumschöttel: Bayern und Salzburg im 19. und 20. Jahrhundert, vom Salzachkreis zur Euregio. Samson, München 2006, ISBN 3-921635-98-5.
  • Dirk Götschmann: Wirtschaftsgeschichte Bayerns, 19. und 20. Jahrhundert. Pustet, Regensburg 2010, ISBN 978-3-7917-2230-6
  • Peter Fassl, Wilhelm Liebhart, Doris Pfister, Wolfgang Wüst (Hrsg.): Bayern, Schwaben und das Reich. Festschrift für Pankraz Fried zum 75. Geburtstag (Augsburger Beiträge zur Landesgeschichte Bayerisch-Schwabens 11) Augsburg 2007, ISBN 978-3-89639-589-4
  • Bayerisches Jahrbuch. 86. Jahrgang, K. G. Saur, München 2007, XIII, 611 S., ISBN 978-3-598-23666-2; auch CD-ROM-Ausgabe: ISBN 978-3-598-23667-9 (wichtiges Nachschlagewerk mit Informationen zu mehr als 7.000 Institutionen und ca. 12.500 Personen).
  • Michael Beer: Bayerns Boom im Bauernland. Landesplanung und Strukturwandel der bayerischen Wirtschaft im ländlichen Raum von 1945 bis 1975. Lulu, Morrisville 2008, ISBN 978-1-4092-0580-7.
  • Franz X. Bogner: Bayern aus der Luft. Stürtz, Würzburg 2009. ISBN 978-3-8003-4014-9.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajorország témájú médiaállományokat.