Ludwig Andreas Feuerbach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ludwig Andreas Feuerbach
Nyugati filozófia
XIX. Század
Feuerbach Ludwig.jpg
Született 1804. július 28.
Landshut, Bajorország
Elhunyt 1872. szeptember 13. (68 évesen)
Rechenberg, Németország
Iskola/Irányzat Ifjúhégeliánusok
Érdeklődés Vallásfilozófia
Rájuk hatott: Karl Marx, Friedrich Engels, Joseph Dietzgen
Hatottak rá Hegel
Fontosabb nézetei Isten az ember jobbik részének a kivetítődése

Ludwig Andreas von Feuerbach (Landshut, 1804. július 28.Rechenberg 1872. szeptember 13.), német filozófus és antropológus volt, Paul Johann Anselm Ritter von Feuerbach híres ügyvéd negyedik gyermeke.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feuerbach, mint neves német jogász gyermeke 1804-ben született Németországban. 1823-tól a heidelbergi egyetemen teológiát tanult. Majd kiábrándulva a vallásból 1824-ben Berlinbe utazott, hogy Hegelt hallgassa. 1828-tól magántanárként tanított az erlangeni egyetemen.

Első művét nevének feltüntetése nélkül 1830-ban jelentette meg, címe: Gondolatok a halálról és a halhatatlanságról, e műben tagadja az egyéni halhatatlanságot. Azonban kitudódott a mű szerzőjének a kiléte, minek következtében Feuerbachot elbocsátották az egyetemről. Második művét 1833-ban publikálta Az újkori filozófia története Bacontól Spinozáig címmel. Majd 1837-ben megírta a Leibniz filozófiájának ismertetése, elemzése és bírálata című könyvet.

1836-ban Bruckbergben telepedett le, és itt is maradt az elkövetkező 25 évben. Itt ismerkedett meg a baloldali hegeliánusokkal, melynek hatására 1839-ben kiadta a Hegel filozófiájának bírálatához című írást, ebben a műben szakadt el az idealizmustól, és állt át a materialisták közé.

Fő művét, a Kereszténység lényegét 1841-ben írta meg. Ezt követően még számos hasonló jellegű könyvet publikált.

Karl Marxnak a Tőke című művének tanulmányozása után 1870-ben belépett a Német Szociáldemokrata Pártba. Többet nem írt filozófiai műveket. 1872-ben halt meg.

Filozófiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feuerbach filozófiája materialista jellegű: az anyagi természeten és az emberen kívül nem létezik semmi. Az anyag természetére nézve örök: nem keletkezett és el nem pusztuló. Tulajdonságai objektívek, azaz függetlenek az ember tudatától. A földi életet nem hozta létre semmi, spontánul, magától keletkezett. Saját filozófiáját így jellemezte: első gondolatom volt Isten, második az ész, harmadik és utolsó az ember.

Feuerbach tanítása szerint, az emberben nincs lélek, az ember tiszta anyag, ezenkívül semmi. A gondolkodás csak az agy funkciója segítségével lehetséges. Szerinte az igazi filozófia nem idealizmus, sem materializmus, hanem antropológia, azaz az emberről szóló tudomány.

Hegellel ellentétben Feuerbach nem az abszolút szellemből, hanem a hús-vér emberből indul ki, nem foglalkozik az ember történetiségével, társadalmiasságával. Az emberről kizárólag antropomorf módon beszél.

Ismeretelmélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feuerbach az ismeretelmélet terén is a materializmust követte: tanítása szerint a külvilág tudatunktól függetlenül létezik. Érzékelés úgy jön létre az emberben, hogy a külvilág tárgyai hatást gyakorolnak érzékszerveinkre. Ez az érzékelés azonban csak kezdete a megismerésnek, az érzékelést ki kell egészítenie a gondolkodásnak.

Valláskritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feuerbach filozófiájának a legjelentősebb részét a valláskritika képezte. Nézeteit fő művében A kereszténység lényegében fejti ki, melyben a 18. századi francia materialistákhoz csatlakozik.

Feuerbach szerint a vallás nem más mint a fantasztikum visszatükrözése az ember fejében. Az ember lényének legjobb tulajdonságait kivetíti önmagából, és ezekkel teremti meg Istent: „Isten öntudata az ember öntudata, isten megismerése az ember megismerése”. „A vallás lényegében és tudatában semmi más nincsen, mint általában az ember lényében és önmagáról és a világról való tudatában van. A vallásnak nincsen saját külön tartalma.” Az isteni lényeg annál pozitívabb lesz minél több jót vetít ki az ember önmagából: „Amivel istent gazdagítják, azzal az embernek szegényednie kell.”

Feuerbach nem a vallást akarta megszüntetni, nem a "totális tagadás" felé hajlott, hanem a "vallási elv megújulását" szerette volna elérni.

A vallás problémája terén is szembeszáll Hegellel, szerinte ugyanis abszolút vallás nem létezhet, mert minden vallás a keletkezési kor és a létrehozó emberek fejlettségétől függ: nem az abszolútum az öntudat, hanem az öntudat az abszolútum. Amilyen az ember, olyan az istene.

Megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gedanken über Tod und Unsterblichkeit, Nürnberg 1830 (névtelenül)
  • Abälard und Heloise, Ansbach 1834
  • Geschichte der neueren Philosophie, Ansbach 1833-1837, 2 Bde.
  • Kritiken auf dem Gebiet der Philosophie, Ansbach 1835
  • Pierre Bayle nach seinen für die Geschichte der Philosophie und der Menschheit interessantesten Momenten, Ansbach 1838
  • Über Philosophie und Christentum, Ansbach 1839
  • Das Wesen des Christentums , Leipzig 1841
  • Über das »Wesen des Christentums« in Beziehung auf den »Einzigen und sein Eigentum« (Version 1845 + Änd. 1846)
  • Grundsätze der Philosophie der Zukunft, Zürich und Winterthur 1843
  • Das Wesen des Glaubens im Sinne Luthers, Leipzig 1844
  • Vorlesungen über das Wesen der Religion, Leipzig 1851
  • Theogonie, nach den Quellen des klassischen hebräischen und christlichen Altertums, Leipzig 1857

Magyarul megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Válogatott valláskritikai írások, Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó 1953. 114. old. (bevezetés és jegyzetek: Nádor György)
  • Filozófiai kritikák és alapelvek, Magyar Helikon 1978. 480 old. (utószó és jegyzetek: Ágh Attila) ISBN 9632074041
  • Ludwig Feuerbach válogatott művei, Akadémiai Kiadó, Budapest 1979. 328 old. (ford: Szemere Samu) (2. kiad.) ISBN 9630522713
  • A kereszténység lényege, Akadémiai Kiadó 1983. 518 old. (ford., utószó, jegyz. és bibliogr.: Timár Ilona) (3. kiad.) ISBN 9630533413

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Andreas Feuerbach témájú médiaállományokat.