Heidelberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heidelberg
Heidelberg corr.jpg
Heidelberg címere
Heidelberg címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Alapítás éve 1196
Polgármester Eckart Würzner (független)
Irányítószám 69115–69126
Rendszám HD
Népesség
Teljes népesség 150 335 fő
Népsűrűség 1314 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 114 m
Terület 108,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Heidelberg  (Németország)
Heidelberg
Heidelberg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 24′, k. h. 8° 41′Koordináták: é. sz. 49° 24′, k. h. 8° 41′
Heidelberg weboldala

Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban. Területe: 108,83 km².

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Neckar völgyében ott terül el, ahol a folyó a közép-rajnai síkságra kilép, több vasútvonal találkozásánál. A Neckar mentén mintegy 3 km hosszan elnyúló város két partját három híd köti össze (melyekből az Alte Brücke-n ma már csak gyalogosok közlekedhetnek). Tengerszint feletti magassága: 116 m. A környező dombok 300-500 méterre nyúlnak fel. Északról Dossenheim, nyugatról Eppelheim, délről Leimen településsel határos.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heidelberg helyén már a 3. században egy római telep állt. A mostani Heidelberg eredetileg a wormsi püspök hűbérbirtoka volt. Ottó választófejedelem (1228- 1253) tette először székhelyévé; meg is maradt Pfalz fővárosának 1720-ig. 1196-ban íródott az első írásos emlék a városról.

A 16. században Ottheinrich választófejedelem alatt államvallás lett a kálvinizmus. Az 1590-es évektől kezdve számos református magyar diák tanult a Heidelbergi Egyetemen. 1563-ban itt jelent meg a Heidelbergi káté, amely a református egyház alapvető hittételeit tartalmazza. 1622-ben Tilly elfoglalta és megsarcolta a várost; 1689-ben ugyanezt tették vele a Mélae vezérelte franciák, akik azután 1693-ban feldúlták. 1720-ban Károly Fülöp a székhelyét áttette Mannheimba, 1803-ban pedig Heidelberget Badenhez csatolták.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óváros (Altstadt) az UNESCO világörökség része. A legkiválóbb épületek:

  • a Marktplatzon álló templom, amelyet 1400-ban Ruprecht császár alapított, az alapítónak és nejének síremlékével
  • az evangélikus Péter-templom
  • az 1704-ben épített városháza
  • a kémiai laboratórium, amely előtt Wrede bajor hadvezér bronzszobra áll
  • egyéb egyetemi épületek

Megtekintésre leginkább méltó részletek:

  • az Elisabethenthor
  • a négy gránit-oszlop a kastély kútja körül, amelyek Nagy Károly ingelheimi palotájából kerültek ide
  • a Friedrichsbauban a templom, amelyben érdekes régiséggyűjteményt őriznek
  • az 1751-ben épült nagy heidelbergi hordó, amely 7 m átmérőjű és 10 m hosszú
  • Miként a város fekvése, úgy környéke is igen szép; a kastély fölött van a hohenstaufi Konrád egykori kastélyának helyén a Molkenkur nevű vendéglő, ahonnan az egész környékre igen szép kilátás nyílik

A várkastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A híres heidelbergi várkastély a város tőszomszédságában, a Geisberg egy nyúlványán, a Jettenbühelen áll; részben még ép, részben lerombolt épületekből áll. A kastélyt, amely egy négyszöget alkot, III. Ruprecht választó és német király kezdte építtetni, V. Lajos (1503-44), II. Frigyes (1544-56), Henrik Ottó (1557 körül), IV. Frigyes (1600 körül) és V. Frigyes, a téli király folytatták és fejezték be. Az egész kastély egy nagy négyszöget alkotott kerek szöglettornyokkal; késő reneszánsz stílusban épült (a gazdag plasztikai díszítésekkel ellátott Ottó-Henrik szárnyképét). Anton Praetorius 1595-ben fogalmazta meg a „Heidelbergi kastély első óriás hordójá“-ról készült legrégebbi latin nyelvű leirást. A franciák 1689 és 1693 között jó részét feldúlták; az emberek romboló munkáját 1764-ben egy villámcsapás folytatta és azóta a kastély egy része rom. 1883 óta a badeni (ma a baden-württembergi) kormány a kastély fenntartására, illetőleg restaurálására évenként tetemes összegeket fordít.

Az egyetem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heidelbergnek főképpen egyeteme, a Ruperto-Carola kölcsönöz jelentőséget. A német birodalomban a legrégibb egyetemként 1386-ban I. Ruprecht pfalzi választó alapította a párizsi egyetem mintájára; Őszinte Fülöp korában (1476-1508) nagy hírt szereztek számára tanárai: Agricola, Reuchlin, Oecolampadius. A reformáció behatása alatt újjáalakult; Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, a Heidelbergi káté szerzői itt tanítottak és a kálvinizmus jelentős iskolájává tették. Midőn 1622-ben Tilly a várost elfoglalta és híres könyvtárát, a Bibliotheca Platina-t Rómába küldte, az egyetem is megszűnt működni, de 1652-ben Károly Lajos választó ismét helyreállította. 1689 és 1693 után, midőn a franciák Heidelberget elfoglalták, az egyetem több éven át ismét szünetelt; a 18. században is csak tengődött. A francia forradalmat követő háborúkban csaknem minden birtokát elvesztette és a teljes feloszláshoz volt közel, míg végre 1803 után a badeni nagyherceg Károly Frigyes, ki Heidelberget megkapta, jelentékeny adományokkal új életre élesztette. A 19. század végén 5 fakultása volt (teológiai, jogi, orvosi, filozófiai és természettudományi); a docensek száma 117, a hallgatóké 1294, a klinikák, szemináriumok, laboratóriumok, intézetek száma 29 volt. 2004-ben több mint 27 000 hallgatója volt.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ägyptisches Museum Heidelberg – Egyiptomi múzeum
  • Carl Bosch Museum Heidelberg – Carl Bosch Múzeum
  • Deutsches Apotheken-Museum – Gyógyszertármúzeum
  • Deutsches Rugby-Sportmuseum - Rögbi sportmúzeum
  • Deutsches Verpackungsmuseum - Csomagolásmúzeum
  • Dokumentations- und Kulturzentrum Deutscher Sinti und Roma
  • Heidelberger Kunstverein
  • Heidelberger Schloss - Heidelberg kastély
  • John Rabe Communication Centre Heidelberg - John Rabe Kommunikációs Központ
  • Kurpfälzisches Museum der Stadt Heidelberg
  • Museum für sakrale Kunst und Liturgie - Szakrális Kultúra és Liturgia Múzeum
  • Museum Haus Cajet
  • Stiftung Reichspräsident Friedrich Ebert Gedenkstätte
  • Textilmuseum Max Berk - Max Berk Textilmúzeum
  • Völkerkundemuseum v.P.ST - Népművészeti Múzeum

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság (fő)
1439 5.200
1588 6.300
1717 4.800
1784 10.754
1810 10.312
1812 9.826
1830 13.345
1852. december 1. ¹ 14.564
1858. december 1. ¹ 15.600
1861. december 3. ¹ 16.300
1864. december 3. ¹ 17.666
1867. december 3. ¹ 18.300
1871. december 1. ¹ 19.983
1875. december 1. ¹ 22.334
Év Lakosság (fő)
1880. december 1. ¹ 24.417
1885. december 1. ¹ 26.900
1890. december 1. ¹ 31.739
1895. december 2. ¹ 35.190
1900. december 1. ¹ 40.121
1905. december 1. ¹ 49.527
1910. december 1. ¹ 56.016
1916. december 1. ¹ 47.554
1917. december 5. ¹ 47.483
1919. október 8. ¹ 60.831
1925. június 16. ¹ 73.034
1933. január 16. ¹ 84.641
1939. május 17. ¹ 86.467
1945. december 31. 95.811
Év Lakosság (fő)
1946. október 29. ¹ 111.488
1950. szeptember 13. ¹ 116.488
1956. szeptember 25. ¹ 121.910
1961. június 6. ¹ 125.264
1965. december 31. 125.507
1970. május 27. ¹ 129.656
1975. december 31. 129.368
1980. december 31. 133.227
1985. december 31. 134.724
1987. május 25. ¹ 127.768
1990. december 31. 136.796
1995. december 31. 138.781
2000. december 31. 140.259
2005. december 31. 142.933

¹ Népszámlálás

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városon halad át az Elsenztalbahn vasútvonal.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heidelberg témájú médiaállományokat.