Montpellier

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Montpellier
Montage photo montpellier.jpg
Montpellier címere
Montpellier címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Languedoc-Roussillon
Megye Hérault
Polgármester Philippe Saurel (2014–2020)
INSEE-kód 34172
Irányítószám 34000 34070 34080 34090
Népesség
Teljes népesség 264 538 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 4551 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 7–57 m
Terület 56,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Montpellier (Franciaország)
Montpellier
Montpellier
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 36′ 42″, k. h. 3° 52′ 37″Koordináták: é. sz. 43° 36′ 42″, k. h. 3° 52′ 37″
Arc de triomphe

Montpellier (kiejtés: mɔ̃pəˈlje, mɔ̃pɛˈlje) (okcitánul: Montpelhièr) nagyváros Franciaországban, Languedoc-Roussillon régió központja, Hérault megyében.

A Földközi-tenger partjának közelében, a Languedoc dombvidékre épült nagyváros fontos gazdasági és tudományos központ, több mint hat évszázados orvostudományi egyeteme világhírű, Rabelais is a diákja volt. A Montpellier-ben folyó orvosi és gyógyszerkutatások országos jelentőségűek. A dombvidéken fekvő város bortermelő vidék központja.

A város légvonalban alig 10 km-re van a tengerparttól. A part előtt keskeny földsáv húzódik végig, e mögött belső tavak alakultak ki. A földnyelven az elmúlt évtizedekben népszerű üdülőtelepek épültek: Palavas-les-Flots, Maguelone, La Grande-Motte, Port-Camargue.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 985-ből származik, igaz akkor még városnak nyoma sem volt, csupán a vidéket kapta birtokul egy nemes. A település gyors fejlődésnek indult. Egy ideig spanyol uralom alatt állt, de Franciaország megvásárolta a mai Bas Languedoc vidékkel együtt. Ide érkeztek nagy mennyiségben a keleti fűszerek és gyógynövények, ez utóbbiakból a közeli lankákon is bőven termett, s már a XIII. században híre lett Montpellier gyógyszereinek, orvosainak. 1239. október 26-án IV. Miklós pápa bullában engedélyezte, hogy egyetem jöjjön létre, az akkor már működő orvosi, jogi és művészeti fakultások egyesítésével, ezt a bullát a városi archívumban őrzik, s Montpellier egyeteme azzal büszkélkedik, hogy több mint hét évszázada folyamatosan működik, egyedül a világon. Itt folytatta tanulmányait Petrarca és Nostradamus is. Az újkor kezdetén a város nevezetes kereskedelmi központ volt. Bár a vallásháborúk során a város sokat szenvedett, XIV. Lajos korában ismét felgyorsult a fejlődése, mert tartományi főváros lett. A francia forradalom után ismét vesztett szerepéből, egészen a XX. századig csak egyetemének hírneve tartotta fenn iránta az érdeklődést.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság
1806 33 264
1820 35 123
1876 55 258
1901 75 950
1911 80 230
1921 81 548
1936 90 787
1946 93 102
Év Lakosság
1954 97 501
1962 118 864
1968 161 910
1975 191 354
1982 197 231
1990 207 996
1999 225 392
2006 251 634
2010 257 351

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cathédrale St-Pierre
  • Place de la Comédie – a belváros központi tere, itt található az Opera 19. századi épülete, valamint egy szökőkút melyet kecses nőalakok ékesítenek, ez a Fontaine des Trois Graces, Étienne Antoine szobrászművész alkotása.
  • Le Vieux Montpellier – az óváros, számos középkori palotával, ilyenek például a Hotel des Trésoriers de France, a mikvé ami, egy zsidó rituális fürdő, a prefektúra épülete az egyik legszebb 17. századi palota melyet de Bouzy bíboros építtette, az előtte álló Cybéle kút is a 18. században készült.
  • Amphithéatre Saint-Come – kupolás csarnoka, XIV. Lajos udvari orvosa adományozta a felépítéséhez szükséges hatalmas összeget az orvosi fakultásnak.
  • Esplanade – egy sétány, 1723-ban építették, számos kút és szobor kapott itt helyet. A sétány egyik végében található a Citadelle, egy erőd melynek alapjait 1624-ben rakták le.
  • Musée Fabre1825-ben adományozta a városnak gazdag gyűjteményét Francois-Xavier Fabre festőművész. A kiállított festmények között vannak Raffaello, Paolo Veronese, Rubens, Ribera és Zurbaran alkotások is.
  • Arc de triomphe – XIV. Lajos diadalíve.
  • XIV. Lajos lovas szobra1688-ban készült el, a forradalom idején összetörték, de újjáöntötték, és 1838-ban ismét a helyére került.
  • Jardin des Plantes – az ország legrégebbi botanikus kertje, IV. Henrik rendeletére hozták létre 1593-ban, abból a célból, hogy az orvosi fakultás hallgatói számára gyógynövényeket termesszenek benne. Jelenleg 3000 különböző növénynek ad otthont.
  • Cathédrale St-Pierre – a város egyetlen olyan temploma, amely túlélte a vallásháborúk pusztításait. 1346-1367 között épült V. Orbán pápa adományából. Amikor 1536-ban ide került a püspöki székhely, kibővítették.
  • Faculté de Médecine – a 14. században készült kolostort sokszor átépítették, majd megkapta az orvosi fakultás. Főhomlokzata a 18. században készült. Napjainkban az oktatás túlnyomó része nem itt folyik, itt található az egyetem díszterme valamint az Orvostudományi és Anatómiai Múzeum.
  • Saint Clément Aqueduct - amely a XVIII. században biztosította a város vízellátását, a vezeték 22 méter magas árkádokra épült.

A város körül valóságos kastélygyűrű alakult ki, a 18. század nagy fellendülése idején a gazdag polgárok, kereskedők és az arisztokrácia tagjai egymással vetekedve építettek maguknak kis palotákat. A város nyugati oldalán a Chateau d’Eau, a la Mosson, a l’Engarran, a keleti oldalon a Flaugergues és a la Mogére kastély tartozik a legszebbek közé.

A város sok látványos esemény színhelye, van színpompás karnevál, június végétől július közepéig nemzetközi zenei fesztivál, szeptemberben nemzetközi sportfilm-fesztivál.

Testérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Montpellier témájú médiaállományokat.