1961
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Gergely-naptár | 1961 |
| Ab urbe condita | 2714 |
| Örmény naptár | 1410 ԹՎ ՌՆԺ |
| Bahá’í naptár | 117 – 118 |
| Berber naptár | 2911 |
| Buddhista naptár | 2505 |
| Kínai naptár | 4657–4658 |
| Japán naptár | 2621 (Jimmu-korszak) |
| Burmai naptár | 1323 |
| Bizánci naptár | 7469 – 7470 |
| Kopt naptár | 1677 – 1678 |
| Etióp naptár | 1953 – 1954 |
| Zsidó naptár | 5721 – 5722 (Zsidó év) | 5722 |
| Hindu naptárak | |
| - Vikram Samvat | 2016 – 2017 |
| - Shaka Samvat | 1883 – 1884 |
| - Kali juga | 5062 – 5063 |
| Holocén naptár | 11961 |
| Iráni naptár | 1339 – 1340 |
| Muszlim naptár | 1380 – 1381 |
| Koreai naptár | 4294 |
| Thai szoláris naptár | 2504 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek
Évek: 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- január 1. – Kísérlet a jugoszláv pénz- és gazdasági reformra.
- január 3. – Az USA megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Kubával.
- január 17. – Patrice Lumumba meggyilkolása.
- január 20. – John Fitzgerald Kennedy az USA elnöke.
- január 22–február 7. – Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter vezetésével magyar delegáció tárgyal Moszkvában.
- február 15–16. – Andrej Grecsko marsall, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnoka Budapesten tárgyal.
- március 21. – A román Nagy Nemzetgyűlés a munkáspárt első titkárát, Gheorghe Gheorghiu-Dejt választja meg az újonnan létrehozott Államtanács elnökévé, míg Ion Maurer a kormányfői posztot kapja.
- március 28–29. – A Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének moszkvai ülése, melyen a magyar delegációt Kádár János és Münnich Ferenc vezeti.
- április 4. – A Tóth Lajos vezérőrnagy, megbízott vezérkari főnök vezényelte katonai díszszemlén első alkalommal mutatják be a honvédség új légvédelmi rakétáit és a MiG–19 PM szuperszonikus vadászrepülőgép-raj 3 repülőgépét.
- április 12. – Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén végrehajtja az első emberes űrrepülést.
- április 15. – Az amerikai légierő bombázza Havannát.
- április 17–20. – Sikertelenül végződik a kubai emigránsok partraszállási kísérlete a Disznó-öbölben, hogy megdöntsék Fidel Castro hatalmát Kubán.
- április 21. – A holland Dirk Stikker követi Paul-Henri Spaakot a NATO főtitkári beosztásban.
- április 27. – Sierra Leone függetlenné válik.
- április 22. – Az Algériában élő francia ultrák által létrehozott ún. Titkos Hadsereg Szervezete (OAS) vezetői – Maurice Challe, Edmond Jouhaud és Raoul Salan tábornokok – puccsot robbantanak ki, amely azonban április 26-ára megbukik.
- május 5. – Faji zavargások Alabama fővárosában, Montgomery-ben.
- május 19. – Harckészültségi szolgálatba helyezik az 1. honi légvédelmi rakétaezredet.
- május 20–13. – Francia-algériai tárgyalások Évian-les-Bainsban.
- június 3–4. – John Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov, az SZKP első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Bécsben tárgyal a világpolitikai helyzetről és a két ország kapcsolatáról.
- június 23. – Életbe lép az Antarktisz-egyezmény, amely kikötötte a kontinens semlegességét.
- július 1. – Veszprémben megalakul az 1. honi légvédelmi hadosztály-parancsnokság.
- július 4. – A K-19 atommeghajtású tengeralattjáró balesete.
- július 21–22. – Czinege Lajos honvédelmi miniszter – Ugrai Ferenc vezérkari főnök és Soós Sándor ezredes, szervezési és mozgósítási csoportfőnök kíséretében – Moszkvában tárgyal.
- augusztus 3. – Felállításra kerül az 5. összfegyvernemi hadsereg-parancsnokság, a 11. harckocsi-, a 15. gépkocsizó lövész-, valamint az 1. honi légvédelmi hadosztály, a Repülő-műszaki Tiszti Iskola, illetve a HM Anyagi-Technikai Főcsoportfőnökség.
- augusztus 6–7. – German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok-2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerüli a Földet.
- augusztus 13. – Megkezdődik a Berlini Fal építése.
- augusztus 26. – Kivégzik az 1956-os forradalmat követő megtorlás utolsó halálos áldozatát, Nickelburg Lászlót.
- szeptember 1–6. – Az el nem kötelezett mozgalom első csúcsértekezlete Belgrádban, 28 ország részvételével.
- szeptember 28. – A damaszkuszi katonai felkelés következtében felbomlik az Egyiptom és Szíria részvételével 1958-ban létrehozott Egyesült Arab Köztársaság (EAK), de Egyiptom megtartja ezt az elnevezést.
- október 5. ‑ Az ún. „berlini válság” hatására a honvédelmi miniszter – a 0037. számú parancsában – a második szolgálati évüket töltő sorállomány katonai szolgálati idejét határozatlan időre meghosszabbítja.
- október 17–31. – Az SZKP XXII. kongresszusa.
- október 31. – Sztálin holttestét elviszik a Lenin-mauzóleumból.
- december 13–15. – Az Észak-atlanti Tanács párizsi miniszteri ülésén a szövetség megerősítette Berlinnel kapcsolatos álláspontját, erőteljesen elítéli a berlini fal felépítését, és jóváhagyja a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét a Szovjetunióval annak megállapítása céljából, hogy találnak-e tárgyalási alapot; továbbá bejelentik egy mozgékony alkalmi erő felállítását.
- december 15. – Hamburgban vízre bocsátják a Cap San Diegot.
- december 27. – Szovjet emlékirat a nyugatnémet kormányhoz a két ország kapcsolatáról.
- december 31. – Bezár a Békés – Vésztő vasútvonal.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1961 a filmművészetben
- Az X-akták amerikai televíziós sorozat egyik főszereplője, Fox Mulder 1961. október 13-án született.
[szerkesztés] 1961 az irodalomban
[szerkesztés] 1961 a zenében
- Etta James: At Least
[szerkesztés] 1961 a tudományban
- január 31. – Ham nevű hím csimpánz fellövése az űrbe a Mercury-program keretében
[szerkesztés] 1961 a légi közlekedésben
[szerkesztés] 1961 a vasúti közlekedésben
[szerkesztés] 1961 a sportban
- Phil Hill nyeri a Forma-1-es világbajnokságot a Ferarrival.
[szerkesztés] 1961 a jogalkotásban
[szerkesztés] Születések
- január 8. – Calvin Smith olimpiai bajnok amerikai sprinter, korábbi világcsúcstartó
- január 11. – Eszenyi Enikő Kossuth-díjas színész, rendező
- március 14. – Penny Johnson Jerald, amerikai színésznő
- március 21. – Lothar Matthäus német labdarúgó, a magyar válogatott volt szövetségi kapitánya
- április 1. - Susan Boyle brit énekes
- április 3. – Eddie Murphy amerikai színész
- május 6. – George Clooney, amerikai színész
- május 19. – Andrzej Piotr Andrzejewski lengyel repülőtiszt, dandártábornok († 2008)
- május 11. - Bicskey Lukács, magyar színész, rendező és szinkronszínész
- május 22. – Faragó Béla zeneszerző
- június 4. – Gyurcsány Ferenc közgazdász, politikus, miniszterelnök
- június 5. – Vincze Lilla énekes, szövegíró
- július 15. – Forest Whitaker amerikai színész, producer, rendező
- július 19. – Leveles László sportoló
- július 23. – Martin Gore (Martin Lee Gore) brit popzenész, a Depeche Mode zenei agya
- augusztus 4. – Barack Obama politikus, jogtudós, az USA 44. elnöke
- augusztus 14. – Luisa Fernandez, Németországban élő spanyol popénekesnő
- szeptember 7. – Szájer József politikus
- szeptember 30. – Eric Stoltz, amerikai színész
- október 11. – Amr Diab arab énekes
- október 15. - Lengyel Ferenc, magyar színművész és rendező
- november 19. – Meg Ryan amerikai színésznő
[szerkesztés] Halálozások
- január 4. – Erwin Schrödinger, Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja (* 1887)
- január 12. – Hatvany Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1880)
- február 1. – Csók István, festőművész (* 1865)
- április 9. – I. Zogu, albán király (* 1895)
- április 12. – Sarkadi Imre, író (* 1921)
- július 2. – Ernest Hemingway, amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró (* 1899)
- július 8. – Byssz Róbert, festő, karikaturista, grafikus, újságíró. (* 1893)
- július 16. – Roska Márton, régész (* 1880)
- augusztus 4. – Tildy Zoltán, lelkész, politikus, köztársasági elnök (* 1889)
- augusztus 12. - Vedres Márk magyar szobrászművész (* 1870)
- augusztus 27. – Rózsahegyi Kálmán, színész, tanár (* 1873)
- szeptember 6. – Wolfgang Berghe von Trips, Formula-1-es autóversenyző (* 1928)
- szeptember 18. – Dag Hammarskjöld svéd Nobel-békedíjas diplomata, az ENSZ második főtitkára (* 1905)
- szeptember 28. – Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikus, az MTA tagja (* 1883)
- november 21. – Mező Ferenc, magyar sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok (* 1885)
- november 25. – Györgyi Dénes, magyar építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja (* 1886)
- december 23. – Kurt Meyer volt SS tiszt, háborús bűnös (* 1910)
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | Robert Hofstadter, Rudolf Ludwig Mössbauer |
| Kémiai | Melvin Calvin |
| Orvosi-fiziológiai | Békésy György |
| Irodalmi | Ivo Andric |
| Béke | Dag Hjalmar Agne Carl Hammarskjöld (posztumusz) |
