Paul Landowski
| Paul Landowski | |
 | |
| Született | 1875. június 1.[1][2][3][4][5] Párizs 9. kerülete |
| Elhunyt | 1961. március 31. (85 évesen)[1][6][7] Boulogne-Billancourt |
| Állampolgársága | francia[8] |
| Házastársa | Alice Cruppi |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Edward Landowski |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | director of the French Academy in Rome (1933–1937) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
| Sírhelye | Cimetière de l'avenue Pierre-Grenier |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Landowski témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Paul Maximilien Landowski (Párizs, 1875. június 1. – Boulogne-Billancourt, 1961. március 31.) lengyel-francia szobrász.
Életpályája[szerkesztés]
Apja Párizsban élő lengyel emigráns volt, aki 1863-ban részt vett az oroszellenes lengyelországi januári felkelésben. Anyja francia volt, Henri Vieuxtemps hegedűművész és zeneszerző lánya. Tanulmányait a francia École nationale supérieure des Beaux-Arts nemzeti szépművészeti akadémián folytatta, ahol 1900-ban Római-díjjal kitüntetve végzett. Az elismerést egy Dávid-szoborért kapta.
Ötvenöt éves pályafutása során több, mint 35 emlékművet készített Párizsban és tucatnyit más helyen. Utóbbiak közé tartozik az 1928-ban készült, a genfi Tournelle-hídra állított, art déco stílusú Szent Genovéva-szobor. Ilyen a Henri Boucharddal és másokkal együtt készített A Reformáció nemzetközi emlékműve című mű is, amelyet 1917-ben avattak fel, és amelyben Bocskai István (1557–1606) erdélyi fejedelem alakja is szerepet kapott.
Legismertebb műve a Brazíliában, Rio de Janeiróban felállított A Megváltó Krisztus szobra című alkotás, amelyet Heitor da Silva Costa brazil építésszel és Gheorghe Leonida román szobrásszal együttműködve készített. Ő tervezte a Krisztus-fejet és a kezeket, és a megbízása alapján Leonida faragta ki a fejet.
Az 1928. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyein szobrok versenyszámban aranyérmet nyert Az ökölvívó című alkotása. Többféle iskolában is tanított, többek között a Julian Akadémián, ahol számos magyar is megfordult.
Első felesége Geneviève Nénot (1888-1911), második felesége Amélie Cruppi volt. Gyermekei szintén neves művészek lettek: Nadine Landowski (1908-1943) festő, Marcel Landowski (1915-1999) zeneszerző, Françoise Landowski-Caillet (1917-2007) pedig zongora- és festőművész. Fia, Jean Max Landowski (1911-1943) fiatalon meghalt Franciaországban.
Párizstól nem messze hunyt el, ahol múzeumot nyitottak a tiszteletére. Több, mint 100 képzőművészeti alkotása látható itt.
Galéria[szerkesztés]
-
-
-
Síremlék a Northern Temetőben (Düsseldorf) -
Szent Genovéva szobra (Genf) -
A Père-Lachaise temető krematóriumának reliefjei (Párizs)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Paul Landowski című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Paul Maximilien Landowski (holland nyelven)
- ↑ Paul Maximilien Landowski (francia nyelven). Ministry of Culture
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Roglo
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ [19800035/355/47681 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture
- ↑ https://www.leonore.archives-nationales.culture.gouv.fr/ui/notice/210627
