Gergely-naptár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Gergely-naptár ma a legelterjedtebb típusú naptár a Földön. A julián naptár kis módosítása.

Az új rendszert Aloysius Lilius olasz orvos, csillagász dolgozta ki, amit egy erre a célra felállított pápai bizottság vizsgált felül és hagyott jóvá, s miután a tervezetet a pápa megküldte valamennyi európai uralkodónak és egyháznak véleményezés végett, a beérkezett javaslatok alapján Christophorus Clavius, német származású jezsuita matematikus, csillagász öntötte végleges formába.[1]

Bevezetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gergely-naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15., péntek lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak.

Pécsett a szlávok és a ferencesek támogatták az új naptár bevezetését, viszont a magyar katolikusok, görög ortodoxok és a protestánsok ellenezték. 1613-ban Vásárhelyi Gergely a pápától kért engedélyt a régi naptár megtartására, amit meg is kapott. A város szlávjai viszont az új naptárt használták, így az ünnepeket kétszer tartották meg a városban. A fennmaradt iratok szerint még az 1640-es években is a régi naptárt használták Pécsett.[2]

Kelet-Ázsiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ortodox egyházakban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javítások a Julián-naptárhoz képest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Julián-naptár szerinti átlagos év hossza 365,25 nap, míg a tropikus év körülbelül 365,2422 nap hosszú. Ennek eredményeképp minden ezer évben a naptár 8 nappal többet tartalmazott, és így késett a csillagászati időhöz képest.

Gergely naptár egy lapja 1614-ből

A Gergely-naptár ezt a közelítést javította úgy, hogy 400 évenként kihagy 3 Julián-naptári szökőnapot, így 365,2425 átlagos szoláris napos átlagévet eredményezve, aminek a hibája nagyjából 3000 évenként 1 nap az átlagos tropikus évhez képest, de ennek kevesebb mint fele a hiba akkor, ha a tavaszi napéjegyenlőségi tropikus évhez képest vizsgáljuk, melynek hossza 365,2424 nap. 3000 év távlatában várható, hogy a Föld pályájának változásai, illetve a forgás kiszámíthatatlansága miatt nem lehetséges ennél pontosabban kiszámítani, hogy mikor kell további Julián-szökőnapokat átugrani.

A jelenlegi számítások szerint 4782-ben várható legközelebb, hogy egy napot ki kell hagyni a Gergely-naptár és a csillagászati év különbsége miatt.[3]

Az átlagos év 365,2425 napos = 8765,82 órás = 525 949,2 perces = 31 556 952 másodperces.

A közönséges év 365 napos = 8760 órás = 525 600 perces = 31 536 000 másodperces.

A szökőév 366 napos = 8784 órás = 527 040 perces = 31 622 400 másodperces.

(De néhány év tartalmazhat szökőmásodperceket.)

A Gergely-naptár 400 éves ciklusában 146 097 nap van és emiatt pontosan 20 871 hét. Tehát például 1605 heteinek napjai ugyanazokra a napokra esnek, mint 2005-éi.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.jezsuita.hu/2012-03-01/400-esztendeje-hunyt-el-p-christophorus-clavius-sj
  2. Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 261. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. Törölni kell egy napot 4782-ben

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gergely-naptár témájú médiaállományokat.