Francia forradalmi naptár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köztársasági naptár – 1794 Louis-Philibert Debucourt (1755-1832)

A francia forradalmi naptár, más néven: köztársasági naptár (calendrier républicain) az 1789. évi francia forradalmat követően, 1793. november 24-étől volt használatos 1805. szeptember 9-éig.

A forradalmi naptárat Franciák naptára (calendrier des Français) néven is emlegetik.

Megalkotása és bevezetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köztársasági kalendárium

A francia forradalom világi állammá alakította át Franciaországot. A köztársasági naptár megalkotásának legfőbb célja az volt, hogy az új korszakot radikálisan megkülönböztesse a kereszténységhez szorosan kötődő Gergely-naptártól, kiirtsa a vallási maradványokat, racionális, a forradalomhoz méltó elnevezéseket és időbeosztásokat alkosson. A Nemzeti Konvent II. esztendő Fagy hava 4-i (1793. november 24.) rendeletével lépett hatályba. A rendelet eltörölte az un. "közönséges időszámítást", vagyis a Krisztus születését központnak tevő naptárt, és 1792. szeptember 22-ét jelölte ki a "francia időszámítás" kezdőnapjának. Az új időszámítás tehát az I. esztendővel kezdődött, "nulladik év" nem volt.

Az új időszámítás kezdőnapjaként a forradalom szempontjából több fontos dátum is szóba jött, így például 1789. július 14., a forradalom kitörésének napja. A Konvent végül is 1792. szeptember 22-ét, a királyság eltörlésének és a köztársaság kikiáltásának időpontját választotta, mivel ez a nap csillagászatilag is jelentős dátum: az őszi napéjegyenlőség napja.

A rendelet szerint a köztársasági év annak a napnak éjfélével kezdődött, amelyre a valós őszi napéjegyenlőség esett a Párizsi Obszervatóriumnál. Ezt a tényt minden évben csillagászoknak kellett megállapítaniuk, így az évkezdet lehetett szeptember 22., 23., illetve 24.

Mindössze tizennégy évig volt használatban. XIII. esztendő Gyümölcs hava 22-én (1805. szeptember 9.) I. Napóleon császár aláírta a szenátusi határozatot, amely eltörölte a köztársasági naptár használatát és 1806. január 1-jei hatállyal visszaállította a Gergely-naptár szerinti időszámítást.

A történelemben a köztársasági naptárt még egy alkalommal vezették be: 1871-ben (LXXIX. esztendő), a párizsi kommün idején, bár használata még a hivatalos közlönyben is következetlen volt.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Decimális óra

A naptár felépítési elve a következő:

  • A köztársasági naptár római számokkal jelzett évei az őszi napéjegyenlőség idején kezdődtek, 12 harmincnapos hónapból álltak (360 nap).
  • A fennmaradó 5 pótnapot sans-culottides néven egy-egy erénynek szentelt ünnepként az év végére tették, hogy az évet a napéjegyenlőséghez igazítsák (~365 nap).
  • Szökőévben az év végére helyezett 6. pótnap a forradalom ünnepe lett.
  • Egy hónap 3 tíznapos dekádból állt.
  • Egy nap 10 decimális órából, egy óra 100 decimális percből, egy perc pedig 100 decimális másodpercből állt, melyet további tízzel osztható részekre lehetett bontani addig "a legkisebb részig, amely az időtartam észlelésére alkalmas".

A szökőévek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A köztársasági naptár szerint szökőév volt a III., VII. és a XI. esztendő, így az év végéhez egy hatodik pótnapot is beillesztettek, melyet a Forradalom napjának, nemzeti ünnepnek kiáltottak ki, s mely lezárta a franciade-ot, a négyéves időszakot.

A naptárat a XIV. évben eltörölték, ezért csak találgatni lehet, hogy a szökőévek sora hogyan folytatódott volna, főleg a miatt, mert a 6. nap beiktatása is csak részben korrigálta a napköröket. Három feltételezés vitatkozik egymással:

  • Egyesek szerint a szökőévek négyévente ismétlődtek volna (azaz XV., XIX,, XXIII. esztendő stb.)
  • Mások szerint a szökőévet eltolták volna a XV. esztendőről a XX. esztendőre, mivel attól kezdve minden szökőév száma osztható lett volna néggyel (XX., XXIV., XXVIII. stb.). Ez az ugrás leegyszerűsítette volna a Gergely-naptárhoz való egyeztetést, mivel 1812. február 29-i szökőnapot néhány hónap múlva követte volna a XX. év Forradalmi napja. Ily módon az eltérés – a közel egy év különbözőség helyett – csupán néhány hónapon át tartott volna.
  • A harmadik vélemény szerint a szökőévek beiktatása mindig úgy történt volna, hogy az adott év szüret havának 1. napja az őszi napéjegyenlőségre essen, mint például a XVI. esztendőben.

A hónapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hónapok elnevezésére először erkölcsi jellegű szavakat szántak: szabadság, igazságosság stb., azonban a Konvent az elképzelést elvetette és az egyik képviselő, Danton titkára, Fabre d’Églantine költő újonnan képzett szavait fogadta el, aki a névválasztás során ügyelt arra, hogy az egyes évszakok azonos végződésűek legyenek. Minden hónap neve a francia éghajlatot, vagy a paraszti élet fontosabb eseményeit tükrözte, a szavak hangzását illetően pedig az évszak hangulatát idézte.

Elnevezése a köztársasági naptárban Magyar megnevezése Gergely-naptár szerinti kezdete
  • Őszi hónapok (~aire végződéssel)
    • Vendémiaire (a latin vindemia, "szüret" szóból)
    • Brumaire (a francia brume, "párásság, ködfátyol" szóból)
    • Frimaire (a francia frimas, "ködös hideg idő" szóból)
  • Téli hónapok (~ôse végződéssel)
    • Nivôse (a latin Nivosus, "havas" szóból)
    • Pluviôse (a latin pluviosus, "esős" szóból)
    • Ventôse (a latin ventosus, "szeles" szóból)
  • Tavaszi hónapok (~al végződéssel)
    • Germinal (a latin germen, "csíra, hajtás" szóból)
    • Floréal (a latin flor, "virág" szóból)
    • Prairial (a francia prairie, "rét, mező" szóból)
  • Nyári hónapok (~idor végződéssel)
    • Messidor (a latin messis, "arat" szóból)
    • Thermidor (a görög thermos, "forró, meleg" szóból)
    • Fructidor (a latin fructus, "gyümölcs" szóból)


  • Szüret hava
  • Köd hava
  • Dér hava


  • Hó hava
  • Eső hava
  • Szél hava


  • Sarjadás hava
  • Virágzás hava
  • Rét hava


  • Aratás hava
  • Hőség hava
  • Gyümölcs hava





Noha a köztársasági naptárt eredetileg egyetemes naptárnak szánták, túlságosan "franciásra" sikeredett, hiszen csak Franciaország viszonyait vette figyelembe, és már a tengerentúli francia területeken is abszurdnak számított.

A dekádok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hónapok hetek helyett 3 dekádra lettek felosztva, melyen belül a napok sorszámot kaptak:

  • Primidi
  • Duodi
  • Tridi
  • Quartidi
  • Quintidi
  • Sextidi
  • Septidi
  • Octidi
  • Nonidi
  • Decadi

A dekád első kilenc napja munkanap volt, a Decadi pedig ünnepnap. Az igazsághoz tartozik, hogy a hónap ilyenfajta felosztása a köznép körében egyáltalán nem aratott sikert, mivel a hagyományosan hét naponkénti úrnapi pihenő helyett, tíznaponként jutottak szabadnaphoz.

A napok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mártír keresztény szentek emlékével, az Úr pihenőnapjával és az egyházi ünnepekkel való végleges szakítás, valamint egy praktikus földművelési naptár létrehozása érdekében a napoknak ugyancsak a vidéki élethez kötődő elnevezést adtak. A dekádok 5. napja haszonállatokról, a 10. napja mezőgazdasági eszközökről, a többi növényekről kapta a nevét. A Szüret hava első dekádja például a következő napokból állt: szőlő, sáfrány, gesztenye, kikerics, , nebáncsvirág, sárgarépa, bársonyvirág, paszternák, kád. (Bővebbet: az egyes hónapoknál.)

Pótnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év végére tett "köztársasági ünnepnapok" erkölcsi jellegű neveket kaptak:

1. Erkölcs napja (Jour de la Vertu)
2. Tehetség napja (Jour du Génie)
3. Munka napja (Jour du Travail)
4. Vélemény napja (Jour de l'Opinion)
5. Jutalmazások napja (Jour des Récompenses)
6. Forradalom napja (Jour de la Révolution) (csak a szökőévekben)

Átszámítás Gergely-naptárra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

KÖZTÁRSASÁGI NAPTÁR I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV
Gergely-naptár 1792 1793 1794 1795 1796 1797 1798 1799 1800 1801 1802 1803 1804 1805
Vendémiaire Szüret hava 1 szeptember 22 22 22 23 22 22 22 23 23 23 23 24 23 23
Brumaire Köd hava 1 október 22 22 22 23 22 22 22 23 23 23 23 24 23 23
Frimaire Dér hava 1 november 21 21 21 22 21 21 21 22 22 22 22 23 22 22
Nivôse Hó hava 1 december 21 21 21 22 21 21 21 22 22 22 22 23 22 22
Gergely-naptár 1793 1794 1795 1796 1797 1798 1799 1800 1801 1802 1803 1804 1805 _
Pluviôse Eső hava 1 január 20 20 20 21 20 20 20 21 21 21 21 22 21
Ventôse Szél hava 1 február 19 19 19 20 19 19 19 20 20 20 20 21 20
Germinal Sarjadás hava 1 március 21 21 21 21 21 21 21 22 22 22 22 22 22
Floréal Virágzás hava 1 április 20 20 20 20 20 20 20 21 21 21 21 21 21
Prairial Rét hava 1 május 20 20 20 20 20 20 20 21 21 21 21 21 21
Messidor Aratás hava 1 június 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 20 20 20
Thermidor Hőség hava 1 július 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 20 20 20
Fructidor Gyümölcs hava 1 augusztus 18 18 18 18 18 18 18 19 19 19 19 19 19

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A köztársasági naptár holdkörökön alapuló 30 napos hónapjai, valamint az évet kiegészítő pótnapok nem először fordultak elő a naptárkészítés történetében. Ugyanezt az elvet követi az ókori egyiptomi naptár is, melyet a kopt keresztények a mai napig használnak (kopt naptár).
  • Nagy Károly (768-814), frank király és római császár mintegy ezer évvel korábban már megkísérelte a római hagyományokon alapuló hónapneveket lecserélni a vidéki élet mindennapjaihoz kötődő nevekre, de sikertelenül.
  • A magyar nyelvújítás idején Barczafalvi Szabó Dávid (1752?-1828) a francia köztársasági naptár hónapneveit vette alapul a magyarításhoz: mustonos, gémberes, fagyláros, zúzoros, enyheges, olvanos, nyilonos, zöldönös, termenes, halászonos, hévenes, gyümölcsönös.
  • Példa egy keltezés francia köztársasági naptár szerinti leírására:
2005. október 18. leírása a köztársasági naptár szerint:
CCXIV. esztendő Szüret hava padlizsán napja,
CCXIV. esztendő Szüret hava 3. dekád 6. napja, vagy
CCXIV. esztendő Szüret hava 26.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia forradalmi naptár témájú médiaállományokat.